Ezt kell tudni a határozott idejű munkaviszonyról

2019. február 06. 08:45
A határozott időtartamú munkaviszonyban való megállapodást a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben köteles rögzíteni. Ha ez nem történik meg, akkor a munkaviszony határozatlan időre jön létre, hiába állapodtak meg szóban a felek a határozott időtartamú munkaviszonyban - írja az adózóna.

 

Az időtartamot naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha nem naptári napban határozzák meg, a munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag egyik fél akaratától. Ez esetben a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról, sőt, ha ez időközben módosul, annak tényéről is - írják.

Ha az egyik kolléga helyettesítésére jön létre a munkaviszony, a helyettesített munkavállaló újbóli munkába állásakor az megszűnik, abban az esetben is, ha a visszatérés időpontja a vártnál korábbi. Helyettesítéskor a munkaszerződésben rögzíteni kell a helyettesített munkavállaló nevét, és azt, hogy előreláthatólag milyen időtartamra szól a helyettesítés.

A határozott idő legrövidebb időtartamát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) nem határozza meg, de annak próbaidő kikötése esetén a próbaidő időtartamát meg kell haladnia (BH2007. 388.).

A határozott idejű munkaviszonyt megszüntetni is írásban lehet.

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Jogos adatkezelési érdek a munkaviszonyban

2019. július 15. 09:09
Az Európai Unió 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adat abban az esetben kezelhető, amennyiben annak legalább egy, a rendelet 6. cikkében nevesített jogalapja van. Ilyen jogalapnak minősülnek az érintett hozzájárulása, a szerződés teljesítése, a jogos vagy létfontosságú érdek, jogi kötelezettség teljesítése, valamint a közérdek vagy a közhatalmi jogosítvány gyakorlása. Tekintettel arra, hogy a jogos érdek a személyes adatok kezelésének a munkaviszonyban is egyik leggyakoribb alapja, ennek részleteit az alábbiakban mutatjuk be:
Az Európai Unió 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adat abban az esetben kezelhető, amennyiben annak legalább egy, a rendelet 6. cikkében nevesített jogalapja van. Ilyen jogalapnak minősülnek az érintett hozzájárulása, a szerződés teljesítése, a jogos vagy létfontosságú érdek, jogi kötelezettség teljesítése, valamint a közérdek vagy a közhatalmi jogosítvány gyakorlása. Tekintettel arra, hogy a jogos érdek a személyes adatok kezelésének a munkaviszonyban is egyik leggyakoribb alapja, ennek részleteit az alábbiakban mutatjuk be: