Ezeknek a termelőknek nem kell mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizetni idén
2023. május 10. 16:16
A klímaszélsőségek, a szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzet, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedése jelentős kihívások elé állítja az agráriumot. A 2022. évi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta. Az energiaárak drasztikus növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a jelenleg öntözött 100 ezer hektár vízbiztosítása is. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idei évben az állam teljeskörűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését.
A mezőgazdasági vízdíjakat egy adott rendszer fenntartási költsége határozza meg, ez pedig jelentős mértékben függ attól, hogy gravitációs vagy szivattyús, átemelős rendszerek üzemelnek-e. Utóbbiak jelentős energiaigénye miatt nagyon eltérőek a termelők által fizetett vízdíjak. Erre tekintettel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) hosszú ideje lobbizik azért, hogy a vízhez, mint termelési inputhoz a termelők méltányos és kiszámítható áron jussanak hozzá. Ezzel is segíteni kívánják az öntözött területek vízpótlásának biztosítását és az öntözésfejlesztést úgy, hogy hazánk megfeleljen az uniós irányelveknek - írja közös közleményében a NAK és a MAGOSZ.
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj két részből tevődik össze: egyrészt a víz rendelkezésére állását biztosító állandó díjból (pl. a rendszerhez kapcsolódó fenntartási munkálatok, üzemanyag-, bér- és anyagköltségek, jogszabályban előírt kötelezettségek, vizsgálatok költségei), másrészt a változó díjból (például a szivattyú üzemeltetési költsége). A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését 2014-ben az állam egyszer már teljeskörűen átvállalta, azonban az Európai Bizottság 2016-os döntése értelmében vissza kellett vezetni. Ugyanis a Bizottság kötelezi a tagállamokat a költségmegtérülés elvének érvényesítésére, valamint a hatékony víz-árpolitika fenntartására, ezekhez köti az uniós támogatások kifizetését. A NAK és a MAGOSZ javaslatára azonban sikerült elérni azt, hogy fokozatosan kerüljön visszavezetésre a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj, valamint hogy ne a teljes, hanem a részleges megtérülés elvét alkalmazza hazánk. Ennek értelmében 2021-től a mezőgazdasági vízhasználók, a termelők a változó díj 100 %-át, az állandó díjnak viszont csak az 50 %-át fizetik meg, utóbbi másik felét az állam hosszú távon is átvállalta.
Az idei év elején a vízügyi ágazat - jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve - elkészítette a 2023. évre vonatkozó mezőgazdasági vízszolgáltatás költség- és díjkalkulációját. A magas energiaárak miatt a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségét több mint 10 milliárd forintra becsülték. A kalkuláció alapján az állami támogatásban jelentős hiány keletkezett, továbbá a termelők által fizetendő vízszoláltatási díjak is drasztikusan megemelkedtek, néhol a tízszeresére nőttek. Tekintettel a tavalyi, hazánkat és Európa nagy részét sújtó történelmi aszályra, a szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzetre, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedésére, a kormány úgy döntött, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatva az idei évben - a termelők versenyképességének megőrzése céljából - az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítja az öntözővizet.
Fontos megjegyezni, hogy a díjmentesség kizárólag azon termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében.
forrás: agrarszektor.hu
Kapcsolódó cikkek
Kritikus szintre csökkent a cukorrépa termőterülete
2023. január 23. 12:12
Ma már nehéz elképzelni, de a rendszerváltás előtt 12 cukorgyár működött idehaza, de ha napjainkban szóba is kerül a cukorrépa feldolgozása, akkor már csak a kaposvári üzemet tudjuk említeni. A rendszerváltás egyik nagy vesztese és vesztesége az élelmiszeripar volt, s azon belül a cukorgyártás fokozatos felszámolása. Noha voltak az utóbbi egy évtizedben kezdeményezések a valódi felélesztésére, de abból nem lett semmi. Ráadásul az ezredforduló közepén az sem tett jót, amikor az ország a cukorkvótáját visszaadta Brüsszelnek, mondván: nem tudjuk kihasználni azt.
Franciaország nem kér a foszmettel kezelt cseresznyéből
2023. április 03. 11:56
Egyszerűen betiltják a forgalmazását.
A francia kormány döntése értelmében olyan országokból nem importálható cseresznye, ahol a foszmet használata még engedélyezett – írja a fruitveb.hu
Nemzeti védzáradékot alkalmaznak
Az Európai Bizottság 2022/94. végrehajtási rendeletében nem hosszabbította meg 2022. január 24-én a foszmet hatóanyag forgalomba hozatali engedélyét. Ez akkor azzal járt, hogy valamennyi tagállamban május 1-ig visszavonták a foszmet hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyeket, illetve 2022. november 1-ig biztosítottak türelmi időt a meglévő készletek felhasználására.
