Az adozona.hu szakértője a következő kérdésre adott szakmai választ: "A gyermek után járó pótszabadsággal kapcsolatban a kérdésem: mely gyermek számít a pótszabadság szempontjából a gyerekek számába, tekintettel a mozaikcsaládokra? Közös háztartásban élők esetén az előző kapcsolatból "hozott gyermekek" és a közös gyermekek közül kik számítanak bele, illetve befolyásolja-e ezt az, hogy az anya és az apa házasok-e, vagy nyilvántartott élettársak, vagy "csak" együtt élnek?"

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb

»  egy gyermeke után 2,

» két gyermeke után 4,

» kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár.

Amit gyakran elfelejtenek a munkáltatók: a fenti mérték fogyatékos gyermekek esetében gyermekenként 2 munkanappal nő.  

A definícióból kiolvasható, hogy ez a fajta pótszabadság a munkavállalót illeti meg, melybe mind az anya, mind az apa külön-külön beletartozik.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

A jogosultság megállapításához szükséges néhány fogalom tisztázása.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 4. § k) pontja szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a törvény 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

A 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint: „a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt”.

Ki minősül fogyatékos gyermeknek? Az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.

Igyekszem néhány gyakorlati kérdéseken keresztül bemutatni a jogosultságot (kicsit a kérdéssel érintett körön kívül is):

1. példa

Férj és feleség elváltak, a két gyermek a feleségnél (anyánál) került elhelyezésre, aki újraházasodott. Az új férj magával hozta a nála elhelyezett gyermeket.

A feleség tekintetében az új férj szülővel együtt élő házastársnak minősül és fordítva is igaz. Mindemellett, mivel mindhárom gyermek életvitelszerűen együtt él velük, és a gondozásukból rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerülnek ki, mindkét szülő külön-külön is jogosult a 3 gyermek után járó 7 munkanap pótszabadságra.

Ha közös gyermekek születnek, akkor őket is számításba kell venni a pótszabadságra jogosultság szempontjából.

A fentiekkel azonos megítélés alá esik az élettársi kapcsolat, feltéve, ha az élettárs a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

2. példa

A férj és feleség elváltak egymástól, a gyermeket az anyánál helyezte el a bíróság. Az anya egy évvel később férjhez ment, az apa a gyermekével rendszeresen tartja a kapcsolatot.

Az anya házastársa, aki ennek következtében a gyermeket saját háztartásában neveli, jogosult-e a nevelt gyermek után járó pótszabadságra?

Igen, az anya házastársa a szülővel együttélő házastársnak, egyben szülőnek minősül, így jár részére a pótszabadság.

Jogosult-e pótszabadságra a rendszeresen kapcsolatot tartó vér szerinti apa?

Nem, ugyanis, a fenti jogszabályi rendelkezésekből az vezethető le, hogy az apát nem illeti meg a pótszabadság, mert nem teljesül az életvitelszerű együttélésre és a gondozásra vonatkozó előírás. Tehát akkor sem illeti meg a törvény erejénél fogva a pótszabadság, ha rendszeresen tartja a kapcsolatot a gyermekével.

3. példa

A férj és feleség elváltak, 3 gyermekük született. Egy gyermek az anyánál, két gyermek az apánál került elhelyezésre. A szülői felügyelet közös, a gyermekek a hétvégéket felváltva töltik a másik szülőnél.

Hány munkanap pótszabadságra jogosultak szülők?

Mivel a gyermeknek minősülés feltétele a szülővel életvitelszerűen történő együttélés és az, hogy a gondozásból rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerülhet ki, ezért az anyát 2 munkanap, az apát 4 munkanap pótszabadság illeti meg.

Forrás: adozona.hu / www.szakszervezetek.hu