Fizetés nélküli szabadság beleszámít a nyugdíjba?

2017. április 24. 07:58
# Szakmai hírek
Idén 2017.09.28.-tól elérem az öregségi nyugdíj korhatárt. A Baranya Megyei Kormányhivataltól kértem a szolgálati időm megállapítását. A határozatban három időszakot nem vesznek figyelembe: 1988.03.22.-09.12.-ig és 1989.01.01.-04.30.-ig. A jelzett időpontokban fizetés nélküli szabadságon voltam a munkáltató hozzájárulásával, saját családi ház építése jogán. Emlékeim szerint postai csekken fizettem az előírt járulékot. Az első időszakból bérjegyzékkel tudom igazolni a családi pótlék kifizetését, úgy tudom ennek feltétele volt a járulékfizetés. A két időszakra 30-30 napot vettek figyelembe. Van esélyem a többi idő elismerésére? A harmadik időszakot 1981.02.01-03.14-ig Munkakönyvi bejegyzéssel tudom igazolni. Az elutasítás indoka, hogy mezőgazdasági szövetkezeti tagként munkaegységet ill. munkanapot nem teljesítettem. Villanyszerelőként minden munkanapot teljesítettem. Ha a Munkakönyv nem bizonyíték akkor mit kell tennem? A fenti időszakoknak csak azért van jelentősége, mert 40 nap hiányozna a 45 év szolgálati idő eléréséhez. Még egy kérdést szeretnék feltenni: jelenlegi munkáltatómmal közös megegyezéssel szüntetem meg a munkaviszonyomat. A szerződésbe beírták, hogy a felmentési időre alapbért kapok. Ez jogszerű?

A fizetés nélküli szabadság első harminc napja vehető csak figyelembe szolgálati időként a főszabály szerint. A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet 29.§ (5) bekezdés c) pontja szerint azonban a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha a biztosított a fizetés nélküli szabadságot saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe. E rendelkezés alapján a fizetés nélküli szabadsága teljes időtartama szolgálati időnek minősül, ha igazolni tudja a nyugdíjjárulék fizetését (erre egyébként kellene adatnak szerepelnie a TB nyilvántartásaiban).

Az mgtsz-tagokra egy sor speciális rendelkezés vonatkozik. 1981-ben szolgálati időt szerezhetett mezőgazdasági szövetkezeti tagként a hivatkozott Korm.rendelet 40.§ (6) bekezdés j) pontja alapján akkor is, ha tagságának fennállása alatt munkaviszonyban állt - villanyszerelőként talán rendelkezett munkaszerződéssel is - vagy egyéb jogcímen is biztosított volt, mert ezek a napok is munkanapoknak számítottak (a heti pihenőnapokat kivéve). Egyéb esetben a (7) bekezdés rendelkezései érvényesülnek, amelyek szerint termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített;
b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,
c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő tartama, ha a tagság naptári éven át nem állott fenn. 

A közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetés során jogszerű az alapbér fizetése a “felmentési” időre, hiszen ehhez Ön is hozzájárult.

hrportal.hu

    fizetés nélküli szabadság nyugdíj beszámítás

Kapcsolódó cikkek

Megkezdődött az MVH átszervezése

2016. október 10. 08:31
# Szakmai hírek
Jogutódlással szüntetik meg az MVH-t, de emiatt nem kerül veszélybe az agrártámogatások jövő évi kifizetése. Az illetékes tárcák az Európai Bizottsággal közösen hatékonyan dolgoznak azért, hogy az átszervezés minél rövidebb idő alatt, zökkenőmentesen megtörténjen. Az MVH sikeres átalakítása érdekében Brüsszel minden segítséget megad. A cél az, hogy az átalakításnak köszönhetően a gazdálkodók egyszerűbben, átláthatóbban és időben juthassanak hozzá az őket megillető támogatásokhoz– közölte a Lázár János vezette Miniszterelnökség.

Lázár győzött Orbánnál: megszüntetik Fazekas csúcshivatalát

2016. június 15. 09:42
# Szakmai hírek
Mégiscsak megszünteti az uniós és hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségeként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) a kormány. Ezzel egyértelművé vált, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter akarata érvényesült az MVH-t eddig irányító és a megszüntetést ellenző Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel szemben. A kormány határozata szerint az agrár-csúcshivatalnak számító MVH feladatait az államkincstárnak, a Miniszterelnökségnek, a Földművelésügyi Minisztériumnak és a kormányhivataloknak kell átvenniük 2017. január elsejéig. Erősen kétséges azonban, hogy az átszervezést addig végre lehet-e hajtani, mert az átalakítás miatt akár a teljes új szervezeti és működési mechanizmus uniós akkreditációjára is szükség lehet, amely viszont akár éveket is igénybe vehet. Ez esetben pedig az MVH megszüntetése ezermilliárdos nagyságrendben veszélyeztethetné a támogatások kifizetését.
GINOP

Keresés

Hírlevél

Hírlevél feliratkozás