Az ellenőrzések célja 2017-ben a korábbi évekhez hasonlóan a munkavállalók alapvető jogai érvényesülésének az elősegítése, mely ösztönzi a rendezett jogviszonyok elterjedését, a jogkövető vállalkozások versenyhátrányának a csökkentését, valamint a legálisan adózó munkahelyek létrejöttét.

Kiemelt feladatnak tekintik a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárását, a munkavállalók anyagi és munkával kapcsolatos érdekeinek az előmozdítását, így a pihenőidőhöz és a fizetett éves szabadsághoz való jog érvényesülésének ellenőrzését, valamint a munkaidő-nyilvántartások megfelelő vezetésének az ellenőrzését is. Az ellenőrzéseken fennakadt munkáltatók a munkavédelemhez hasonlóan utóellenőrzésekre is számíthatnak. A hatóság a munkaügyi ellenőrzés területén is több kategóriában végez ellenőrzéseket: sor kerül egy hónappal előre bejelentett, illetve be nem jelentett ellenőrzésekre, valamint panasz alapján, illetve hivatalból indított vizsgálatokra is. A minisztérium ígérete szerint az ellenőrzések legalább 20%-a a 2016-os évhez hasonlóan a kereskedelem területét fogja érinteni. Összehasonlításul a legutóbbi ábra:
 

Ezek a célvizsgálatok ellenőrzési ütemezései

2017. március-április: Munkaviszony megszűnése és megszüntetése

Az ellenőrzések első fázisa 2017 tavaszán a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő, a munkavállalót megillető igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályi előírások követésének betartatására irányul. Ezzel összefüggésben fontos arra rámutatni, hogy nem jogszerű az a létező munkáltatói gyakorlat, hogy a munkavállalóval szemben fennálló követelések érvényesítése céljából a munkavállaló igazolásait vagy járandóságát visszatartják. Ilyen esetekben a munkáltatóknak jogszerű megoldás is rendelkezésre áll és nem éri meg bírságba vagy kártérítési követelésbe belefutnia. Az Mt. 84.§ (4) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályait kell alkalmazni, amennyiben a munkavállaló a munkakörét nem az előírt rendben adja át. S habár a Kúria is rámutatott a rendelkezés bizonytalan kontúrjaira, az biztos, hogy ennek anyagi következménye is van.

2017. június és július: Egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavégzés

Az egyszerűsített munkavállalás, alkalmi munkavégzés az atipikus foglalkoztatási formák egyike, mely jelentősen egyszerűsített közteherviselési és nyilvántartási szabályok alkalmazását teszi lehetővé. Az ellenőrzések célja annak biztosítása, hogy az ezen lehetőséggel élő munkáltatók ne terjeszkedjenek túl a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.), valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. tv. rendelkezéseiben foglaltakon. A másik cél pedig az, hogy a munkáltatókat a jogszerű, ténylegesen bejelentett foglalkoztatás irányába terelje, hiszen sok esetben még ezzel a könnyített lehetőségeket kínáló foglalkoztatási formával sem élnek. Az időzítés indoka pedig az, hogy ezen foglalkoztatási formának a fő idénye elsődlegesen a nyár (tehát az ellenőrzés időpontja), s csupán másodlagosan a karácsonyi ünnepek.

2017. október-november: Személy és vagyonvédelem

A célvizsgálat indokoltságát az a körülmény adja, hogy ezen a területen kiemelkedően magas a jogsértések aránya. A munkáltatók sok esetben a munkavállalókat nem jelentik be, jogszerűtlenül alkalmazzák a készenléti jellegű munkakörre vonatkozó törvényi lehetőségeket, kikerülik a munkaerő-kölcsönzés jogi korlátjait, illetve nem biztosítják a munkavállalók számára a törvényben biztosított pihenőidőt, valamint minimális díjazást. Nem ritka, hogy az ellenőrzés során a hatóság a tulajdonosi hátteret is alig tudja feltárni, sőt a jelentések arra is rámutatnak, hogy az ellenőrzést végző szakemberek gyakran a rendőrség segítségével tudnak csak a helyszínre bejutni.

Munkaügyi bírság is kiszabható

A hatóság helyszíni ellenőrzés, adatbázis lekérdezés, adatszolgáltatásra kötelezés, iratbekérés, illetve személyes meghallgatás eszközeivel élhet. Amennyiben a jogsértés körülményei ezt indokolják 30.000-től 10.000.000,-Ft nagyságú munkaügyi bírság kiszabására van lehetősége. A hatóság a munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe veszi különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók számát, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott körülményeket. A munkaügyi bírság mértéke a a törvényi felső korlát kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor. A kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV.tv.12/A§-a ezen munkáltatók számára első alkalommal továbbra is bizonyos fokú védelmet nyújt.