Előadásodat "Üvegplafon vagy üvegszikla?" címmel hallhatjuk majd a konferencián, és bár az “üvegplafon” kifejezést már jól ismerjük, “üvegszikláról” még nem sokat hallottunk. 

Az üvegszikla az előrejutást gátló láthatatlan tényezők összessége, vagyis az üvegplafon analógiájára az angolszász üzleti nyelvben így hívják azt a jelenséget, amikor a bukásra, sikertelenségre olyan nagy az esély, hogy nők vagy társadalmi kisebbségekhez tartozók nyerhetik el a felsővezetői tisztséget. Békeidőben, konjunktúra idején, választási győzelem közvetlen küszöbén a férfiaké a terep, ilyenkor érvényesül az a bizonyos üvegplafon-hatás, amely a nők többségét nem engedi egy szinten túl emelkedni. Ha bukásra áll a helyzet, akkor viszont szabad a pálya, lehet indulni egyéni jelöltként a biztos bukó körzetekben, falnak lehet vezetni a céget, le lehet kapcsolni utolsóként a lámpát. Az üvegszikla életveszélyes dobbantó: egy tetszetős névjegy után zuhanás a mélybe.

Miért alakulhatott ki ez a jelenség? 

A férfiak udvarias előzékenysége a bajban, krízisek során „példásan” megmutatkozik. Egy kutatás szerint a női CEO-k közel fele (42%) krízis időszakában került a felsővezetői pozícióba, míg az első számú tisztséget betöltő férfiaknak mindössze 22%-a foglalta el posztját vészterhes időszakban. Magyarán elmondhatjuk, válságüzemmód során sokkal kisebb a tülekedés a vezetői helyekért, ilyenkor a nők könnyebben jutnak pozícióhoz, hogy aztán sokkal könnyebben bele is bukjanak a válságkezelésbe - vagy legalábbis, hogy a sajtónak legyen kit okolni a kríziskezelés kudarcáért. 
 

Csak ez lenne az oka? Több kutatás is szól arról, hogy a nők jobbak krízismenedzsment terén, mint a férfiak. Erről mit gondolsz?

Hajlamosak vagyunk a vészterhes időket egy-egy karizmatikus vezető nevéhez kapcsolni, és ez természetes is. A történetek úgy működnek, úgy hatásosak, ha van egy főhős, aki végül nyer, vagy elbukik. A valóságban a krízis a legritkább esetben one man (vagy one woman) show, inkább egy vezetői csapat és az őket támogató munkatársak összessége kezeli sikeresen, vagy kevésbé sikeresen a krízist. Elmondhatjuk azt is, hogy ritkán van egyértelmű válasz, hogy egy kríziskezelés mennyire volt sikeres, lehetett volna-e jobb, vagy okozhatott volna-e még nagyobb bajt. Annyit mindenképpen mutathatnak a felmérések, hogy azok a vezetői csapatok, ahol nagyobb számban kapnak helyet nők, sok aspektust tekintve hatékonyabbak. Ilyen terület egyebek mellett a világos iránymutatás, az innováció alkalmazása vagy a motiválás képessége.Összehasonlították azt is, milyen eszközöket alkalmaznak inkább a női vezetők a krízisek során.

Azt találták, hogy ők többet foglalkoznak a munkatársak fejlesztésével, nagyobb hangsúlyt fektetnek az elismerések és elvárások kérdésére, illetve fontos számukra a vezetői példamutatás. A férfiaknál jelentősebb mértékben tudják inspirálni a többieket, és hajlamosabbak a döntésekbe történő bevonásra is. A férfi vezetői szerephez jobban hozzá tartozik az egyéni döntéshozatal, illetve a nagyobb kontroll. Talán ezek azok a jegyek, ami miatt a nők sikeresebbek lehetnek egyes krízisek kezelése során. 

hrportal.hu