Folytatódnak az állami földárverések
Népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Jobbik tegnap a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), hogy megakadályozza a külföldiek magyarországi termőföldvásárlását. Magyar Zoltán, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője elmondta: a testület utólag igazat adott pártjának a tavaly év elején már benyújtott kérdés ügyében. Akkor azzal utasították el beadványukat, hogy az uniós jog a nemzetközi jog hatálya alá tartozik, a kormány kvótáról szóló kezdeményezésénél azonban ezzel ellentétes volt az indoklás – magyarázta.
A Jobbik arról kérdezné az embereket, egyetértenek-e azzal, hogy az Országgyűlés határozati javaslatban kérje fel a kormányt az uniós csatlakozási szerződések módosításának kezdeményezésére annak érdekében, hogy a termőföld tulajdonjogát az állam, az önkormányzatok és az egyházak kivételével csak belföldi magyar állampolgárok szerezhessék meg. Magyar Zoltán „üdvözölte”, hogy az MSZP földprivatizációról szóló kezdeményezése átment az NVB-n, és jelezte: támogatják. Ugyanakkor – mint felhívta rá a figyelmet – a népszavazásra várhatóan ősszel kerülhet sor, akkorra pedig eladják az összes állami földet, visszamenőleges hatálya pedig az eredménynek nem lehet.
Földprivatizáció gőzerővel
Kérdés, hogy a földprivatizáció kapcsán elkel-e az összes kijelölt terület, a kormány mindenesetre valóban mindent megtesz annak érdekében, hogy így legyen. Amellett, hogy gőzerővel folytatja idén a földprivatizációt, megemelte a kedvezményes földvásárlási hitelkeretet is: a kabinet döntésének értemében a korábbi 150 helyett már 250 milliárd forintos forrás áll a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. rendelkezésére, hogy az MFB–NHP földvásárlási hitelprogram részeként kedvezményes hitellel segítse az állami tulajdonú földek értékesítésének folytatását.
Tavaly összesen 197 ezer hektár állami földet hirdettek meg a földárveréseken, s ezeknek csupán mintegy 60 százalékára licitáltak sikeresen, hozzávetőleg 171 milliárd forint értékben. Az idei állami földeladásokra a korábban el nem kelt földeket hirdették meg, de új földrészleteket is bevontak a Földet a gazdáknak program akciójába. Így idén 1762 3 hektár alatti parcella vált eladóvá, továbbá a Nemzeti Földalap (NFA) közzétett 3690, 3 hektárnál nagyobb, árverésen értékesítendő földrészletet.
Óriási különbségek a kikiáltási árak között
Utóbbiakat átnézve kiderült, hogy óriási szórás van a területek és a hektáronkénti kikiáltási árak vonatkozásában – még akkor is, ha ezt az aranykorona- (AK-) érték különösebben nem indokolja. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csincsén például egy 10,8 hektáros, 61,2 AK-s terület kikiáltási ára 2,7 millió forint, míg egy szintén csincsei, 4,2 hektáros, 70,9 AK-s földrészletért 3,2 milliótól kezdődhet a licit. Izgalmasak a karcagi földek is: az egyik, 104,7 hektáros parcelláért csupán 15 millió forintot kérnek az árverés kezdetén, míg egy annál 20 hektárral nagyobbért 100 milliót.
Az idén licitre meghirdetett legdrágább területek Hajdú-Bihar megyében találhatók, egészen pontosan Ebes határában. Itt egy 189 hektáros parcella kikiáltási ára 962,5 millió forint – ez a most meghirdetett legdrágább egybefüggő terület –, egy 147,6 hektárosé 753,2 millió, egy 145 hektáros ebesi földrészletért pedig 750 milliótól lehet beszállni az árverésbe. A legtöbb nagyobb, több mint 100 vagy 200 hektáros eladó terület egyébként Hajdú-Bihar mellett a hagyományos mezőgazdasági megyékben – Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok – található. A jászsági Mezőbéken például van egy 270,9 hektáros eladó parcella, de a Bács-Kiskun megyei Bácsalmáson is kínálnak egy 275,4 hektáros területet, Mátészalkán pedig egy 291,5 hektárosat, továbbá a Fejér megyei Mányon egy 272,2 hektárosat, Polgárdiban pedig egy 298,4 hektárosat – miközben az egy „földműves” által birtokolható maximális földterület 300 hektár.
Forrás: Magyar Nemzet
Kapcsolódó cikkek
Megegyeztek a lovagrendek: az erdélyi párlat is lehet pálinka
A korkedvezményes nyugdíjrendszer után Egészség vagy korai nyugdíjazás
A korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetésére úgy került sor, hogy a jogalkotó elmulasztotta kezelni azoknak a munkavállalóknak a problémáját, akik önhibájukon kívül már nem tudtak további jogszerző időt szerezni. Ennek következményeként előfordulhat, hogy az adott munkavállalónak már csak néhány napja hiányzik ahhoz, hogy plusz egy év korkedvezményt kapjon. Ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a régi rendszer úgy szűnt meg, hogy semmi nem lépett a helyébe, így támogatás nélkül maradtak azok a munkavállalók, akik különösen megterhelő munkakörülmények között dolgoznak.