Márciusban jön el a kapor vetésének ideje. Nem árt hát résen lenni, és gondoskodni róla, hogy elegendő kapor teremjen a kertünkben, hiszen nagy bajban leszünk majd a kovászos uborka vagy a tök szezonban.

Ráadásul a kapor nem csak finom és egészséges, de még a rovarok egy részét is képes távol tartani tőlünk a kertünkben. De ezen kívül még nagyon sok mindenben számíthatunk rá. Úgyhogy ne vessük el az ötletet, hogy vessünk kaprot a kertben!

 

Ismerd meg a kaprot

A kapor nagyon kedvelt fűszer- és gyógynövény. Sokféle néven illethetjük, így nevezhetjük kertiköménynek, vagy uborkafűnek is. Ez valószínűleg arra utal, hogy milyen csodásan kiegészíti az uborka ízét, például a kovászosuborka készítésekor.

 

A kaprot még a Bibliában is megemlítették, az ókori népek pedig rendszeresen használták, hiszen kiváló volt a a fejfájás és a gyomorpanaszok enyhítésére. A Földközi-tenger vidékén őshonos, hozzánk a római légionáriusok hozták be.

 

A zellerfélék családjába tartozik. A kapor egyéves, kissé fásodó szárú növény. Karógyökere 40–60 cm mélyre hatol, gyengén fejlett gyökérrendszere miatt érzékenyen reagál a felső talajréteg vízforgalmára. Szárának hossza függ a környezeti feltételektől, de akár a 140 cm-es magasságot is elérheti. Szárán végig szórt állású levelek találhatók. A szár és valamennyi oldalhajtás ernyős virágzatban végződik. Nem csak fűszerezésre, és gyógynövényként hasznosítják, hanem a parfümiparban is használják az illata miatt.

 

Így legyen a kertedben kapor

A kapor közepesen melegigényes, kezdetben inkább az alacsonyabb hőmérsékletet kedveli, míg bimbós állapotában melegebbre van szüksége. Magról szaporítható, melyek akár 4-5 Celsius-fokon is csíráznak, de a 12-15 Celsius-fok az ideális számukra. Márciusban vethetjük, hiszen az ekkor előforduló fagyok sem ártanak meg neki. Ha a kertünkben van sárgarépa, hagyma vagy bab, akkor ültessük a kaprot ezek közé, hiszen így el tudja űzni azok kártevőit. Azonban az édeskömény mellett semmiképp ne adjunk neki helyet, hiszen beporozzák egymást, és mindkettő elveszíti csodás, egyedi ízét.

 

A magot legfeljebb 3 cm mélyre vessük, 20-30 centiméter sortávolságra. A vetést követően a 14-21 napon kelnek ki a kis növények. Ne adjunk trágyát a földhöz, mert akkor nagyon hamar megnőnek, és így jóval alacsonyabb lesz az illóolaj-tartalmuk. Ha nincs kertünk, akkor sem kell lemondani a kaporról, hiszen cserépben és virágládában is kitűnően megél. Egyszerre célszerű kisebb mennyiséget vetni, és folyamatosan újra elvetni, hogy egész nyáron friss kapor álljon a rendelkezésünkre. Azonban nagyon oda kell rá figyelni, hogy kellő mennyiségű vizet kapjon, nehogy elszáradjon, de a pangó víz szintén nem tesz jót neki.

Kezdetben félárnyékban is jól fejlődik, azonban a virágzás idején már jóval több fényre van szüksége. Az ernyők megjelenéséig nincs szüksége öntözésre, azonban ekkor már sok vizet kell biztosítani a számára. A talaj iránt kevésbé érzékeny, így a homok kivételével szinte bárhol megterem. Mivel nagyon rövid, alig 3-4 hónapos a tenyészideje, akár elő- és utónövényként is termeszthető. Egynyári növény.

 

Másodnövényként július-augusztusban vethetjük. Ügyeljünk rá, hogy az ágyása legyen gyommentes. Akkor szüretelhetjük le, amikor eléri a 30–35 cm-es magasságot. A hajtásokat szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk.

 

A gombás betegségek közül a leggyakrabban a fuzikládiumos varasodás támadja meg. Ez ellen a fertőzött növények eltávolításával és megsemmisítésével védekezhetünk. Emellett számítani lehet a levéltetvek támadására is.

 

Így használd fel a kaprot

A kapor levele, fiatal virága és beérett termése is alkalmas fűszerezésre. Ezeket frissen, vagy szárítva tudjuk felhasználni. Hazánkban is nagyon kedvelt, hiszen nélkülözhetetlen a kovászos uborka elkészítéséhez, de népszerű még a túrós lepényben, a tökfőzelékben és a kapros-túrós palacsintában is. Készíthető belőle leves, főzelék, vagy saláta, és ízesíthetünk vele mártásokat, halételeket is.

 

Ráadásul erős illata távol tudja tartani a rovarokat. A friss kapor íze és illóolajtartalma sokkal jobb, mint a szárított változaté. Sajnos a szedés után hamar elfonnyad, ezért is jó, ha a kertünkben tartunk belőle, és nem kell megvásárolni. A frissen szedett kaprot mindig tegyük be a hűtőszekrénybe, vagy állítsuk vízbe. Ha a friss szárat és leveleket ollóval felvágjuk és lefagyasztjuk, azok szinte teljesen megőrzik a friss kapor illatát és aromáját.

A kaprot érdemes mindig a főzés befejezése előtt hozzáadni az ételhez, különben sajnos hamar elveszíti a jellegzetes illatát. Azonban ahogy mindenből, a kaporból is megárt a sok, így legyünk vele nagyon óvatosak, hiszen ha túl sok kerül belőle az ételbe, az kesernyéssé fogja azt tenni. Ha a friss kaprot három-négy napig tízszázalékos ecetben áztatjuk, kiváló salátaízesítő lesz belőle.

Egyél kaprot az egészségedért

A kapor a népi gyógyászat egyik kedvenc gyógynövénye. A belőle készült tea kiváló vízhajtó, de sokat segít felfúvódás, emésztési zavarok, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság vagy étvágytalanság ellen is. Antimikrobiális hatása miatt kiváló sebgyógyító, de serkenti a tejképződést, és tumormegelőző hatása is van.

 

A kapor A-, B- és E-vitaminokban gazdag, ezen kívül nagyon sok ásványi anyag található meg benne, mint például a kalcium, vas, réz, magnézium, cink, foszfor és a folsav. A kapor fogyasztása tehát nem csak ízletes, hanem az egészségünkre nézve is nagyon sok jótékony hatással jár.

 

forrás: agroinform.hu