Évi négyszázmilliárdot és dolgozókat vesztenek a magyar cégek, de a rémálom még nem ér véget
2024. február 29. 16:41
Hiába figyelmeztetnek a szakszervezetek és a gazdasági elemzők, a kormányzat egyelőre nem tudott konkrétumokat ígérni a munkahelyi balesetek érdemi visszaszorítása érdekében. Pedig a tragédiák mellett komoly nemzetgazdasági veszteségei is vannak a kérdésnek.
Az Economx cikke alapján fordult írásbeli kérdéssel a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselő Nagy Márton István nemzetgazdasági miniszterhez, annak érdekében, hogy választ találjunk arra a kérdésre, hogyan lehetséges az, hogy ötnaponta történik Magyarországon halálos munkahelyi baleset.
A miniszter nevében válaszoló Fónagy János államtitkár válaszában először megállapította, hogy a nemzeti kormányok erőfeszítéseinek is köszönhetően a halálos munkabalesetek száma jelentős mértékben csökkent - ami nem teljesen igaz, hiszen 2023-hoz hasonlóan 2012-ben is hatvankét tragédia történt, ami után viszont meredeken emelkedett a halállal végződő események száma.
Másrészt az államtitkár megjegyezte azt is, hogy a nemrég megjelent Munkavédelem Nemzeti Politikája (MNP) is olyan stratégiai célkitűzéseket tartalmaz, amivel hosszabb távon még tovább javulhatnak a munkakörülmények Magyarországon. Csakhogy a minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának legfrissebb adatai nem pont ezt tükrözik vissza.
Hatnaponta biztosan történik egy tragédia
Legutóbbi cikkünkhöz képest most már a teljes 2023-as évre vonatkozó számokat is meg tudjuk mutatni. Eszerint idén ismételten húszezer fölé kúszott a munkahelyi balesetek száma (20 658), ami bár kevesebb, mint tavaly, de több mint, amennyi három évvel ezelőtt volt.
Halálos munkabalesetből tavaly hatvankettő történt. Ez ugyan valóban az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke, azonban átlagosan még mindig kevesebb, mint hat nap telik el egy-egy tragikus esemény között.
Azonban azt még munkavédelmi főosztály is elismeri, hogy a halálos munkabalesetek esetén akár 30 százalékos különbség is lehet a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása szerint és a munkabaleset bekövetkezésének ideje szerint kimutatott munkabaleseti adatok között. A munkabaleseti jegyzőkönyvek munkavédelmi hatóság részére történő megküldési idejének eltolódása a jogvitákból eredő döntések meghozatala miatt történik.
Részletes elemzésekhez szükséges adatok csak a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvekből nyerhetők - utalnak arra, hogy a halálos balesetek valós száma a hivatalosnál magasabb lehet.
Brutálisan növekedett a súlyos csonkolásos balesetek száma
Összességében kevesebb, mint három százalékkal csökkent az előző évhez képest a munkabalesetek száma, azonban csonkolásos esetek aránya drasztikusan növekedett, amire nem szolgált magyarázattal a jelentés.
Egyébként
- a legtöbb baleset, 7 431 a feldolgozóiparban történt, a nemzetgazdasági ágak közül
- második a szállítás, raktározás (2 923),
- harmadik pedig a kereskedelem és gépjárműjavítás (2 355).
A legtöbb halálos baleset (20) az építőiparban történt, illetve hatvankét áldozatból hatvan férfi, kettő pedig nő volt.
Nincs kiút?
A helyzetet súlyosbítja - ahogy arról portálunkat szakszervezeti vezetők is tájékoztatták -, hogy nem szerepelnek konkrétumok az MNP-ben.
Miskéri László, az Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) szerint az új munkavédelmi politika tényleg nagyon jól hangzik és nagyon szépen megfogalmazták benne a célokat, és hogy mennyire fontos az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakítása, azonban
ennek megvalósítását gyakorlati szempontból nem látja az OMB munkavállalói oldala.
A LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője felidézte azt is, hogy bár a Bizottságot három oldal alkotja, a beterjesztő kormányzat mellett a munkáltatók és a munkavállalók, ám az érdekvédők által delegált szakértők meglátásai sokszor nem köszönnek vissza a jogszabályokban, ez történt az új munkavédelmi politika kapcsán is.
