"Földforgalmi kérdés": elővásárlás föld adásvétele esetén

2019. szeptember 10. 08:10
Az adásvétel egyik sajátossága, hogy a szerződésben vevőként szereplő személy helyébe a szerződő felek akaratától függetlenül beléphet egy – jogszabályon vagy megállapodáson alapuló elővásárlási joggal bíró – harmadik személy. A földforgalom terén az elővásárlás más ágazatokhoz képest kiemelkedő jelentőséggel bír.

A jogszabályban rögzített elővásárlói rangsor – mely a hazai birtokviszonyok sajátosságai alapján került kialakításra – megmutatja, hogy kiket és milyen sorrendben illet meg e jogosultság. A szabályozásnak igazodnia kell a mezőgazdaság aktualitásaihoz, ezért a jogosulti kör időnként változhat. Erre legutóbb 2019. január 11-én került sor, amikor módosult az elővásárlói rangsor, változott egyes jogosultságok – például az állattartó telepet üzemeltetők elővásárlási jogának – tartama, és új elővásárlói jogok is beiktatásra kerültek.

 

 
 

 

A hatályos földforgalmi jogszabályokban szereplő elővásárlási rendszer azt a célkitűzést követi, hogy a földeket elsősorban a helyi gazdálkodók szerezhessék meg, mindezt kiegészítve az állattartó telepek, az eredetvédett vagy bioterméket előállító, kertészeti tevékenységet végző, illetve vetőmag-előállítást folytató gazdák földszerzésének, illetve osztatlan közös tulajdonú földterületek esetén a földműves tulajdonostárs tulajdonszerzésének támogatásával.

Törvény rögzíti az elővásárlástól mentes esetköröket is: például ilyen a tulajdonostársak közötti adásvétel akkor, ha általa teljes egészében megszűnik az adott ingatlanon fennálló közös tulajdon, illetve a közeli hozzátartozók közötti ügylet.

Az állam mindenki mást megelőző elővásárlási joggal rendelkezik. Közös tulajdonban álló föld esetén az államot a földműves tulajdonostárs követi (ha az adásvétellel nem szűnik meg teljesen a közös tulajdon). A földet használó földműves akkor rendelkezik ezt követő ranghelyen elővásárlási joggal, ha egyben helyben lakó – tehát életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településen van –, vagy a lakóhelye, illetve mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településtől legfeljebb 20 km távolságra van. Őt követi a sorban a helyben lakó szomszéd földműves.

A következő pozícióban több elővásárlói csoport szerepel, melyek egymással azonos ranghellyel rendelkeznek:

• Állattartó telep üzemeltetője akkor rendelkezik elővásárlási joggal, ha:

– helyben lakó földműves;

– legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településen állattartó telepet üzemeltet;

– a földszerzés célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmány-szükséglet biztosítása;

– megfelel a föld művelési ágához igazodó feltételeknek:

= rét, legelő (gyep), vagy fásított terület adásvétele esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár öszvér, juh, kecske vagy méh tartása szükséges;

= szántó adásvétele esetén a fent fel nem sorolt valamely állatfaj, vagy tejhasznú szarvasmarha tartása szükséges, továbbá az elővásárlásra jogosultnak nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak kell minősülnie;

– rendelkezik a fenti állatfajok tekintetében a jogszabályban meghatározott állatsűrűséggel, mely jelenleg 0,5.

• Földrajzi árujelzéssel, ere­det­megjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása céljából szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú föld adásvétele esetén gyakorolható elővásárlási jog.

• Kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása céljából kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú föld eladása esetén, míg vető­mag­előállításhoz szükséges terület biztosítása céljából szántó művelési ágú föld eladása esetén a helyben lakó földművesnek áll fenn elővásárlási joga.

 

 
 

 

A következő ranghelyen található a helyben lakó földműves, őt követi az a földműves, akinek lakóhelye, illetve mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településtől legfeljebb 20 km távolságra van.

Más jogszabály, továbbá szerződéses megállapodás is alapíthat elővásárlási jogot. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.

Az elővásárlási jogot a kifüggesztett adásvételi szerződés alapján a jegyzőhöz benyújtott nyilatkozattal lehet gyakorolni, melyhez a jogosultságot igazoló dokumentumokat csatolni kell.

A nyilatkozattevőnek a szerződést teljes egészében magára nézve kötelezően el kell fogadnia. Ha erősebb elővásárlási pozícióval rendelkezik, mint az eredeti vevő – és a hatósági jóváhagyás során nem merül fel vele szemben kizáró ok –, belép az adásvételbe. Ennek vizsgálatához elengedhetetlen, hogy a szerződésben az eredeti vevő is megjelölje saját ranghelyét.

Így tehát szántó adásvétele során a sertéstelepet üzemeltető elővásárló megelőzi a csupán helyben lakónak minősülő vevőt.

Ha többen is élnek elővásárlási jogukkal, a rangsorban legelöl álló személy a többi nyilatkozattevőt megelőzi. Ha több, azonos ranghelyű személy nyújt be nyilatkozatot, kisegítő szabályként egy belső sorrendet is figyelembe kell venni: első a családi gazdálkodó, második a fiatal földműves, harmadik a pályakezdő gazdálkodó.

Ha tehát szántó eladása során az eredeti vevő csak helyben lakó, és elővásárlóként jelentkezik egy sertéstelepet üzemeltető családi gazdálkodó, illetve egy vetőmagtermesztő fiatal földműves, akkor a sertéstelep üzemeltetője rendelkezik a legmagasabb ranghellyel.

Ha így sem állapítható meg a sorrend – mert például az előző esetben szereplő mindkét elővásárlási nyilatkozattevő családi gazdálkodó –, akkor az eladó jogosult választani az elővásárlók közül.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

 

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.
 

Kapcsolódó cikkek

Fontos az agráriumban dolgozók társadalmi elismertségének növelése

2019. november 29. 08:17
Az agráriumban és abból élőknek elemi érdeke, hogy az ágazat visszakapja, visszaszerezze társadalmi elfogadottságát, gazdasági súlyát. Ehhez az Agrárminisztérium szak- és támogatáspolitikája mellett a mezőgazdaságban a generációváltás, az új technológiák bevezetése és alkalmazása, a hatékonyságnövelés, továbbá a szaktárca, a kamara, valamint az érdekképviseleti szervek együttműködése is szükséges – fogalmazott Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége VII. kongresszusán.

Az EU-USA vámháború áldozata lesz a mezőgazdaság?

2019. október 10. 08:22
A Kereskedelmi Világszervezet büntetővámok kivetését engedélyezte az Egyesült Államoknak azért, mert az Airbus tiltott állami támogatásban részesült. Ennek eredménye vámháború lehet az USA és az Unió között. Európai mezőgazdasági érdekvédők szólaltak fel az ügyben.