Generációkat összekötő mozgalom
2023. június 30. 13:07
Sári Kovács Szilvia, Karcag alpolgármestere, a Legszebb konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei programsorozat ötletgazdája 2012-ben azért indította útjára a kezdeményezést, hogy a kertművelők értékteremtő munkája méltó elismerésben részesüljön. Azóta a program országos szintre emelkedett, és a mai napig nagy népszerűségnek örvend.
Sári Kovács Szilviával a Kistermelők Lapja főszerkesztője, Halmos B. Ágnes az MMG Direkt legutóbbi adásában kertművelési trendekről, közösségi kertekről és a természethez, kerthez kapcsolódó szemléletmód-változásról beszélgetett.
Az elmúlt tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a Legszebb konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei programsorozat évről évre fokozatosan átformálta a kertgondozási szokásokat, ennek eredményeképpen pedig különféle kiskerttrendek alakultak ki. Ezeknek a trendeknek a kialakulását jelentősen alakították azok a kiskerttel kapcsolatos kérdéseket tartalmazó értékelőlapok, amiket a kerttulajdonosok kapnak a nevezést követően.
– A visszajelzésekből kiderült, a vetési naptárról, vetésforgóról, talajművelési, önözési szokásokról szóló kérdések ösztönzően hatnak a kertművelőkre – fogalmazott Sári Kovács Szilvia.
– A program kezdetén például a kémiai növényvédelemre hatványozott figyelmet fordítottak a kerttulajdonosok, 72 százalékuk kémiai készítményekkel védte növényeit a kártevők ellen, ez mostanra a 26 százalékot közelíti. Mikor a kertművelők az értékelőlapon meglátták, milyen alternatív megoldásokat lehet alkalmazni a kártevők elleni védelemben, a természetkímélő módszerekhez nyúltak, olyannyira, hogy a biomódszerek napjainkra trenddé alakultak a kertművelés területén.
Sári Kovács Szilvia később különféle témákra fűzte a programsorozatot: talajvédelem, madárbarát kert stb., amiket a programban résztvevők maradéktalanul teljesítettek, sőt, ezek a plusz feladatok továbbösztönözték a kertművelőket.
– A feladat teljesítésére alkalmazandó különböző praktikák később szájról szájra terjedtek, ami jól bizonyítja, hogy a programnak közösségépítő ereje van.
A kertészeti találkozókon az ország két végéről érkezők is megoszthatják egymással gondolataikat, praktikáikat, aminek eredményeképpen országos szintűvé válik az információcsere, tehát ténylegesen egy hatalmas, egymást építő és támogató közösség alakult ki – mondja az ötletgazda, aki a hiányosságokra is felhívta a figyelmet. – A következő években úgy szeretnénk tematizálni a programsorozatot, hogy még mélyrehatóbban megismertessük a résztvevőkkel a bioszerek alkalmazhatóságát a kiskertekben. Az értékelőlapokból levont tapasztalatok azt mutatják, a forgalomban kapható biokészítményekről nagyon keveset tudnak a programban résztvevők, de ahogy eddig is, az új dolgokra továbbra is nyitottak.
Az ötletgazda szerint a koronavírus-járvány időszakában a bezártság és a tétlenkedés katalizálta a természet, a kert iránti vonzalmat, aminek köszönhetően egyre többen – akiknek korábban eszébe sem jutott – kezdtek kiskertművelésbe. Szerinte ez a lendület nem fog megállni, és egyre többen kapnak kedvet a kertészkedéshez.
– A közösségi kertek is egyre népszerűbbek lettek, hiszen nagyon sok olyan nagyváros van, ahol tízemeletes épületek között találni ilyen „oázisokat”.
A közösségi kertek a generációk közötti kapcsolatot is erősíti, a fiatalok az idősebbektől tanulhatnak különféle kerti trükköket, ami sokakat terel később a kertművelés irányába. Szerintem kizárólag internetről és könyvekből a kertészkedést nem lehet megtanulni, a gyakorlat is szükséghez hozzá, ehhez pedig az idősebbek segítsége elengedhetetlen. Hogy a fiatalok mennyire kaptak kedvet a kertgondozáshoz, arról a programsorozat adatai szolgálnak bizonyítékul, ugyanis a Legjobb konyhakertek program kertművelőinek több mint a fele 20 év alatti!
Mindez jól mutatja, hogy a Legszebb konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei programsorozat egy generációkon átívelő sikeres kezdeményezés, ami várhatóan a jövőben is közösséget épít, tapasztalatcserére csábít, és nem utolsósorban közös élményeket nyújt idősebb és fiatalabb generációknak egyaránt.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Kapcsolódó cikkek
A válság ellenére is megdöbbentő méreteket öltött az EU-ban az élelmiszer-pazarlás
2023. február 28. 11:39
Évente mintegy 153 millió tonna élelmiszert dobnak ki az emberek.
Több élelmiszert dobunk ki az unióban, mint amennyit importálunk - írja az alon.hu
Rengeteg élelmiszer végzi a szemetesben
A Feedback EU klímakutató civil szervezet jelentése szerint az Európai Unióban évente mintegy 153 millió tonna élelmiszert dobnak ki az emberek, csaknem 15 millió tonnával többet, mint amennyit importálnak - írta meg a Guardian brit napilap.
Kóser tejtermékekkel az európai piacot célozza az Alföldi Garabonciás Kft. új tulajdonosa
2024. március 20. 17:12
Tejfeldolgozót vett az EMIH - Magyar Zsidó Szövetség.
Megvásárolta a húszéves múltra visszatekintő Alföldi Garabonciás Kft.-t az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség. A tejfeldolgozó sikeres működtetésén túl céljuk, hogy a zsidó közösségek számára kóser tejtermékeket biztosítsanak.