A Pénztárszövetség szerint egyrészt a jövőre életbe lépő adóváltozások miatt nagyon felértékelődik a munkáltatók szerepe, másrészt a pénztári megtakarítás támogatása továbbra is az egyik legjobb megoldás marad.

Az utóbbi években az adóváltozások alaposan felborították a pénztári befizetések forgatókönyvét, a munkáltatói oldal hátrébb lépett. Történt-e változás?

Mielőtt az idei, egyébként részben örömteli változásról beszámolnék, érdemes felidézni az évekkel ezelőtti helyzetet. Nevezetesen azt, hogy a munkáltatók 5-6 évvel ezelőtt nagyon komoly tényezőt jelentettek a pénztári piacon. 2012-ben és 2013-ban ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztárakba történő befizetések 59 és 53 százaléka volt a munkáltatókhoz köthető, ma már viszont csak 38 százalék érkezik tőlük. Visszatérve a kedvező változáshoz, a Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztáraknál az idén 11 százalékkal 30 milliárd forintra nőtt a munkáltatói befizetések összege. Ezzel megszakadt a korábbi csökkenő trend. Azonban az egészségpénztáraknál még negatív a mutató, ott kevesebb érkezett a munkáltatóktól. A Pénztárszövetség évek óta hangsúlyozza, hogy a jól működő öngondoskodási és pénztári piachoz mindhárom szereplő, azaz az állam, a munkavállalók és a munkáltatók szoros együttműködésére van szükség.

A munkáltatók mit tudnak tenni?

Bár sokan szeretnének takarékoskodni az önkéntes nyugdíjpénztárakon és az egészségpénztárakon keresztül vagy igyekeznek többet félretenni, ezt sokan csak munkáltatói támogatás mellett tudják elképzelni. Itt jönnek képbe a vállalatok, akik a pénztári takarékoskodáshoz adott hozzájárulással segíthetik a tudatos dolgozók takarékoskodását. A munkavállalók számára ugyanis fontosak a pénztárak, ez látható abból, hogy óriási mértékben növekszik az egyéni befizetések összege, az önkéntes pénztáraknál az idei év első kilenc hónapjában 16 százalékkal, az egészségpénztáraknál 21 százalékkal haladták meg a tavalyi értéket. Az egyéni befizetéseknél látható kiemelkedő növekedés részben annak is köszönhető, hogy a pénztártagok befizetéseik után 20 százalékos, évente maximum 150 ezer forintos adójóváírást vehetnek igénybe. Ezt az adójóváírást lehet most azzal maximalizálni, hogy a tagok az év végéig újabb befizetésekkel növelik megtakarításaikat, így rekordösszegre számítunk ezen a téren. Számos, az előtakarékosságot eddig halogató ember is belép ilyenkor a pénztárakba, hiszen december 28.-ig beérkező befizetéseikkel már ők is jogosulttá válnak a kedvezményre.

Jövőre újabb adóváltozások lesznek, ez hogyan érintheti a pénztári szektort és a munkáltatókat és a befizetéseket?

A Pénztárszövetség szerint negatív változás lesz, hogy a dolgozók pénztári tagságához adott munkáltatói hozzájárulások adóterhelése ugyanakkora lesz, mint a munkabéreké. Pozitív fejlemény viszont, hogy továbbra is az egyik legjobb munkáltatói juttatás lesz a dolgozók pénztári tagságának támogatása.

Mitől válik kedvezővé a juttatás és mit kell ehhez tenniük az érintett munkáltatóknak?

2019-től a munkáltatói hozzájárulás után is adójóváírást lehet majd igénybe venni. Ez a legfőbb oka annak, hogy a pénztár megoldások az egyik legkedvezőbb juttatási formák maradnak. Így a munkáltatók számára elérhető tagdíjátvállalás, adomány és célzott szolgáltatás mindegyike jobb feltételeket biztosít, mintha a munkáltató bérként fizetné ki az adott összeget. A munkáltatók felelőssége tehát óriási, jövőre felértékelődik a szerepük. Reméljük, sok munkaadó dönt úgy, hogy támogatja a dolgozók pénztári tagságát.

A 2019. évtől várható adószabályok pénztárakat érintő szabályainak rövid áttekintése

A 2018. november 13-án elfogadott adótörvények több pénztári juttatási formát érintettek, így a pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány, célzott szolgáltatás, valamint az önsegélyezés szabályozását. A főbb változások röviden:

PÉNZTÁRI MUNKÁLTATÓI HOZZÁJÁRULÁS ÉS ADOMÁNY

A pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány egyaránt jövedelemként adózik, azaz

• a munkáltató 21%
• a munkavállaló 33,5% adót fizet utána.

A dolgozó adóját a munkáltató a juttatásból vonja le, a pénztártag egyéni számlájára a juttatás nettó értéke kerül.
A pénztártag a számára biztosított pénztári juttatás után is igénybe veheti a számára járó 20%, évente akár 150 ezer forint adókedvezményt (ahogy - a megszokottak szerint - egyéni befizetései után is).

CÉLZOTT SZOLGÁLTATÁS
A pénztári egészség- és nyugdíjpénztári ún. célzott szolgáltatás egyes meghatározott juttatásnak minősül és csak a munkáltató adózik utána. (Kivéve, ha önsegélyező szolgáltatásról van szó)

• A munkáltató adóterhe 40,71%
• A pénztártag nem kell, hogy adót fizessen utána (és adókedvezményre sem jogosítja)
• A juttatás nem az egyéni számlára, hanem egy elkülönült támogatási
• alapba/számlára kerül, innen vehető igénybe a támogató által juttatni kívánt szolgáltatás

hrportal.hu