Évi négyszázmilliárdot és dolgozókat vesztenek a magyar cégek, de a rémálom még nem ér véget
2024. február 29. 16:41
Hiába figyelmeztetnek a szakszervezetek és a gazdasági elemzők, a kormányzat egyelőre nem tudott konkrétumokat ígérni a munkahelyi balesetek érdemi visszaszorítása érdekében. Pedig a tragédiák mellett komoly nemzetgazdasági veszteségei is vannak a kérdésnek.
Az Economx cikke alapján fordult írásbeli kérdéssel a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselő Nagy Márton István nemzetgazdasági miniszterhez, annak érdekében, hogy választ találjunk arra a kérdésre, hogyan lehetséges az, hogy ötnaponta történik Magyarországon halálos munkahelyi baleset.
A miniszter nevében válaszoló Fónagy János államtitkár válaszában először megállapította, hogy a nemzeti kormányok erőfeszítéseinek is köszönhetően a halálos munkabalesetek száma jelentős mértékben csökkent - ami nem teljesen igaz, hiszen 2023-hoz hasonlóan 2012-ben is hatvankét tragédia történt, ami után viszont meredeken emelkedett a halállal végződő események száma.
Másrészt az államtitkár megjegyezte azt is, hogy a nemrég megjelent Munkavédelem Nemzeti Politikája (MNP) is olyan stratégiai célkitűzéseket tartalmaz, amivel hosszabb távon még tovább javulhatnak a munkakörülmények Magyarországon. Csakhogy a minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának legfrissebb adatai nem pont ezt tükrözik vissza.
Hatnaponta biztosan történik egy tragédia
Legutóbbi cikkünkhöz képest most már a teljes 2023-as évre vonatkozó számokat is meg tudjuk mutatni. Eszerint idén ismételten húszezer fölé kúszott a munkahelyi balesetek száma (20 658), ami bár kevesebb, mint tavaly, de több mint, amennyi három évvel ezelőtt volt.
Halálos munkabalesetből tavaly hatvankettő történt. Ez ugyan valóban az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke, azonban átlagosan még mindig kevesebb, mint hat nap telik el egy-egy tragikus esemény között.
Azonban azt még munkavédelmi főosztály is elismeri, hogy a halálos munkabalesetek esetén akár 30 százalékos különbség is lehet a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása szerint és a munkabaleset bekövetkezésének ideje szerint kimutatott munkabaleseti adatok között. A munkabaleseti jegyzőkönyvek munkavédelmi hatóság részére történő megküldési idejének eltolódása a jogvitákból eredő döntések meghozatala miatt történik.
Részletes elemzésekhez szükséges adatok csak a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvekből nyerhetők - utalnak arra, hogy a halálos balesetek valós száma a hivatalosnál magasabb lehet.
Brutálisan növekedett a súlyos csonkolásos balesetek száma
Összességében kevesebb, mint három százalékkal csökkent az előző évhez képest a munkabalesetek száma, azonban csonkolásos esetek aránya drasztikusan növekedett, amire nem szolgált magyarázattal a jelentés.
Egyébként
- a legtöbb baleset, 7 431 a feldolgozóiparban történt, a nemzetgazdasági ágak közül
- második a szállítás, raktározás (2 923),
- harmadik pedig a kereskedelem és gépjárműjavítás (2 355).
A legtöbb halálos baleset (20) az építőiparban történt, illetve hatvankét áldozatból hatvan férfi, kettő pedig nő volt.
Nincs kiút?
A helyzetet súlyosbítja - ahogy arról portálunkat szakszervezeti vezetők is tájékoztatták -, hogy nem szerepelnek konkrétumok az MNP-ben.
Miskéri László, az Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) szerint az új munkavédelmi politika tényleg nagyon jól hangzik és nagyon szépen megfogalmazták benne a célokat, és hogy mennyire fontos az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakítása, azonban
ennek megvalósítását gyakorlati szempontból nem látja az OMB munkavállalói oldala.
A LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője felidézte azt is, hogy bár a Bizottságot három oldal alkotja, a beterjesztő kormányzat mellett a munkáltatók és a munkavállalók, ám az érdekvédők által delegált szakértők meglátásai sokszor nem köszönnek vissza a jogszabályokban, ez történt az új munkavédelmi politika kapcsán is.
A szakszervezeti jelzésekre válaszul a kormányzat egyszerűen megváltoztatta a vonatkozó munkavédelemről szóló törvényt. Amíg az Országos Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében részt vehetett a munkavédelem nemzeti politikájának, annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában, addig ezentúl már csak a munkavédelem nemzeti politikájának kialakításában és értékelésében működhet közre.
Ezzel kifogták a szelet a vitorlából
– utalt Miskéri László arra, ahogy gyakorlatilag lefokozták a kormányzat részéről azt a Bizottságot, amelynek deklarált feladata a munkavállalók egészséges munkakörnyezetének védelme, drasztikusabban megfogalmazva: a tragédiák elkerülése.
László Zoltán, a VASAS Szakszervezeti Szövetség alelnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy a munkavédelmi politikában megfogalmazott kérdések, gondolatok fontosak, ezt nyilvánvalóan azok is tudják, akik megalkották ezt a munkát, de hogy ennek a gyakorlatban történő kivitelezése, a gyakorlathoz való igazítása hogyan valósul meg, az nem látszódik.
Már nem titkolja a kormány: nagy veszélyben vannak a magyar munkavállalók
Olyan drámai a helyzet, hogy már a kormányzatnak is lépnie kellett: ITT VANNAK A LEGNAGYOBB KOCKÁZATOK!
A nemzetgazdaság számára is komoly veszteség
A tétlenség kockázatára figyelmeztetett a Makronóm Intézet kutatása is, amelyre egyébként a Munkavédelem Nemzeti Politikája is hivatkozott.
A gazdasági elemzők számítása szerint 2022-ben Magyarországon bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések jelentős, összesen 382,1 milliárd forintot kitevő társadalmi költséget okoztak. Ezen belül
- a vállalatokat érintő költség megközelíti a 248,1,
- a háztartásokat terhelő a 10,4, míg
- az államháztartást terhelő a 123,7
milliárd forintot.
A KSH adatai alapján a munkavállalók 2022-ben 1,174 millió táppénzes napot vettek ki munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés nyomán.
A Makronóm szerint ez mindössze egyetlen év alatt 232,5 milliárd forinttal csökkentette a hazai vállalatok által előállított bruttó hozzáadott értéket.
forrás: liganet.hu/economx.hu
Kapcsolódó cikkek
Változások a hitelkonstrukciókban
2023. január 03. 13:00
Az új esztendő első napjától jelentős változások léptek életbe egyes hitelkonstrukciókban és az állami támogatásokat érintő jogszabályokban: egyebek mellett nőtt a teljes hiteldíjmutató plafon, megszűnt a hitelmoratórium, és idén már három kamatstop is érvényes június végéig.
A személyi kölcsönöknél 2023. január elsejétől 29,9 százalékról 37 százalékra emelkedett a maximális teljes hiteldíjmutató (thm). Az áruhitelek, folyószámlahitelek és hitelkártyák esetén az 52 százalékot is elérheti a thm az új plafonérték szerint, szemben a 2022 végéig érvényes 44,9 százalékkal. Ezek a maximumok a jegybanki alapkamathoz vannak kötve, és 2023. június 30-ig lesznek érvényesek – írja összefoglalójában a Bank360.hu.
Ismét elindult a drágulás. Így emelkednek az árak
2024. június 10. 14:41
Néhány élelmiszer viszont olcsóbb, mint egy éve.
2024. májusban a fogyasztói árak átlagosan 4,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
