Fizetés nélküli szabadság beleszámít a nyugdíjba?

2017. április 24. 07:58
# Szakmai hírek
Idén 2017.09.28.-tól elérem az öregségi nyugdíj korhatárt. A Baranya Megyei Kormányhivataltól kértem a szolgálati időm megállapítását. A határozatban három időszakot nem vesznek figyelembe: 1988.03.22.-09.12.-ig és 1989.01.01.-04.30.-ig. A jelzett időpontokban fizetés nélküli szabadságon voltam a munkáltató hozzájárulásával, saját családi ház építése jogán. Emlékeim szerint postai csekken fizettem az előírt járulékot. Az első időszakból bérjegyzékkel tudom igazolni a családi pótlék kifizetését, úgy tudom ennek feltétele volt a járulékfizetés. A két időszakra 30-30 napot vettek figyelembe. Van esélyem a többi idő elismerésére? A harmadik időszakot 1981.02.01-03.14-ig Munkakönyvi bejegyzéssel tudom igazolni. Az elutasítás indoka, hogy mezőgazdasági szövetkezeti tagként munkaegységet ill. munkanapot nem teljesítettem. Villanyszerelőként minden munkanapot teljesítettem. Ha a Munkakönyv nem bizonyíték akkor mit kell tennem? A fenti időszakoknak csak azért van jelentősége, mert 40 nap hiányozna a 45 év szolgálati idő eléréséhez. Még egy kérdést szeretnék feltenni: jelenlegi munkáltatómmal közös megegyezéssel szüntetem meg a munkaviszonyomat. A szerződésbe beírták, hogy a felmentési időre alapbért kapok. Ez jogszerű?

A fizetés nélküli szabadság első harminc napja vehető csak figyelembe szolgálati időként a főszabály szerint. A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet 29.§ (5) bekezdés c) pontja szerint azonban a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha a biztosított a fizetés nélküli szabadságot saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe. E rendelkezés alapján a fizetés nélküli szabadsága teljes időtartama szolgálati időnek minősül, ha igazolni tudja a nyugdíjjárulék fizetését (erre egyébként kellene adatnak szerepelnie a TB nyilvántartásaiban).

Az mgtsz-tagokra egy sor speciális rendelkezés vonatkozik. 1981-ben szolgálati időt szerezhetett mezőgazdasági szövetkezeti tagként a hivatkozott Korm.rendelet 40.§ (6) bekezdés j) pontja alapján akkor is, ha tagságának fennállása alatt munkaviszonyban állt - villanyszerelőként talán rendelkezett munkaszerződéssel is - vagy egyéb jogcímen is biztosított volt, mert ezek a napok is munkanapoknak számítottak (a heti pihenőnapokat kivéve). Egyéb esetben a (7) bekezdés rendelkezései érvényesülnek, amelyek szerint termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített;
b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,
c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő tartama, ha a tagság naptári éven át nem állott fenn. 

A közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetés során jogszerű az alapbér fizetése a “felmentési” időre, hiszen ehhez Ön is hozzájárult.

hrportal.hu

    fizetés nélküli szabadság nyugdíj beszámítás

Kapcsolódó cikkek

Ezek azok a mesterfogások, amelyekkel jó pálinkát főzhetünk

2017. november 02. 07:54
# Szakmai hírek
A vezéraromákban rejlenek azok a lényeges különbségek, amelyek a kisüsti és az úgynevezett tornyos eljárással készülő pálinkákat megkülönböztethetik. E komponenseket ugyanúgy befolyásolhatja az illékonyság, a megfelelő hely és mennyiség, mint a lepárlás körülményei. A legfontosabb tényező azonban a deflegmáció, amely részleges kondenzációt jelent. Ennek megfelelő beállításával mindkét módszerrel ugyanolyan ízű és illatú pálinkát készíthetünk ugyanabból a cefréből.

Hamarosan tritikáléból is készülhet kenyér

2017. október 05. 08:14
# Szakmai hírek
Az ember által nemesítettgabonanövény, a tritikálé egyesíti a búza és a rozs tulajdonságait. A gazdaságosan, gyengébb talajminőségű területeken termeszthető növény magas terméspotenciállal és ellenállóképességgel bír, így elsősorban a takarmányozásban támaszkodnak rá. Egy kutatás szerint azonban emberi táplálkozásban is nagy jövő várhat a növényre.
GINOP

Keresés

Hírlevél

Hírlevél feliratkozás