Magyar István, az Agrárminisztérium agrárpiaci főosztályának vezetője az elérhető támogatásokról beszélt. Mint elmondta, az állatlétszám-alapú támogatások újdonsága, hogy az áprilisban elinduló egységes kérelembenyújtó felület a kérelmezőhöz hozzárendelhető állatok azonosítóját is megjeleníti, mintegy megszemélyesítve a kérelmet, ahogy az az egységes területalapú kérelmeknél évek óta működik.

Ezt az ENAR-adatok naprakész vezetésének jogszabályi kötelezettsége teszi lehetővé. A 2023-tól megszemélyesített állat alapú támogatások a következők: a termeléshez kötött anyajuh-, anyatehén-, tejhasznútehén- és hízottbika-tartás támogatása, a kiskérődzők állatjólléti támogatása és a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjólléti támogatás.

 

Új jogosultsági feltétel a hízottbika-tartás támogatásában a szakszerű apaállat-használat igazolása, amit az uniós előírásoknak megfelelően vezettek be az idén. Ehhez igazolni kell, hogy az apaállat központi lajstromszámmal rendelkezik. Ez a támogatás csak azok után az állatok után igényelhető, amelyeket 2022. április 1. és 2023 március 31. között vágtak le vagy exportáltak. A szakszerű apahasználat megállapításához kapcsolódó eljárást, az eljárás határidőit a termeléshez kötött támogatásokról szóló, hamarosan megjelenő miniszteri rendelet tartalmazza.

 

Az átmeneti nemzeti támogatásokat a KAP-reform alapján fokozatosan csökkenteni kell, legfeljebb 2027-ig nyújthatják őket a tagállamok. Jogosultsági kritériumaik, igénybevételük feltételei, a kedvezményezett ágazatok köre (tej-, húsmarha-, juh- és dohányágazat) és a forráselosztás változatlanok maradnak. Újdonság viszont, hogy a 2018-as adatok alapján bázisjogosultsági rendszert alakítottak ki, ami alapján 2024-től 5 százalékos lépcsőben csökken a jogcímekhez kapcsolódó maximális támogatási összeg. Az adott év fajlagos támogatási mértékét az adott boríték kerete és a magyar költségvetés helyzete alapján határozzák meg.

 

A baromfi-állatjólléti támogatás notifikált intézkedéseit 2023-ban változatlan feltételekkel hirdették meg a 11/2019. (IV. 1.) AM-rendeletben.

Eszerint a támogatási időszak a tárgyév április 16-ája, és a következő év április 15-éje. A támogatás a takarmány nemkívánatos anyagoktól való mentességének biztosítására, az állatok kíméletes mozgatására és szállítására, az épületek megfelelő mikroklímájának biztosítása és csökkentett nyersfehérje-tartalmú takarmány használatára igényelhető. Idén a támogatás kerete 10 milliárd forint.

Az étkezési tojást termelő tyúkállományok és tenyészbaromfi-állományok már futó jólléti intézkedéseire – úgymint mechanikai sérülések megelőzése, ivóvíz minőségű víz biztosítása a takarmányozáshoz, gondoskodás alacsony toxintartalmú összetett takarmányról – de minimis támogatást lehetett igényelni, de már nem lehet. A forrás biztosítása érdekében ezek 2023-ban átkerültek a még futó Vidékfejlesztési Programba, később pedig a Stratégiai Terv keretében lesznek elérhetők.

 

A krízisbiztosítási rendszer szintén kiterjed az állattartó vállalkozásokra, lehetővé téve az állatbetegségekből, a piaci árak csökkenéséből, a piacvesztésből, az árfolyamváltozásből és a termelési költségek növekedéséből adódó jövedelemcsökkenés részleges kompenzálását. Az önkéntes rendszerhez minden évben február 1. és 28. között lehet csatlakozni. Ehhez 3 éves részvételt kell vállalnia a csatlakozóknak. Kifizetésre akkor számíthatnak, ha az előző 3 év átlagjövedelmének 30 százalékánál nagyobb mértékben csökken a jövedelmük. A kompenzáció a jövedelemcsökkenés 69,9 százaléka, vagyis a lehető legtöbb, amit az uniós rendelkezések lehetővé tesznek: 70 százalékosnál kisebbnek kell lennie. A tavalyi jövedelemkiesés kifizetése már megkezdődött, az érintett gazdák átlagosan a befizetett összeg négy-ötszörösét kapják vissza. A rendszerben részt vevők 45 százaléka állattartó.

 

A hitelköltségek csökkentése érdekében múlt év végén kamatstopot rendelt el a 415/2022 (X. 26.) kormányrendelet, ami csak a kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adósokra vonatkozik.

 

A KAVOSZ Zrt. két hitelkonstrukcióját tudják igénybe venni az állattartók. Az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel a forgóeszköz-finanszírozást könnyíti meg, igénybe vételének feltételeit a 34/2022. (X. 28.) AM-rendelet rögzítette. A TIR-ben regisztrált, igazolt aszálykárt elszenvedett állattartók legfeljebb 14 százalékpont éves kamattámogatást igényelhetnek, ami jelen számítások szerint 6,77 százalékos kamatot jelenthet nekik.

Maximum 200 millió forintig igényelhető, legfeljebb hároméves futamidőre, a 2023. március 31-ig hatályba lépett új hitelek esetében.

