Az Alapi Gazdakör tagjai a búzaösszeöntéssel együtt ünnepelték fennállásuk 30 éves évfordulóját

 

A Fejér vármegyei összeöntési ünnep helyszínéül az alapi Arany János Művelődési Otthont választották a szervezők. A helyszínválasztás nem véletlen: Alapon 30 évvel ezelőtt alakult meg a helyi gazdakör, ezzel az egyik legrégebbi az országban, az épületben pedig korábban malom működött.

 

„Megtiszteltetés, hogy a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem Fejér vármegyei búzaösszeöntő ünnepét Alap község egy civil szervezete rendezheti meg” – köszöntötte a vendégeket Suplicz Attila, a programot 11 éve támogató Alapi Gazdakör elnöke.

 

„Az idei esztendő a gondoskodó nemzet éve a nemzetpolitikában, ezt a szellemiséget a Magyarok Kenyere program hosszú évek óta megtestesíti” – fogalmazott Kiss Norbert Ivó, a Fejér Vármegyei Gazdakörök Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős Fejér vármegyei alelnöke. Mint mondta, a magyar társadalom jelesre vizsgázott szolidaritásból az utóbbi években: krízishelyzetben is biztosította a zökkenőmentes élelmiszerellátást, miközben az adakozó kedvük sem apadt. Tavaly a vármegyében négy gyűjtőponton 23 tonna búza gyűlt össze, az adományból 14 karitatív szervezet részesült.

A térséget 30 éve otthonának tekintő Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke a gazdalét nap mint nap megnyilvánuló jeleit idézte föl. Mint mondta, ők azok, akik részt vesznek a szülői munkaközösségekben, a különféle helyi vezetőségekben, képviselőként a választásokon.

Kiss Norbert Ivó, a Fejér Vármegyei Gazdakörök Szövetségének elnöke

 

Segítik településük fejlődését, még akkor is, ha egy-egy éjszakába nyúló testületi ülés után kora reggel már etetni kell az állataikat.

 

„Ők azok a gazdák, akik a vidéket régen és ma is, és a jövőben is összetartják” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez a lelkület nyilvánul meg a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban is. Szintén otthon érezte magát a rendezvényen Petrin László, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, aki 13 évig volt jegyző Felcsúton.

 

Köszönetet mondott az adományokért a 30 éves Alapi Gazdakör tagjainak és a gyűjtőponton dolgozóknak, mert mint mondta, ez a karitatív tevékenység még inkább megerősíti a nemzeti összetartozás érzését. A gazdák sokak által észrevétlen munkáját dicsérte és köszönte meg Pálfy Károly, a Fejér Vármegyei Önkormányzat alelnöke is. Mint mondta, nélkülük nem lenne élet, hiszen ők teszik asztalunkra a mindennapi betevőt, és mellette a rászorulókon is segítenek. Varga Gábor, a térség országgyűlési képviselője is azokra az emberekre emlékezett, akik évszázadokon keresztül kétkezi munkával tették asztalunkra a kenyeret, és nem kevesebb tisztelettel adózott a maiaknak, akik szintén ezért dolgoznak. Mint mondta, hálával és köszönettel tartozunk azoknak a gazdáknak, akik ezen felül adományukkal hozzájárulnak a Magyarok Kenyere program sikeréhez.

 

„Nem véletlenül, hanem azért vagyunk itt, hogy megünnepeljük a helyi gazdakör megalakulásának 30. évfordulóját is” – idézte föl az 1993-ban alakult Alapi Gazdakör múltját Cseh Tibor András. Mint a Magosz főtitkára emlékeztetett, az alapi közel egy időben alakult meg az országos szervezettel. Ez alatt a 30 év alatt a Magosz lett az ország legnagyobb agrár-érdekképviselete, és ilyenkor érdemes számot vetni, miért éri meg gazdaköri tagnak lenni, és hogy mi a gazdakörök feladata.

