Az állattenyésztésben tartósan alacsonyak a hozamok, a növénytermesztésben ezermilliárdos aszálykár volt, miközben a forint euróval szembeni árfolyama is jelentős nyomást gyakorolt a gazdákra, hiszen kisebb ennek az exporthatása mint az importhatása. A fogyasztóknál közben csökken az elkölthető pénzmennyiség, az infláció hosszú távon negatívan hat a jövedelmezőségre.

 

Ma mégis az a fő probléma, hogy forgóeszközhiány lépett fel a növénytermesztésben és állattenyésztésben. A bankszektor a jegybank által koordinált módon képes a forgóeszközhiányt csökkenteni. Az állam és az EU a normatív támogatások kifizetésével enyhíti a helyzetet, de az ágazatot a fogyasztók finanszírozzák a nap végén. Ám amíg a vetőmagból csirke lesz, 10-15 hónap telik el, gyakorlatilag minden területen megnőttek a költségek - energia, takarmány, munkaerő, üzemanyag stb. - az egész rendszer került pénzhiányos állapotba, és a fogyasztó „lassú finanszírozó”. 

 

A kerekasztal-beszélgetés során Laurinyecz Anita, az UniCredit Bank Hungary Zrt., Agrárfinanszírozás, Európai Uniós Kompetencia Központ és Közszféra Finanszírozás igazgatója elmondta, hogy 2023 nem a magánszféra beruházásaink az éve lesz, 2023-at követően jön el az az időszak, hogy egy normál agrárberuházásnál érdemes lesz forint hitelben gondolkodni. Azt nem zárhatjuk ki, hogy a gazdák kisebb energiahatékonysági, energiaköltség optimalizáló beruházásokat meg tudnak valósítani piaci kamatszinten, akár forint kamatszinten. Ez annak a függvénye, hogy az energiaárak hogyan alakulnak, de nem valószínű, hogy az visszatérnek a korábbi alacsony szintekre.

 

Inkább 2023 után jöhet a nem támogatott forint beruházási hitelek korszaka. Ez a szektor a kilencvenes évek végén látott már magas kamatokat, ideáig nem jutunk el. Ha jövő évben reálértéken nem fog nőni az agrárhitel állomány, akkor az nem csak a bankok miatt lesz, az ügyfelek is jól látják a helyzetüket, ők azok, akik magas kamatszinteken visszafogottabbak a beruházások vagy nagy forgóeszközhitelek terén. Az agrármoratórium kapcsán kiemelte, magasabb arányra számítottak a megvalósult 25%-nál - mondta.

 

Hozzátette, ennek az lehet az oka, hogy egyrészt még mindig jelentős tartalékok vannak az agráriumban, másrészt, hogy az ügyfelek bíznak a bankokban, és bíznak abban, hogy az egyedei igényekre egyedi megoldásokat lehet találni. A devizahitelezés jelentősége pedig megnőtt az agráriumban.

 

Hollósi Dávid kifejtette, hogy egy akkora hálózattal, amivel a bank rendelkezik, nem is tudnak mást tenni, mint finanszírozni a mezőgazdaságot. A szakember úgy véli, hogy azok fognak jól járni az elkövetkezendő időben, akik korábban beruháztak, kapacitást tudtak bővíteni és működnek a befektetéseik. Egy év múlva pedig ismét eljöhet a beruházások kora. A hitelállomány jövő ilyenkor magasabb lesz, de, ha ez nem történik meg, összeomlik az ágazat. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar fogyasztók átlagosan a jövedelmük 60 százalékát élelmiszerre és energiára költik, a következő időszakban is arra számíthatunk, hogy erre fognak költenek, a többi szektorból fogják csökkenteni a költéseiket, például nem vesznek telefont vagy kevesebbet utaznak. A klímaváltozás változtathat az agrárium helyzetén, ha jövőre is lesz egy 1000 milliárdos aszálykár, sokan abbahagyják a működést, és koncentráció lesz a piacon.

 

Szabó Balázs, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, a banknál jövőre 0,2 százalékos GDP-növekedésre számítanak, 390-es euró/forint árfolyamra. Az elmúlt 10 évben látott kamatszintek ma már nem reálisak. Náluk ma egy 5 éves beruházási hitelt fixen 9 százalékos kamat mellett lehet felvenni, erre jön rá a banki kamatmarzs, tehát a hitel kamata 10-12% között lesz. Szerinte lehet, hogy csak olyan beruházásokat eszközölnek az agráriumban, amik valóban megtérülnek. A bankok a jelenlegi helyzetben többet kérdeznek az ügyfelektől, de a hosszú távú kép nem fog változni. Előfordul, hogy a bankok valamilyen feltételben szigorúbbak, de az agráriumot jó ágazatnak látják. Megjegyezte, hogy a vállalti szegmensben erős transzformáció van a lekötött betétek állományában, jelentős volumen mozdul meg lekötött betétekbe.

 

Szerdahelyi Róbert a KKV Igazgatóság, kis- és középvállalati igazgatója elmondta, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a bankok idén is finanszíroztak, és fognak is. A bankok eddig sem „tukmálták” a hiteleket, hanem proaktívan gondolkodtak: aki beruházásképes volt, és volt erre támogatás is, azt arra ösztönözték, hogy beruházzon. Most viszont a bankok óvatosságra intenek, de ez nem azt jelenti, hogy a finanszírozás és a beruházási tevékenység le fog állni. Most az energiaberuházások az intenzívebbek, de a banki kockázatkezelők a legőszintébb szűrők: ha egy cégvezetőnek nincs válasza a kérdésekre, akkor először is meg kell próbálni megválaszolni a kérdéseket és nyitottnak kell lenni. 

 

A hitelbírálati rendszer nem változott meg, de a kérdések mögött az ágazat megértése rejlik: nem csak a számokat kell érteni, a termelési folyamatokat is érteni kell. Nincs rossz ágazat vagy alágazat, mindenki a jó ügyfeleket keresi - vélekedett.

 

Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank Kereskedelem és Agrárfinanszírozás igazgatója, mint mondta, 2023-ra 1 százalékos GDP-növekedés várnak, 2022 3. negyedévében visszaesett a GDP, az utolsó negyedév is negatív lesz, és talán 2023 első negyedéve is. Tankönyvi értelemben recesszió lesz, de az egész 2023-as évben növekszik a gazdaság -vélekedett. Hatalmas a forgóeszközhiány a szektorban, szerinte beruházásokba 20 százalékos kamatszinten nem kell belevágni, ez majd az egyszámjegyű kamatszinteknél lesz reális.

 

Az agrárium „nem a lándzsa éle”, nem ez az elsődleges energiafelhasználó, és enni mindig kell, azaz rugalmatlan a kereslet. Azt tapasztaljuk, hogy csak azok léptek be az agrármoratóriumba, akinek szükségük volt rá. A bankrendszer ott fog állni az agrárium mögött. Az állami programok közül pedig most lenne itt az ideje a kamattámogatásoknak.

 

Forrás:agrarszektor.hu