Fa- és talajvédelmet szorgalmaz a zöldombudsman

2016. november 30. 08:27
A leköszönő zöldombudsman Országgyűlésnek határozati javaslatot nyújtott be a Fatestvér néven korábban meghirdetett országos faültetési és favédelmi programról. Egyúttal felhívta a figyelmet a talajvédelemre.

Szabó Marcel szerint – akit a minap alkotmánybíróvá választott a parlament – az országos faültetési kezdeményezés célja, hogy évről évre minden Magyarországon született magyar állampolgárságú gyermek születését egy őshonos facsemete ültetésével ünnepelje meg, és az így elültetett fák kerüljenek nyilvántartásba a megóvásra. Kiemelte azt is, hogy a környezeti nevelés szempontjából rendkívül fontos a Fatestvér program.
Úgy vélte, a levegőszennyezés, a termőföldek területének folyamatos zsugorodása, valamint a termőföldek minőségének romlása az egész országot érintő probléma, de nem kap elegendő figyelmet. Kiadott állásfoglalásaiban szorgalmazza a lakossági szilárd fűtőanyagok minőségének jogi szabályozását, valamint a városokban a talajfedés leállítását, a jó minőségű termőföldek kiemelt védelmét, azok igénybevétele helyett a leromlott ipari területeken, a barnamezőkön való beruházásokat.


A talajra vonatkozó állásfoglalásáról szólva Szabó Marcel azt hangsúlyozta, hogy a talaj az ivóvíz mellett a legnagyobb kincsünk. Ennek ellenére ez sem kap szinte semmilyen figyelmet. A legnagyobb problémának azt nevezte, hogy „elherdáljuk, elpazaroljuk ezt a nagyon értékes kincset". 1960 óta 700 ezer hektárnyi termőterület vontak ki a művelésből. Naponta húsz focipályának megfelelő nagyságú területet érint a beépítés és talajfedés, évente az ország tíznapi kenyérszükségletét megtermelni képes talajt vesztünk el. Megjegyezte, az iparszerű, magas vegyszerterheléssel járó mezőgazdasági művelés pedig rontja a talaj termőképességét.

 
nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Nem fizeti ezt a díjat? - Minden napra jut egy NAV-behajtás

2018. február 14. 09:35
Összesen 365 esetben kezdeményezett tavaly a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál (NAV) behajtást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) amiatt, hogy az élelmiszergazdasági szereplők nem fizették meg az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. A renitensek aránya 5 százalék körül mozog, az éves díjfizetési kötelezettség pedig eléri a 12 milliárd forintot.

Jogszabályok érthetően

2017. május 24. 08:29
A Magyar Közlöny 2017. május 15. és május 21. között megjelent számaiban található, az agrárgazdálkodást érintő jogszabályok
A 20. heti összefoglaló