A másik KAVOSZ-konstrukció az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max, amit beruházásfinanszírozásra dolgoztak ki. A kkv-nak minősülő agrárvállalkozások, köztük az állattartók igényelhetik. A 10 éves futamidejű hitel összege maximum 500 millió forint lehet, 10 százalék önerő kell hozzá, és fixen évi 5 százalék a kamata. Felhasználási területe széles körű: tenyészállat-beszerzésre, termőföldvásárlásra, öntözési beruházásra, tulajdonrész-vásárlásra, VP-támogatott beruházás kiegészítő finanszírozására is igénybe vehető.

 

Az állatbetegségek elleni küzdelem jegyében az állati tetemek elszállítását és átalakítását támogató 56/2008. (IV. 25.) FVM-rendelet továbbra is hatályban van, idén 4 milliárd forint a keretösszege. A 148/2007. (XII. 8.) FVM-rendelet alapján biztosított, az állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatásokat idén is 12,5 milliárd forintos keretösszeggel hirdetik meg. Ebből a baromfiágazat 2,4 milliárddal részesedhet, egyéb állattenyésztési ágazatok pedig 8,1 milliárd forinttal. A vemhes üszők számára igénybe vett állategészségügyi szolgáltatásra, gyógykezelésükre és immunizálására 1,4 milliárd forintot különítettek el.

Az AMR-vizsgálatok nóvumként kerültek be a támogatható intézkedések körébe, 600 millió forintos keretösszeggel. A jogcímrendeletet módosító 159/2022. (XII. 27.) AM-rendelet január elsején lépett hatályba, vagyis az idén elvégzett vizsgálatokra már igényelhető a támogatás.

 

A kis létszámú állattartó telepeken tartott élelmiszertermelő állatfajok egészségének védelme érdekében igénybe vett szolgáltatásokra szintén igényelhető támogatás. Ilyen például a mintavételezés. Gazdaságonként az első egyed 1500 forintig támogatható, minden további egyed, illetve a környezeti mintavétel 100 forintos összeggel támogatott. Fontos kiemelni, hogy a 128/2009. (X. 6.) FVM-rendelet alapján kötelező a rezisztenciavizsgálat a kritikus fontosságúnak minősülő hatóanyagokkal való kezelés előtt. Ezt eseti mintavétel vagy havi rendszerességű telepi érzékenységi vizsgálat formájában kell elvégezni, amihez szintén igényelhető a támogatás.

 

A laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokhoz is elérhető támogatás. A bakterológiai vizsgálatra 3500 forintos támogatás jár. A rezisztenciavizsgálat két típusa támogatott baktériumtörzsenként. Korong­diffúzió-vizsgálatra 2000, a minimális gátlókoncentráció-vizsgálatra 10 ezer forint támogatás kapható.

 

Az elmúlt években a VP keretében lehetett telephelyfejlesztési (kis és nagy ÁTK) támogatást igényelni. Ezek lezárultak, ebből a forrásból már nem lehet támogatást igényelni.

 

A védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzésének eddigi VP-támogatásába új fajok kerültek be.

Támogathatók a fajtarekonstrukció alatt álló kárpáti borzderes és a muraközi egyedek, illetve már tavaly közéjük került a fekete mangalica. A 2015–2020 közötti uniós költségvetési időszakhoz képest átlagosan 50 százalékkal növelte a támogatás intenzitását az agrárkormányzat.

 

A tavaly meghirdetett állatjólléti támogatások közül a baromfi-állatjólléti 2023. októberében indul újra, a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatvédelmi támogatást pedig már az első félévben tervezi meghirdetni az agrárkormányzat, az április 30-án záruló állatjólléti támogatás folytatásaként. Az új támogatás feltételei lényegében megegyeznek a korábbival. Az agrárkormányzat 20 hónapos, 2024. december 31-ig tartó kötelezettségvállalási időszakkal tervez.

 

Mint ismeretes, az idei évtől a KAP Stratégiai Terv a támogatási rendszer alapja, ami egybefogja a korábbi vidékfejlesztési és közvetlen támogatásokat, valamint az ágazati agrárintézkedéseket. A támogatási keret több mint 5300 milliárd forint. Ebből az első pillérbe tartozik 2400 milliárd, a hazai forrást is tartalmazó második pillérbe pedig 2900 milliárd forint.

 

A beruházási támogatásoknál alapesetben 50 százalékos támogatásintenzitással lehet számolni. Ha az igénylő fiatal mezőgazdasági termelő, elérheti a 65 százalékot, ha pedig ráadásul ökogazdálkodást folytat, akkor további 10 százalék többletforráshoz juthat hozzá. Ha egy beruházás környezet- vagy klímavédelmi célt szolgál, akkor a 80 százalékos intenzitást is elérheti a támogatás.

A húshasznú szarvasmarha- és sertéstartás állatjólléti támogatása nemzeti finanszírozású marad, a KAP Stratégiai Tervbe való beillesztésükről még folyik az ágazati egyeztetés.

A termeléshez kötött támogatások KAP Stratégiai Tervbe betervezett összegéről elmondható, hogy a 2022-es kerethez képest az anyatehenek, a hízott bikák és a tejhasznú tehenek esetében sikerült nagyobb támogatási keretet beállítani, egyedül a szálas fehérjetakarmány támogatási kerete csökken.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu