Ezután nem akkor lesz aszály, mint eddig

2017. február 15. 10:28
Kiterjesztené az aszály fogalmát egy törvénymódosítással a kormány, így a termelők nagyobb eséllyel lennének jogosultak kártérítésekre a jövőben. A tervezett új definíció szerint a gazdálkodók akkor is kárenyhítő juttatást kaphatnának, ha 30 egymást követő napon a lehullott csapadék mennyisége nem éri el a 25 millimétert, a mért hőmérsékleti maximumok pedig legalább 15 napon meghaladják a 31 C fokot.

Változna az aszály definíciója egy törvénymódosítási javaslat szerint, amelyet a kormány nyújtott be az Országgyűléshez. A jogszabályi korrekció célja, hogy a kártérítési lehetőség kiterjedjen a nyári hőség miatti aszálykárokra is.

Hogyan védekezzünk a szélsőséges időjárás ellen? Milyen fajtákat és technológiákat válasszunk? Erről is szó lesz az Agrárszektor 2017 című kecskeméti Portfolio-konferencián.

Ha felkészülten akar nekivágni a 2017-es agárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2017 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.


A hatályos aszálydefiníció szerint a termelők kizárólag a csapadékadatok alapján hivatkozhatnak aszálykárokra, illetve kaphatnak kárenyhítő juttatást. Ma az a természeti esemény minősül aszálynak, amikor az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el. 

A jelenleg hatályos definíció nem kezeli azokat a hőségnapokat, amikor több csapadék esik le tíz milliméternél, a gazdák mégis súlyos aszálykárokat szenvednek el, mert a hőmérséklet huzamosabb ideig magas tartományban van – indokolja a törvénymódosítást a Földművelésügyi Minisztérium. Ezért a definíciót úgy változtatnák meg, hogy a termelők akkor is jogosultak lennének aszálykár-enyhítő juttatásra, ha 30 egymást követő napon belül legfeljebb 25 milliméter csapadék hullik és a mért hőmérsékleti maximumok legalább 15 napon meghaladják a 31 C fokot. 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) becslései szerint az elmúlt években körülbelül másfélszeresére nőtt volna az aszálykáros települések száma, ha a most javasolt módosítás hatályban lett volna. Az új szabályozás alkalmazásához ugyanakkor szükség van az Európai Bizottság (EB) hozzájárulására és az OMSZ informatikai fejlesztésére is. A kormány a módosítási szándékot 2016 augusztusában bejelentette az EB-nek, és a módosítás gyakorlati alkalmazását a 2017-es kárenyhítési évtől tartja reálisnak, ha a törvénymódosítási javaslatot elfogadja a parlament.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Nőtt az agrárkeresetek leszakadása

2018. augusztus 23. 11:31
Bár az agráriumban is 10 százalékos keresetemelkedés tapasztalható 2017. júniusához képest, de a közfoglalkoztatottak nélkül számított bruttó nemzetgazdasági átlaghoz képest 73 ezerrel kevesebbet kapnak az ágazatban. Tavaly 64,1 ezer volt a különbség.

Mikor tilos a munkáltatói felmondás?

2018. február 27. 11:37
A munkaviszony felmondása olyan érdekmúlás okán következik be (akár munkáltatói, vagy munkavállalói oldalt tekintjük), amikor a felek egyikének (vagy mindkettejüknek) megszűnik az az érdeke, amely a munkaviszony fenntartását addig szolgálta. A felmondásra azonban nem minden esetben van lehetőség, ennek részletes szabályait a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) tartalmazza – írja az ado.hu.