Mi is az agrárinformatika? Röviden az informatikai rendszerek mezőgazdasági integrálása, egy olyan csatlakozási pont, ahol a termelő informatikai alapokra helyezi a gazdálkodói tevékenységét. Ehhez kapcsolódhatnak olyan speciális, informatikával támogatott megoldások, mint a precíziós gazdálkodás, amely egyre nagyobb teret hódít Magyarországon is. Az elmúlt évben például már több mint egymillió hektáron alkalmazták ezt a technológiát.

A mezőgazdaság ugyanis kiemelt jelentőségű ágazatnak számít Magyarországon, ennek ellenére a kibocsátása messze nem éri el a hasonló adottságú nyugat-európai országok szintjét. Nem csak a gépesítettségben, de a szervezettségben is lemaradással küzdünk, emellett a feketegazdaság aránya is jelentős.

Márpedig a versenyképességbeli fejlődésre, az egyes gazdálkodók jövedelemtermelő képességének javulására égető szükség lenne a hazai mezőgazdaságban. A hazai agráriumban egy átlaggazdának két útja van. Egy nagyon szűk réteg el tud menni a biogazdálkodás felé, prémiumárat kérve a termékeiért, ezt viszont csak a gazdálkodók kis része képes elérni, a többieknek valójában a hatékony tömegtermelés felé kell elmozdulniuk - vallja Gombos Szilárd, a T- Systems Magyarország Zrt. stratégiai projektekért felelős igazgatója, az Agrárinformatikai Klaszter elnöke.

Forradalom az agrotechnológiában

Az agrárinformatika az agrotechnológiai megoldások egész tárházát forradalmasíthatja, nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is. Csak hogy néhány gyakorlati példát említsünk: létezik például olyan szenzoros monitoring rendszer, amellyel nyomon követhető az állatok mozgása, napi tevékenysége, de ugyanilyen technológiákkal következtethetünk például az eke vonóerőből a talaj minőségére is. Az agrárinformatikával az is elképzelhető, hogy egy okostelefonra telepített kártevő-határozót alkalmazva - miután lefotózunk egy kártevőt – a szoftver megkeresi a legjobb illeszkedést az adatbázisból, és megoldási lehetőségeket keres, illetve felajánlja az illetékes szaktanácsadó elérhetőségeit.

Olyan megoldások is léteznek, amelyekkel fel lehet mérni, hogy az adott területen mit érdemes vetni, melyik az a növény, amelynek jó a termésátlaga, milyen permetszer hogyan hatott egy adott fertőzésre, a meteorológiai előrejelzések alapján pedig el lehet dönteni, hogy hol várható belvízkár. Az agrárinformatika azonban nem csak a termeléstechnológia hatékonyságnövelésében játszik főszerepet, hanem az adminisztratív terhek csökkentésében, és a munkafolyamatok optimalizálásában is segíthet, ez pedig sokkal kiszámíthatóbbá, kiegyenlítettebbé teszi a külső körülményektől nagyban függő mezőgazdaságot. Az értékesítés ugyancsak egyszerűbb és eredményesebb lehet az ilyen rendszerek támogatásával, az interneten ugyanis olyan értékesítési formák jelenhetnek meg, amelyekkel korábban nem találkoztunk. Nőhet az átláthatóság, és közvetlen kapcsolat alakulhat ki a vevők és eladók között. 

További pozitívum lehet az élelmiszerbiztonság növekedése, ugyanis egyes agrárinformatikai megoldásokkal az alapanyag-beszállítástól a fogyasztásig végig lehet kísérni egy adott terméket. Egy ilyen teljesen transzparens élelmiszerbiztonsági rendszer használata a termelők számára árprémiumot is jelenhet. A probléma jelenleg Magyarországon az, hogy egyelőre hiányoznak az olyan átfogó, integrált rendszerek, amelyek összekapcsolják a precíziós eszközöket a komplex gazdaságirányító, adminisztratív rendszerekkel, vagy a közigazgatási szervek egy-egy adatbázisával – mutatott rá Verebély Tibor, a T-Systems Magyarország senior stratégiai presales menedzsere.

Hol tartunk most?

Ha a hazai agrárinformatikai fejlesztéseket régiós összehasonlításban vizsgáljuk, nem vagyunk lemaradva, ám az USA-hoz, a nyugat-európai országokhoz – például Dániához vagy Hollandiához – viszonyítva már komoly hátrányban vagyunk. Magyarország ugyanakkor régiós szinten könnyen példamutató lehet, hiszen vannak olyan területek, ahol lekörözzük kelet-közép-európai versenytársainkat. Ilyen például a szélessávú internet penetrációja, amely jó alapot jelent bizonyos technológiák elterjedéséhez, és a hazai mezőgazdaságban tesztelt megoldások akár önmagukban is könnyen exportcikké válhatnak a régióban. Lehet, hogy nem Dánia a magyar agrárinformatika célországa, de a román vagy bolgár piac meghódítása már reális célkitűzéssé válhat – mutatott rá Gombos Szilárd. 

Az elmúlt években a távközlés olyan szintű fejlődésen ment keresztül, hogy ma már teljesen természetes, ha a szántóföld közepén is elérhető a mobil szélessávú kapcsolat. Ráadásul az ágazatban jelenleg egy generációváltást figyelhetünk meg: a kilencvenes években induló gazdák a közeljövőben adják át a stafétabotot a következő generációnak. Ez a generáció már belenőtt a digitális világba, ám hiába használja mindennapi eszközként az okostelefonokat és a tableteket, a gazdálkodás gyakorlatában egyelőre nem tudja elképzelni az informatikai megoldásokat. További probléma, hogy hiába áll rendelkezésre elegendő szaktudás a szektorban, ez nem feltétlenül jut el a kisebb gazdákhoz. Az agrárinformatika abban is segíthet, hogy a gazdák könnyen hozzáférhessenek a megfelelő tudáshoz, amely hosszú távon vitathatatlanul az alapját képezné az ország versenyképes agráriumának.

Forrás: agrarszektor.hu