A jogszabályban rögzített elővásárlói rangsor – mely a hazai birtokviszonyok sajátosságai alapján került kialakításra – megmutatja, hogy kiket és milyen sorrendben illet meg e jogosultság. A szabályozásnak igazodnia kell a mezőgazdaság aktualitásaihoz, ezért a jogosulti kör időnként változhat. Erre legutóbb 2019. január 11-én került sor, amikor módosult az elővásárlói rangsor, változott egyes jogosultságok – például az állattartó telepet üzemeltetők elővásárlási jogának – tartama, és új elővásárlói jogok is beiktatásra kerültek.

 

 

A hatályos földforgalmi jogszabályokban szereplő elővásárlási rendszer azt a célkitűzést követi, hogy a földeket elsősorban a helyi gazdálkodók szerezhessék meg, mindezt kiegészítve az állattartó telepek, az eredetvédett vagy bioterméket előállító, kertészeti tevékenységet végző, illetve vetőmag-előállítást folytató gazdák földszerzésének, illetve osztatlan közös tulajdonú földterületek esetén a földműves tulajdonostárs tulajdonszerzésének támogatásával.

Törvény rögzíti az elővásárlástól mentes esetköröket is: például ilyen a tulajdonostársak közötti adásvétel akkor, ha általa teljes egészében megszűnik az adott ingatlanon fennálló közös tulajdon, illetve a közeli hozzátartozók közötti ügylet.

Az állam mindenki mást megelőző elővásárlási joggal rendelkezik. Közös tulajdonban álló föld esetén az államot a földműves tulajdonostárs követi (ha az adásvétellel nem szűnik meg teljesen a közös tulajdon). A földet használó földműves akkor rendelkezik ezt követő ranghelyen elővásárlási joggal, ha egyben helyben lakó – tehát életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településen van –, vagy a lakóhelye, illetve mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településtől legfeljebb 20 km távolságra van. Őt követi a sorban a helyben lakó szomszéd földműves.

A következő pozícióban több elővásárlói csoport szerepel, melyek egymással azonos ranghellyel rendelkeznek:

• Állattartó telep üzemeltetője akkor rendelkezik elővásárlási joggal, ha:

– helyben lakó földműves;

– legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településen állattartó telepet üzemeltet;

– a földszerzés célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmány-szükséglet biztosítása;

– megfelel a föld művelési ágához igazodó feltételeknek:

= rét, legelő (gyep), vagy fásított terület adásvétele esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár öszvér, juh, kecske vagy méh tartása szükséges;

= szántó adásvétele esetén a fent fel nem sorolt valamely állatfaj, vagy tejhasznú szarvasmarha tartása szükséges, továbbá az elővásárlásra jogosultnak nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak kell minősülnie;

– rendelkezik a fenti állatfajok tekintetében a jogszabályban meghatározott állatsűrűséggel, mely jelenleg 0,5.

• Földrajzi árujelzéssel, ere­det­megjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása céljából szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú föld adásvétele esetén gyakorolható elővásárlási jog.

• Kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása céljából kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú föld eladása esetén, míg vető­mag­előállításhoz szükséges terület biztosítása céljából szántó művelési ágú föld eladása esetén a helyben lakó földművesnek áll fenn elővásárlási joga.

 

 

A következő ranghelyen található a helyben lakó földműves, őt követi az a földműves, akinek lakóhelye, illetve mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településtől legfeljebb 20 km távolságra van.

Más jogszabály, továbbá szerződéses megállapodás is alapíthat elővásárlási jogot. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.

A nyilatkozattevőnek a szerződést teljes egészében magára nézve kötelezően el kell fogadnia. Ha erősebb elővásárlási pozícióval rendelkezik, mint az eredeti vevő – és a hatósági jóváhagyás során nem merül fel vele szemben kizáró ok –, belép az adásvételbe. Ennek vizsgálatához elengedhetetlen, hogy a szerződésben az eredeti vevő is megjelölje saját ranghelyét.

Így tehát szántó adásvétele során a sertéstelepet üzemeltető elővásárló megelőzi a csupán helyben lakónak minősülő vevőt.

Ha többen is élnek elővásárlási jogukkal, a rangsorban legelöl álló személy a többi nyilatkozattevőt megelőzi. Ha több, azonos ranghelyű személy nyújt be nyilatkozatot, kisegítő szabályként egy belső sorrendet is figyelembe kell venni: első a családi gazdálkodó, második a fiatal földműves, harmadik a pályakezdő gazdálkodó.

Ha így sem állapítható meg a sorrend – mert például az előző esetben szereplő mindkét elővásárlási nyilatkozattevő családi gazdálkodó –, akkor az eladó jogosult választani az elővásárlók közül.