Ezután nem akkor lesz aszály, mint eddig
Változna az aszály definíciója egy törvénymódosítási javaslat szerint, amelyet a kormány nyújtott be az Országgyűléshez. A jogszabályi korrekció célja, hogy a kártérítési lehetőség kiterjedjen a nyári hőség miatti aszálykárokra is.
Ha felkészülten akar nekivágni a 2017-es agárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2017 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.
A hatályos aszálydefiníció szerint a termelők kizárólag a csapadékadatok alapján hivatkozhatnak aszálykárokra, illetve kaphatnak kárenyhítő juttatást. Ma az a természeti esemény minősül aszálynak, amikor az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el.
A jelenleg hatályos definíció nem kezeli azokat a hőségnapokat, amikor több csapadék esik le tíz milliméternél, a gazdák mégis súlyos aszálykárokat szenvednek el, mert a hőmérséklet huzamosabb ideig magas tartományban van – indokolja a törvénymódosítást a Földművelésügyi Minisztérium. Ezért a definíciót úgy változtatnák meg, hogy a termelők akkor is jogosultak lennének aszálykár-enyhítő juttatásra, ha 30 egymást követő napon belül legfeljebb 25 milliméter csapadék hullik és a mért hőmérsékleti maximumok legalább 15 napon meghaladják a 31 C fokot.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) becslései szerint az elmúlt években körülbelül másfélszeresére nőtt volna az aszálykáros települések száma, ha a most javasolt módosítás hatályban lett volna. Az új szabályozás alkalmazásához ugyanakkor szükség van az Európai Bizottság (EB) hozzájárulására és az OMSZ informatikai fejlesztésére is. A kormány a módosítási szándékot 2016 augusztusában bejelentette az EB-nek, és a módosítás gyakorlati alkalmazását a 2017-es kárenyhítési évtől tartja reálisnak, ha a törvénymódosítási javaslatot elfogadja a parlament.
agrarszektor.hu
Kapcsolódó cikkek
MOSZ-MÉDOSZ figyelemfelkeltő akció
A MOSZ részéről Nagy Tamás, a szervezet elnöke szólt az összegyűltekhez.
A MÉDOSZ képviseletében Kunert Annamária, a MÉDOSZ munkatársa, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozatának alelnöke mondott beszédet.
(A beszéd videofelvétele megtekinthető médiatár/videók menüpontunkban)
Innovatív mezőgazdasági technológiák és agrárdigitalizáció a 21. Mostari Nemzetközi Gazdasági Vásáron
