Ez a helyzet, amikor gyanúsan aktuális hirdetésekkel találkozunk

2022. augusztus 26. 08:38
Egyre több tagállami adatvédelmi hatóság kifogásolja azt a körülményt, hogy az egyes honlapok, illetve tartalomszolgáltatók a látogatókról különféle adatokat gyűjtenek. Érdekli ugyanis őket az, hogy ki, milyen célból, és milyen körülmények között fogyaszt egy bizonyos tartalmat, látogat honlapot. Számukra ezen adatok alapján ráadásul reklámok is megjeleníthetőek, amelyekből jelentős bevétel generálható. Ezen adatkezeléseket a tagállami adatvédelmi hatóságok azonban növekvő gyanakvással szemlélik.
Ez a helyzet, amikor gyanúsan aktuális hirdetésekkel találkozunk

Személyes adat kezeléséről van szó

A GDPR szerint „személyes adat” az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ. Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. Az tehát biztos, hogy abban az esetben is adatkezelésről, mégpedig a GDPR hatálya alá tartozó adatkezelésről van szó, amennyiben nem tudjuk név szerint megnevezni azokat a személyeket, akikről adatokat gyűjtünk (de be tudjuk őket más módon azonosítani).

 

Nem követhető az adatkezelés célja

A honlapokba épített Google analytics vagy egyéb, hasonló célból elhelyezett pl. Facebook sütik funkciója a honlaplátogatók, tartalomfogyasztók szokásainak elemzése, viselkedésük megértése. Ezek a szolgáltatók ráadásul nem csupán azon adatokat gyűjtik és használják fel, amelyek gyűjtésével őket megbízzuk. Először is mint nagy szolgáltatók már eleve rendelkeznek rólunk személyes adatokkal. Ebből következőleg a megbízások teljesítésekor ezeket az adatokat is felhasználják, értékelik, illetve saját célra is használják. Ebből ered a problémák egy része. Amennyiben ugyanis a szolgáltató nem csupán a megrendelés keretei között jár el, hanem saját célra is adatokat gyűjt már nem adatfeldolgozónak, hanem adatkezelőnek tekintendő. Adatkezelő ugyanis az, aki az adatkezelés célját és eszközeit maga határozza meg. Ráadásul, amennyiben a felek közösen alakítják ki a célokat és módszereket (a megbízó előfizető és a Google vagy Facebook) akár közös adatkezelőknek is minősülhetnek. A közös adatkezelés pedig egyetemleges felelősséget keletkeztet.

 

Un. harmadik országbeli szolgáltatókról van szó

Fontos azt is tudni, hogy a Google Inc. és a Facebook harmadik országbeli, azaz nem az EGT területéhez kapcsolódó szolgáltatók, így az általuk kezelt személyes adatok - a GDPR-ban nevesített garanciák hiányában - kerülnek ki a GDPR védelmi szintjéből. Ennek következtében az európai tagállami hatóságok meglehetősen nagy szigorral lépnek fel a megrendelő adatkezelőkkel és a Google-lal szemben. Nem fogadják el a Google adatfeldolgozói minőségét, hanem őket adatkezelőnek vagy közös adatkezelőnek minősítik. Ahogyan az az osztrák adatvédelmi hatóság friss döntéséből kiderül az Európai Bizottság ezen célra kialakított általános szerződési feltételeinek alkalmazását sem tartják elegendőnek, hanem kiegészítő szerződéses, technikai és szervezési intézkedések elfogadását írják elő. Hasonló álláspontot foglalnak el a német tartományi hatóságok, a francia adatvédelmi hatóság pedig a Google sütik alkalmazásával összefüggésben két döntésében 60, illetve 90 millió EUR adatvédelmi bírságot is kiszabott a Google-ra. Tekintettel arra, hogy nem egyedi döntésről van szó, érdemes erre Magyarországon is figyelmet fordítani.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

 

Kapcsolódó cikkek

Munkaidőkeret a mezőgazdaságban

2019. január 28. 11:03
Az Adózóna olvasója azt kérdezte, alkalmazhatók-e a mezőgazdasági idénymunkára felvett munkavállalók a munkaidőkeret szabályai szerint. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

6 HR eszköz, ami nélkül nem lehetsz versenyképes munkaadóként

2021. október 22. 08:23
Elképesztően turbulens a hazai álláspiac. Az alapanyaghiány miatt sok helyen áll a termelés, máshol vadásszák a cégek a dolgos kezeket. Hogyan és milyen eszközökkel lehet fenntartani a versenyképességet? Milyen csapdákat kerüljünk ki? Hol vannak tartalékok a munkaerőpiacon? Erről kérdeztük Küzmös Lászlót,  a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Get Work Csoport tulajdonosát.