Gazdaságvédelmi akcióterv: itt az első általános erdészeti veszélyhelyzeti intézkedés

2020. április 21. 07:54
A koronavírus-járvány miatt bő egy hónapja elrendelt veszélyhelyzet időszakában szinte egymást érik a kormány gazdaságvédelmi és egyéb kármentesítési, illetve kármegelőzési intézkedései. Ezek közül több az erdőgazdálkodók számára is segítséget jelent, de az ágazatot általánosan érintő érdemi intézkedésre, ha minden igaz, először most került sor.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy „az Evt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott, az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenés pótlására vonatkozó kötelezettség a veszélyhelyzet megszűnését követő év április 15. napjáig teljesíthető” - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ez azt jelenti, hogy ha egy erdőgazdálkodó a pótlási kötelezettségének a veszélyhelyzeti korlátozások miatt nem tudott megfelelni, akkor a mulasztás miatt az idei évben nem kell erdőgazdálkodási bírsággal számolnia.

Az erdőtörvény következetes és szigorú szabályozása értelmében a véghasználati fakitermeléssel érintett, vagy egyéb okból kritikusan kiritkult erdőt az erdőgazdálkodónak újra kell erdősítenie. Az erdőfelújítás általában több évig tartó folyamat, amelynek az egyes mérföldköveihez a törvény határidőket szab meg. A határidők teljesítését az erdészeti hatóság rendszeresen ellenőrzi, és ha szükséges, intézkedéseket hoz a kötelezettség szakszerű és időben teljesítése érdekében. Ilyen mérföldkő az erdőfelújítás megkezdése, a mennyiségi károsodással érintett erdőfelújítás helyreállítása, valamint a befejezett erdőfelújításra előírt állapot elérése. Ezek közül általában az első két esetben merül fel olyan erdősítési feladat (csemeteültetés, ápolás), amelynek az elmulasztása már a tárgyévben jelentősen visszavetheti az erdősítés állapotát, azaz szankciót eredményezhet. A most hozott intézkedés a két eset közül az egyiket rendezi megnyugtatóan.

Az erdősítés megkezdésének elmaradása esetére feltételezhetően azért nem terjed ki a kormány intézkedése, mert ebben az esetben az erdészeti hatóság a hatályos szabályozás szerint is tehet engedményt, az adott határidő módosításával. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a „határidő elmulasztása az erdőgazdálkodónak nem felróhatóan, így különösen jelentősebb biotikus vagy abiotikus károsítás, továbbá honvédelmi, határrendészeti, nemzetbiztonsági, természetvédelmi, illetve kulturális örökség védelmi célú korlátozás miatt következik be”. A veszélyhelyzeti korlátozás nem szerepel a felsorolásban, illetve az erdőgazdálkodóknak 2019. ősz végétől 2020. március közepéig tulajdonképpen lett volna lehetőségük a csemeteültetésre, így a határidő módosítása és a szankció elmaradása az erdészeti hatóság mérlegelésétől függ.

További eset, ha a felújítatlan vagy leromlott állapotú, erdőfelújítással érintett erdőben új erdőgazdálkodó kezdi meg a tevékenységét. A hatályos szabályozás szerint számára akkor lehet a rendes munkavégzéshez szükséges új határidőket megszabni, ha a felmerülő csemeteültetési és ápolási feladatokat már elvégezte. A szabályozás ebben az esetben az előzőhöz hasonló vis maior lehetőségeket nem tartalmaz, így mulasztás esetén az erdőgazdálkodónak az idei évben még mindenképpen számolnia kell a bírsággal. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara időközben javaslatot tett az agrártárcának annak érdekében, hogy a veszélyhelyzeti engedmény az utóbbi esetekre is terjedjen ki.

 

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Erdészeti politika = nemzeti hatáskör

2021. november 16. 08:08
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén az agrárminiszterek tanácsi következtetéseket fogadtak el az uniós Erdőstratégiáról, amelyben egyértelműen kimondták, hogy nem kérnek az Európai Bizottság újabb hatáskör elvonási kísérletéből. Az erdőgazdálkodás szabályozása nemzeti szinten valósítható meg leghatékonyabban, ezért a stratégia alapján készülő uniós jogszabályok kidolgozása során az Európai Bizottságnak tekintettel kell lennie a tagállamok nemzeti szabályozáshoz való jogára – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

Műanyagmentes július: 10 egyszerű ötlet, ahogy mi is csatlakozhatunk

2019. július 02. 08:18
Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyaghulladék mintegy fele egyszer használatos műanyag, amelyet hiába dobunk ki villámgyorsan, mégis évszázadokig szennyezi a Földet.