A németországi Biológiai Földművelési Kutató Intézet (FIBL) és az IFOAM legfrissebb adatai szerint jelenleg a világ 179 országában 50,9 millió hektáron folytatnak biotermesztést, amelyből mintegy 75 milliárd euró értéket állítanak elő – olvashatjuk a fruchtportal.de hírportálon.

A globális biotermesztés értékének 90 százaléka Európára, illetve az USA-ra jut, ahol a legnagyobb biotermékek piaca (35,9 milliárd euró), utána Németország és Franciaország következik (8,6, illetve 5,5 milliárd eurós értékkel). Egy főre számítva a legtöbb bioterméket a svájciak fogyasztják (évente 262 euró értékben).

A piac a jelenleginél jóval több bioélelmiszert is felszívna – fotó: Shutterstock

2015-ben a biotermesztésre berendezett területek több mint kétharmadát a legelők tették ki, azok további 20 százalékán szántóföldi növényeket (gabonaféléket és takarmánynövényeket) termesztettek, a terület további 8 százalékát pedig különböző ültetvények foglalták el. Jelenleg a világban biotermesztéssel 2,4 millió agrártermelő foglalkozik, akikinek a száma Indiában (585.200), Etiópiában (203.602) és Mexikóban (200.039) a legnagyobb.

Magyarországon a biotermesztés kétarcú fejlődést mutat. Egyrészt örvendetesnek mondható, hogy – amint az ez év februárjában, Gödöllőn tartott ökogazdálkodási ágazati konferencián megállapítást nyert – a biotermesztés területe hazánkban az utóbbi két-három évben mintegy 50 százalékkal növekedett, és elérte a 200.000 hektárt, a biogazdálkodásban részt vevők száma pedig a 3.000 főt. Ugyanakkor a fent említett terület az ország mezőgazdasági területének mindössze 3,7 százaléka, szemben az EU 6 százalékos átlagával. A bioterület részarányát illetően még messzebb vagyunk Svájctól (30,2%), Ausztriától (21,3%) és Svédországtól (16,9%), de még Csehországtól is (14,0%).

A magyar biotermesztés felfuttatásában fokozottan figyelembe kellene venni e gazdálkodási formának a környezet és a termőtalaj tisztaságának megőrzésében játszott szerepét, valamint azt a tényt – amit már a tengeri kikötővel nem rendelkező európai országok közül többen felismertek – miszerint a nehezen értékesíthető gabonatermékek helyett célszerűbb lenne az ökogazdálkodás területét növelni. Fontos lenne továbbá a biotermékek feldolgozásához minél több korszerű berendezést vásárolni, ami jóval versenyképesebb lenne, mint a nyerstermékek árusítása.

agroinform.hu