 

Elsődleges feladatuknak nevezte a gazdálkodáshoz szükséges információk átadását a gazdálkodóknak, még akkor is, ha manapság sok minden megtalálható a világhálón.

„A Magosznak az a feladata, hogy az információkat hiteles és könnyen érthető formában juttassa el a gazdálkodóknak” – érzékeltette a gazdanyelvre lefordított információk fontosságát a főtitkár. Ennél is fontosabbnak nevezte, hogy a problémáikkal nem magánszemélyként, hanem a Magosz tagjaiként, közösen fordulhatnak a döntéshozók felé, aminek már súlya van.

 

„Egy olyan kérést, amely mögött ott áll a Magosz és a NAK, nem lehet nem figyelembe venni” – hangsúlyozta az érdekeik közös képviseletének jelentőségét, legyen szó bármely mezőgazdasági ágazatban dolgozókról.

Gazdatársaival együtt Vámosiné Somogyi Veronika is átvehette az emléklapot, amit Cseh Tibor András, Szabó Virág és Kiss Norbert Ivó adtak át

 

Az eseményen Jakab István, a Magosz elnöke emléklappal ismerte el az Alapi Gazdakör tagjainak munkáját. Ilyet kapott Suplicz Attila elnök, Boros Imre, Horváth Pál, Idei József, ifj. Szabó János, Kisari Lajos, Kiss József, Kovács Mihály, Toldi Erzsébet, Lakatos Sándor, Lénárt István, Lustyik Mihály, Méhes Lajos, Morvai Attila, Patkós Sándor, ifj. Patkós Sándor, Salamon Lajos, Strasszer Bálint, Szauervein József, Szekfű Attila, Szekfű Pál, Takács István, Tángli József, Tieger Ferenc, Tóth István, Vámosi István, Vámosiné Somogyi Veronika és Zuppon Ferenc.

Számos fontos jogszabályi változás történt az ag­rá­ri­umban az elmúlt 30 évben, és ezek alapját a legtöbb esetben azok az észrevételek adták, amiket a gazdák megfogalmaztak, tette hozzá a főtitkár. „Ezzel együtt nem oldódott meg minden problémánk, most, az új támogatási rendszerben a korábbiakhoz képest is több a feladatunk, a gondunk, de ahogy korábban, most is tolmácsoljuk a gazdák javaslatait a döntéshozóknak” – ígérte Cseh Tibor András, mert mint mondta, csak így születhetnek életszerű jogszabályok.

 

Fejér megyében 1992-től kezdve alakultak a gazdakörök, ezek közül az egyik legrégebbi az 1993. február 28-án létrejött alapi, mondta el lapunknak Kiss Norbert Ivó, a Fejér Vármegyei Gazdakörök Szövetségének elnöke. Csak náluk több, mint 30 gazdakör alakult, számuk idővel 12-re csökkent, mert csak azok maradtak talpon, amelyek valódi tartalommal tudták megtölteni a szövetségi munkát. Ma 19 gazdakör működik a vármegyében, közülük az alapi az egyik olyan, amelyik a kezdetektől fogva sikeresen dolgozik a gazdák érdekében.

 

Ahogy általában az ágazatban, a gazdakörök tagsága is egyre idősebb, mint az elnök fogalmaz, nagyon kevés a belépő fiatal. Ennek egyrészt abban látja okát, hogy nehéz erre a piacra betörni, mert aki a rendszerváltás óta gazdálkodik, folyamatosan gyarapodott, mindig tudott egy-két hektár földet venni. A nagyobbak még többet, „nem mindegy ugyanis, hogy egy ezer hektáros gazda vásárol két hektárt vagy egy öthektáros” –, indokolja, miért nehéz a kezdő fiatal gazdálkodóknak belépni ebbe az ágazatba. Ezért nevezte örvendetesnek azt a rendelkezést, ami szerint az eladásra meghirdetett 10 hektár alatti földeket mostantól nem kell kifüggeszteni.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu