Az a legjobb, ha házon belül tudjuk megoldani a dolgokat. Így volt ez régen, és így van ez most is. Így hát nem is csoda, ha a régi kertészek is úgy oldották meg a kertben fellépő problémákat, hogy az otthon található eszközöket hívták segítségül. Ami pedig bevált, annak technikáját átadták az utódaik számára, így szülőről gyerekre szálltak a jobbnál jobb módszerek.

 

Az egyik ilyen a fák meszezésének technikája. Ez az egyszerű módszer ugyanis nagyon sokat tesz a fáink egészségéért. De nem csak a fáink egészségéért tehetünk vele. A jövő évi termést is meg tudjuk védeni, ha időben lépünk. Próbáld hát ki te is, semmit sem veszíthetsz vele!

 

Így meszezd a fa törzsét

A fák törzsének meszelését van, aki jónak tartja, van, aki ellene van. Azoknál a gyümölcsfáknál azonban nagyon fontos, amelyek már kora tavasszal kihajtanak, mint amilyen például a kajszi. Ha ezeknek a fáknak a törzsét bekenjük mésztejjel, akkor a napsütés nem indítja be túl korán a tavaszi fejlődést, így a tavaszi fagyok nem károsítják az érzékeny virágokat. A meszezés egyetlen hátránya, hogy munkával jár, és ha nem jön korán a tavaszi felmelegedés, akkor feleslegesen fáradtunk vele. De mivel ezt nem tudhatjuk előre, érdemes mérlegelni, hiszen a károk nagyobbak lehetnek, mint az esetleg feleslegesen elvégzett munka.

Most jött el a fák meszezésének ideje. Fotó: Shutterstock

 

A fák meszezéséhez először is mésztejet kell keverni. A folyamat megkezdése előtt nagyon fontos tudni, hogy a mész veszélyes, ha a szemünkbe, vagy a bőrünkre kerül, így mindenképpen védőruházatban kell elvégezni a munkát. A ruhára fröccsenve fehér foltot fog hagyni, így olyan ruházatban álljunk neki, ami nem fogunk sajnálni utána. Vegyünk fel hosszú szárú gumikesztyűt, gumicsizmát és védőszemüveget, ezután pedig kezdődhet a munka.

 

A vízzel való hígítás mértéke dönti el, hogy mi lesz a mészből. Lehet oltott mész, mésztej vagy meszes víz. Az oltott mész egy színtelen, kristályos anyag, ami a boltokban fehér porként kerül értékesítésre, és amelyből víz hozzáadásával egy masszát kapunk. Ha több vízzel hígítjuk, akkor tejszerű folyadék lesz belőle, ez a mésztej.

 

Ha a mésztej leülepszik, akkor tiszta, felúszó rész jön létre, amelynek a neve mészvíz vagy meszes víz. A fák törzsének meszezésre a legalkalmasabb az 5-8%-os mésztej. Ezt úgy tudjuk előállítani, hogy egy rész oltott mészhez nyolc rész vizet adunk, amit ezután hosszasan elkeverünk. Mindig csak annyit keverjünk ki, amennyit aznap fel fogunk használni, azonban az elkészült mésztejet két órán át hagyjuk pihenni, mielőtt a fán alkalmaznánk azt.

 

Használhatjuk a hagyományos meszelőt is az eljáráshoz, de praktikusabb, ha egy erős sörtéjű gyökérkefét választunk, mert ezzel a kéreg leváló részeit is le tudjuk szedni, így sokkal jobban be tudjuk fedni a fa törzsét a mésszel.

 

Az elkészült mésztejet a fák törzsére és a vastagabb vázágaira kell felvinni. A fehér felület hatására a napfény visszaverődik, a vékony, fehér mészbevonat így megakadályozza, hogy a fa szövetei a napsütéses, téli órákban felmelegedjenek, éjszaka pedig lehűljenek, hiszen ez az edénynyalábok roncsolódását, és fagyrepedések, fagyfoltok keletkezését idézheti elő. A fehér törzsű fák tavasszal később melegednek fel, és 4–8 nappal később indul meg a nedvkeringésük is, tehát kevésbé vannak kitéve a tavaszi fagyok károsító hatásának.

 

A meszet nem kell eltávolítani a fáról, mert tavasszal az eső le fogja róla mosni. Éppen ezért érdemes a meszelést száraz időjárás esetén végezni, hogy ne végezzünk felesleges munkát. Akár több rétegben is felvihetjük, miután az első réteg megszáradt, ha igazán biztosra szeretnénk menni.

 

A meszezésre a legalkalmasabbak a kora téli hónapok, hiszen ekkor már nem mossák le az őszi esők, tél végére pedig már ki tudja fejteni a hatását. Ráadásul a mész azért is hasznos, mert alatta el fognak pusztulni a különféle rovatok és gombák. A talajba kerülő mész pedig segít az elsavanyodott talaj mész tartalmát növelni. A vastag mészréteg azonban nem tesz jót, hiszen alatta el tudnak telelni a kártevők tojásai, és a gombák spórái, tehát ezt is, mint mindent, mértékkel végezzük.

 

Tegyél övet a fádra

Egy másik, igazán eredeti módja a fáink védelmének, ha hernyófogó övet teszünk rájuk. Két típusa létezik, a ragacsos és a száraz. A ragacsos öveket inkább tavasszal használjuk, amikor a rengeteg fára mászó hangyát szeretnénk megakadályozni abban, hogy gondozzák a levéltetveket. Az övbe bele fognak ragadni, így sem ők, sem a tetvek nem tudnak kárt tenni a fában és egyéb növényekben. A száraz övet inkább akkor használjuk, amikor a kártevők bábozódáshoz, peterakáshoz készülnek, vagy ősszel, amikor a kihelyezett övekben meg tudnak bújni. Erre tökéletes lehet az újságpapír vagy a zsákvászon is. Fontos, hogy az öveket pár naponta ellenőrizzük és cseréljük le.

fotó: magyarmezogazdasag.hu

 

Az övet a fák törzsére, a talajtól 70 cm - 1 méter magasságba helyezzük el. Mivel a fa kérge rücskös, maradnak hézagok, de ha sárral kenjük be, rögtön könnyebb tökéletesen felhelyezni az övet. Az enyves öveket körülbelül 10 naponta kell cserélni.

 

Házilag is készíthetünk öveket, melyek készülhetnek zsákvászonból, kartonból, hullámpapírból, de régi újságokat is felhasználhatunk hozzá. Vágjunk 20 cm széles csíkot, és spatulával hordjuk fel rá az enyvet, majd rögzítsük a fa törzsén, és 10 naponta cseréljük. A kétoldalas ragasztószalag is segíthet, ha legalább 3 sorban ragasztjuk fel a fa törzsére.

 

forrás: agroinform.hu