Fizetés nélküli szabadság és egészségügyi szolgáltatási járulék veszélyhelyzet után

2020. július 10. 07:33
A koronavírus okozta veszélyhelyzet megszűnése utáni fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató által finanszírozott egészségügyi szolgáltatási járulék elszámolásáról érdeklődött olvasónk. A több területet érintő kérdéseket az Adózóna szakértői válaszolták meg.
Fizetés nélküli szabadság és egészségügyi szolgáltatási járulék veszélyhelyzet után

A kérdés részletesen így szólt: Egy munkáltató 2020. március végén egyrészt a koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt, másrészt gazdasági okokra hivatkozva a munkavállalókkal egyenként, írásban megállapodott abban, hogy időről-időre fizetés nélküli szabadságra küldi a dolgozókat. A munkáltató a fizetés nélküli szabadság idejére átvállalja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését. Azonban a termelést a veszélyhelyzet megszüntetése után, 2020. júniusban és júliusban sem tudta elkezdeni, ezért – hivatkozva a megkötött szerződésre – újra fizetés nélküli szabadságot rendelt el. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: 1.) 2020. június 30-áig a 2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabálya szerint (56. §) megállapodhatnak-e további fizetés nélküli szabadságban, illetve abban, hogy ez idő alatt a munkáltató fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot? 2.) 2020. július 01-jétől, hivatkozva a megkötött szerződésre, elrendelhet-e újra fizetés nélküli szabadságot a munkáltató? 3.) Az átvállalt egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség a munkáltatónál minek minősül? Költségként, más egyéb teher nélkül elszámolható-e?

SZAKÉRTŐINK VÁLASZAI:

1. Elrendelhet-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot egyoldalúan, illetve a felek ebben megállapodhatnak-e

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) konkrétan meghatározza azon eseteket, amikor fizetés nélküli szabadság kérhető, ezen esetek a gyermekvállaláshoz, beteg hozzátartozó gondozásához kapcsolódnak. A munkáltató a veszélyhelyzet alatt sem rendelkezett olyan jogosítvánnyal, hogy egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot elrendeljen. A felek természetesen ebben megállapodhattak és azt sem tiltja a jog, hogy a munkáltató az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék fizetését a veszélyhelyzetet követően átvállalja. 

A Nemzeti Egészségbiztosítási alapkezelő tájékoztatója így szól:

„A járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti (például a jövedelemmel nem rendelkező személy után a családtagja). A járulékfizetésre kötelezett személynek a járulékfizetés átvállalását az állami adóhatósághoz 15 napon belül be kell jelenteni, mert csak az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé az átvállalás/befizetés. Ha a járulékfizetést átvállaló nem fizeti be a járulékot, a járulékfizetésre egyébként kötelezett személy lesz köteles megfizetni azt, az átvállalástól függetlenül.”

2. Elrendelhet-e ismét fizetés nélküli szabadságot a munkáltató?

Nem rendelhetett el soha egyoldalúan a munkáltató fizetés nélküli szabadságot. Bizonyos szektorokban, amelyeket működési korlátozások, tilalmak érintettek, ott állhatott fenn a veszélyhelyzet ideje alatt az a lehetőség, hogy a munkáltató a vis major jellegű helyzetre tekintettel ezen időtartam alatt mentesüljön a fizetési kötelezettsége alól. Ez is vitatott lehetőség azonban, jelenleg erre sehol nincsen jogszerűen mód.

3.) Az átvállalt egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség a munkáltatónál minek minősül? Költségként, más egyéb teher nélkül elszámolható-e?

A 140/2020 kormányrendelet 20. §-a szerint az egészségbiztosítási járulékot a vészhelyzet alatt vészhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után a munkáltató fizeti. Ez esetben a költségként elszámolt járulék után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. 

Az 
szja-törvény 7. § (1) bekezdés ib) pontja alapján jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a nem biztosított magánszemély egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszerzése céljából a magánszemély helyett más személy fizet meg.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Vége a jó világnak, indul a Covid utáni irodai élet: máris eldőlt a home office sorsa?

2021. augusztus 23. 08:59
Ahogy a járvány okozta korlátozások lassan feloldódni látszanak, úgy tér vissza a munkavégzés is a normál kerékvágásba, ami azt jelenti, hogy 18 hónap távmunka után itt a hibrid felállás ideje. Az elmúlt hónapokban szinte minden irodai dolgozó feltette magának a kérdést, hogy mikor kell visszatérni az irodába. A munkáltatók is rengeteget foglalkoztak az új rendszer kialakításával, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a teljes visszatérés nem hozna osztatlan sikert. A Szilícium-völgy tech-óriásai természetesen ebben is mutatták az irányt, a Google, A Microsoft, és az Apple a hibrid munkavégzést részesítik előnyben a teljes távmunka, vagy teljes irodai munka helyett.

Szép csendben óriási munkaügyi módosítást hirdetett ki a kormány

2020. április 14. 07:45
A pénteki Magyar Közlönyben kihirdetett kormányrendelet értelmében a cégek egyoldalúan bevezethetik a 24 hónapos munkaidő-keretet. Ez lényeges könnyítés a most leálló, vagy tevékenységüket visszafogó (elsősorban termelő) nagyvállalatok számára, számukra ugyanis ez egy fontos rugalmassági elem lehet, akár az elbocsátásokat is visszafoghatja. Ennek azonban ára van, érthető módon ez fájhat a dolgozóknak, akiket viszont lehet, hogy épp ennek a lépésnek köszönhetően nem bocsátanak el. Közben a szakszervezetek kiakadtak.