Feladat, létszám és időkorlátokkal kell számolni

Az egyszerűsített foglalkoztatásnak két típusát különböztetjük meg: a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkát, valamint az alkalmi munkát. Idénymunka esetében arra kell figyelni, hogy a határozott idejű munkaviszony időtartama egy naptári éven belül a 120 napot nem haladhatja meg. Ezen túlmenően idénymunka esetében lehet ilyen típusú munkaviszonyt létrehozni, mely olyan munkavégzés, amely munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kapcsolódik. Ennek a felhasználhatósága tehát erősen limitált. Ezzel szemben az alkalmi munkavégzés bármikor, bármely terepen bevethető azzal, hogy rövidebb időszakokra, megszakításokkal hozható létre. Az alkalmi munkavégzés ugyanis a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, egy naptári éven belül pedig összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesíthető. Amennyiben pedig az egyszerűsített foglalkoztatás különböző fajtáit kombináljuk, 120 napos éves időbeli korlát érvényesül (lsd. még 2017/5.sz. Adózási Kérdés, NGM).

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén további korlátként érvényesül, hogy az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Ezt a munkavállalói létszámkeretet azonban a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, figyelemmel az alkalmi munka meghatározására.  

Jogviszonybeli, létesítési tilalmak is érvényesülnek

Az igénybe vehető könnyítésekre tekintettel a törvény előírja, hogy érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. Ezen túlmenően a felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják. Végezetül közszolgálati feladatok sem végezhetőek ilyen keretek között.

A munkabér megállapítása a felektől függ

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. Jogszabály azonban azt nem mondja ki, hogy ennél többet ne lehetne fizetni. Egyedüli kivételként a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.

A munkáltató költségelszámolására ugyanakkor eltérő szabályok vonatkoznak. Az Szja tv.18 és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény alapján az Efo.tv. szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak.

Rugalmas a közteherviselés szabálya is

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, alkalmi munka esetén pedig a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint.

A közteher megfizetésével nem terheli

a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Ha a munkáltató az Efo tv. 1.§ (2)-(4), 2.§ 1-3. pontjaiban, valamint a 4.§ (2) bekezdésében meghatározott létszám-, idő-, illetve kereseti korlátok (filmipari statiszta) túllépésével létesít, illetve tart fenn az Efo.tv. szerinti munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az előbb ismertetett kedvező rendelkezéseket. Ilyen esetben a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja tv, a Tbj. szabályait, valamint a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezéseket köteles továbbá alkalmazni az előzőek szerinti feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az e pont rendelkezéseit jogosulatlanul alkalmazta. 

A foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.

A munkavállaló ellátásra való jogosultsága limitált

A munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, de nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez. A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap.

Mentesülés a munkavédelemre vonatkozó szabályok alól

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. hatálya (beleértve a kockázatértékelés,  munkavédelmi oktatás stb.) ugyanakkor egyszerűsített foglalkoztatásra nem terjed ki. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet hasonlóképpen nem alkalmazandó. Ezzel együtt a munkavállalóval történő balesettel összefüggésben a munkáltató polgári jogi felelőssége megállapítható, így az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményére ügyelni szükséges.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

KRS Ügyvédi Iroda