A szakszervezeti jelzésekre válaszul a kormányzat egyszerűen megváltoztatta a vonatkozó munkavédelemről szóló törvényt. Amíg az Országos Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében részt vehetett a munkavédelem nemzeti politikájának, annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában, addig ezentúl már csak a munkavédelem nemzeti politikájának kialakításában és értékelésében működhet közre.
Ezzel kifogták a szelet a vitorlából
– utalt Miskéri László arra, ahogy gyakorlatilag lefokozták a kormányzat részéről azt a Bizottságot, amelynek deklarált feladata a munkavállalók egészséges munkakörnyezetének védelme, drasztikusabban megfogalmazva: a tragédiák elkerülése.
László Zoltán, a VASAS Szakszervezeti Szövetség alelnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy a munkavédelmi politikában megfogalmazott kérdések, gondolatok fontosak, ezt nyilvánvalóan azok is tudják, akik megalkották ezt a munkát, de hogy ennek a gyakorlatban történő kivitelezése, a gyakorlathoz való igazítása hogyan valósul meg, az nem látszódik.
Már nem titkolja a kormány: nagy veszélyben vannak a magyar munkavállalók
Olyan drámai a helyzet, hogy már a kormányzatnak is lépnie kellett: ITT VANNAK A LEGNAGYOBB KOCKÁZATOK!
A nemzetgazdaság számára is komoly veszteség
A tétlenség kockázatára figyelmeztetett a Makronóm Intézet kutatása is, amelyre egyébként a Munkavédelem Nemzeti Politikája is hivatkozott.
A gazdasági elemzők számítása szerint 2022-ben Magyarországon bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések jelentős, összesen 382,1 milliárd forintot kitevő társadalmi költséget okoztak. Ezen belül
- a vállalatokat érintő költség megközelíti a 248,1,
- a háztartásokat terhelő a 10,4, míg
- az államháztartást terhelő a 123,7
milliárd forintot.
A KSH adatai alapján a munkavállalók 2022-ben 1,174 millió táppénzes napot vettek ki munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés nyomán.
A Makronóm szerint ez mindössze egyetlen év alatt 232,5 milliárd forinttal csökkentette a hazai vállalatok által előállított bruttó hozzáadott értéket.
forrás: liganet.hu/economx.hu
Kapcsolódó cikkek
Itt a kormány legújabb javaslata: a tanárok 25%-a fizetéscsökkentést kaphat az emelés után
2023. február 15. 11:35
Szeptembertől évente ellenőrizné a pedagógusok munkáját az Orbán-kormány, de a próbaüzem már most februárban elkezdődik - írja a Népszava. A szakszervezetek tiltakoznak és az EU-hoz fordulnak.
A kabinet tervei szerint idén szeptembertől indul a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszerének a bevezetése a köznevelési intézményekben, a felkészülési időszak viszont már most februárban kezdetét veszi - derült ki az értékelési rendszer koncepciójának újabb, a Népszavához eljutott verziójából. A lap még januárban számolt be a Belügyminisztérium (BM) által készített tervezetről, mely szerint a pedagógusoknak, intézményvezetőknek minden évben át kell majd esniük egy belső értékelési folyamaton, ehhez tanévenként személyre szabott teljesítménycélokat is teljesíteniük kell, valamint több, a minisztérium által meghatározott kompetenciaterületen is meg kell felelniük.
Növényalkalmazás új szemlélettel - minierdők Budapesten
2023. március 28. 11:18
Az Ökológiai és gazdasági fordulat címmel februárban megrendezett szakmai konferencián a Miyawaki-minierdőkről és a klímaválsággal összefüggő növényalkalmazásokról is hallhattunk előadást. A japán mintára létrehozott minierdőkkel növelhetők a zöld szigetek a városokban.
Az ökologikus szemlélettel összeállított növény-kiültetésekkel pedig egész évben mutatós, olcsóbban fenntartható zöldfelületekkel gazdagíthatjuk környezetünket.
A fővárosban 42 helyszínen kezel a Főkert erdőterületet. Ezek rendkívül felszabdalt helyszínek, nagyságuk a 300-400 négyzetmétertől több hektárig terjed. Fenntartásukhoz tízéves erdőterv készült, melyben külön megvizsgálták mindegyik terület fafajösszetételét, és meghatározták a szükséges beavatkozásokat is, vezette fel a Miyawaki-erdőkről szóló előadását Zakar András, a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divízió vezérigazgatója.
