Ahogy arról az agrárszektor.hu is beszámolt, 2018 árprilisában Magyarországon is felbukkant az afrikai sertéspestis, Heves megyében egy elhullott vaddisznóban azonosították a vírust. Azóta már 8 megyében találtak fertőzött állatot, jelenleg azonban csak a vaddisznó állományban állapították meg a betegséget. Habár a járvány leginkább a piaci szereplőket érinti, érdemes a lakosságnak is tudnia, miről is van szó pontosan, függetlenül attól, hogy az ASP emberre nem veszélyes. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapjáról összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket, amelyek az emberekben felmerülhetnek a sertéspestissel kapcsolatban. 

Hol fordul elő a betegség?

Magyarországon az ASP 2018 tavaszáig egyáltalán nem fordult elő és jelenleg is csak a vaddisznó állományban állapították meg. A Magyarországhoz kelet felől közeledő járvány a vírus Afrikából Grúziába 2007-ben történő behurcolásával kezdődött. Az elmúlt években a betegség több száz kilométert terjedt nyugatra és északra, 2012-ben jelent meg Ukrajnában, 2014-ben pedig az Európai Unió területén: Litvániában, Lettországban, Észtországban és Lengyelországban. Olaszországban, Szardínia szigetén évtizedek óta jelen van a betegség. 2016 augusztusáig Magyarországhoz legközelebb az országhatártól 250 km-re, Ukrajna Csernyivci területén állapították meg a betegséget. 2016 decemberében Kárpátalján is megjelent a vírus, azóta ezen a területen házi sertésben és vaddisznóban is több esetben kimutatták. 2017 június végén Csehországban vaddisznókban, július végén Romániában az ukrán és magyar határ közelében, egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget. 2018 augusztus végén Bulgáriában, háztáji sertés állományban, majd szeptemberben Belgium nyugati részén, a német és francia határhoz közel vaddisznókban állapították meg a betegséget. Magyarországon először 2018. április 21-én mutatta ki a Nébih laboratóriuma az ASP vírusát egy elhullott vaddisznóból vett mintában, a fertőzött hullát Heves megyéből szállították be laboratóriumi vizsgálatra.

Jelenleg 8 megyében találtak fertőzött vaddisznókat: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád, Pest és Békés megyében. A folyamatosan frissülő interaktív térképen tájékozódhatnak az érdeklődők a járvánnyal kapcsolatos hatósági intézkedésekről, valamint, hogy pontosan hol fordult elő a betegség.

Hogyan juthatott be hazánkba a betegség?

Az ASP Európa szerte folyamatosan terjed. Hazánkba való bejutásában a vaddisznók vándorlásából adódó természetes terjedésen túl (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei esetek), valószínűsíthetően jelentős szerepe volt a felelőtlen emberi magatartásnak is, azaz, hogy a tiltás ellenére fertőzött sertéshúsból készült hústerméket hoztak be Magyarország területére (Heves megye).

Biztonságosak a sertéshúsból készült termékek?

Igen, a Magyarországon nevelt sertésekből származó sertéshús és az ebből készült termékek is biztonsággal fogyaszthatóak!

A vaddisznók megbetegedése miatt várható erdők elzárása a kirándulók elől?

Nem, az ASP ugyanis csak a házi sertések és a vaddisznók betegsége. Az emberre semmilyen veszélyt nem jelent, ezért nem is kell az erdőket „bezárni”. Az úgynevezett szigorúan korlátozott területek határán azonban a turisták találkozhatnak olyan tájékoztató plakátokkal, amelyek arra hívják fel a figyelmüket, hogy afrikai sertéspestissel fertőzött területre kívánnak belépni. Fontos, hogy ha az erdőjáró elhullott vagy betegnek látszó vaddisznóval találkozik, akkor azt jelentse be a Nébih zöldszámán (06-80/263-244), a terület gondozójának, a hatósági állatorvosnak, a járási hivatalnak vagy akár a település önkormányzatának.

Vezetnek be korlátozásokat a különféle turisztikai rendezvények tartásával kapcsolatban?

Nem, semmilyen korlátozás nem érinti a turisztikai rendezvényeket. A szigorúan korlátozott területek határán találkozhatnak a turisták olyan tájékoztató plakátokkal, amelyek arra hívják fel a figyelmüket, hogy afrikai sertéspestissel fertőzött területre kívánnak belépni.

Címlapkép: Getty Images

agrarszektor.hu