Fizetés nélküli szabadság beleszámít a nyugdíjba?

2017. április 24. 07:58
# Szakmai hírek
Idén 2017.09.28.-tól elérem az öregségi nyugdíj korhatárt. A Baranya Megyei Kormányhivataltól kértem a szolgálati időm megállapítását. A határozatban három időszakot nem vesznek figyelembe: 1988.03.22.-09.12.-ig és 1989.01.01.-04.30.-ig. A jelzett időpontokban fizetés nélküli szabadságon voltam a munkáltató hozzájárulásával, saját családi ház építése jogán. Emlékeim szerint postai csekken fizettem az előírt járulékot. Az első időszakból bérjegyzékkel tudom igazolni a családi pótlék kifizetését, úgy tudom ennek feltétele volt a járulékfizetés. A két időszakra 30-30 napot vettek figyelembe. Van esélyem a többi idő elismerésére? A harmadik időszakot 1981.02.01-03.14-ig Munkakönyvi bejegyzéssel tudom igazolni. Az elutasítás indoka, hogy mezőgazdasági szövetkezeti tagként munkaegységet ill. munkanapot nem teljesítettem. Villanyszerelőként minden munkanapot teljesítettem. Ha a Munkakönyv nem bizonyíték akkor mit kell tennem? A fenti időszakoknak csak azért van jelentősége, mert 40 nap hiányozna a 45 év szolgálati idő eléréséhez. Még egy kérdést szeretnék feltenni: jelenlegi munkáltatómmal közös megegyezéssel szüntetem meg a munkaviszonyomat. A szerződésbe beírták, hogy a felmentési időre alapbért kapok. Ez jogszerű?

A fizetés nélküli szabadság első harminc napja vehető csak figyelembe szolgálati időként a főszabály szerint. A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet 29.§ (5) bekezdés c) pontja szerint azonban a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha a biztosított a fizetés nélküli szabadságot saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe. E rendelkezés alapján a fizetés nélküli szabadsága teljes időtartama szolgálati időnek minősül, ha igazolni tudja a nyugdíjjárulék fizetését (erre egyébként kellene adatnak szerepelnie a TB nyilvántartásaiban).

Az mgtsz-tagokra egy sor speciális rendelkezés vonatkozik. 1981-ben szolgálati időt szerezhetett mezőgazdasági szövetkezeti tagként a hivatkozott Korm.rendelet 40.§ (6) bekezdés j) pontja alapján akkor is, ha tagságának fennállása alatt munkaviszonyban állt - villanyszerelőként talán rendelkezett munkaszerződéssel is - vagy egyéb jogcímen is biztosított volt, mert ezek a napok is munkanapoknak számítottak (a heti pihenőnapokat kivéve). Egyéb esetben a (7) bekezdés rendelkezései érvényesülnek, amelyek szerint termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített;
b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,
c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő tartama, ha a tagság naptári éven át nem állott fenn. 

A közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetés során jogszerű az alapbér fizetése a “felmentési” időre, hiszen ehhez Ön is hozzájárult.

hrportal.hu

    fizetés nélküli szabadság nyugdíj beszámítás

Kapcsolódó cikkek

Az uniós közös agrárpolitika és az innováció volt napirenden

2018. augusztus 03. 07:27
# Szakmai hírek
A napokban megtartott XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) képviselői is jelen voltak Győrffy Balázs vezetésével, hogy az ott szervezett agrárkerekasztal beszélgetésen vitassák meg az érdeklődőkkel a legaktuálisabb témákat; a mostani eszmecserén az unió közös agrárpolitikájának (KAP) kérdéskörét és a technológiaváltásból, az innovációból fakadó teendőket az agrárágazatban.

Pogácsa helyett gyümölcs a meetingen: a cégek nyitottak az egészséges munkahelyi táplálkozás iránt

2018. november 05. 08:54
# Szakmai hírek
Az étrendi kockázatok közül az elégtelen gyümölcsfogyasztást az olajos magvak és diófélék elégtelen fogyasztása követi, majd a magas só, a kevés zöldség- és rostbevitel következik. A munkahelyi egészségfejlesztő programok azonban csökkenthetik ezeket a kockázatokat. Az általunk megkérdezett gyümölcskiszállító és catering cégek közös tapasztalata az, hogy a vállalatok egyre nyitottabbak az egészséges táplálkozás iránt, és hajlandóak a dolgozóik egészsége és motiváltsága érdekében olyan szempontokra is forrást biztosítani, melyek korábban feleslegesnek tűntek.
GINOP

Keresés

Hírlevél

Hírlevél feliratkozás