Nem tudunk az ukrán liszttel versenyezni

Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója nyilatkozott a vg.hu-nak arról, hogy bár az ukrán búza nagy ütemű beáramlása megszűnt a gabonapiacon, de a jelenlegi helyzetben ez nem jelent könnyebbséget. Tavaly nagyjából 460 ezer tonna búzát importáltunk, aminek nagy része a hazai tárolókban felhalmozva várja, mi lesz a sorsa. A malmok termelése is jócskán visszaesett, 25 százalékkal  kevesebbet őrölnek, mert a korábbi 200 ezer tonnás lisztexport az egyharmadára csökkent.

 

Egyszerűen nem tudunk az ukrán liszttel versenyezni még a hagyományos román piacunkon sem, ahová egyébként évente körülbelül 150 ezer tonna búza ment ki liszt formájában. Az ukránok olyan árakat diktálnak, amelyeket a magyar malmoknak lehetetlen teljesíteni – mondta Lakatos Zoltán.

 

Nagy lesz a malomipar vesztesége

A malmoknál december 31-én még három-négy havi olyan búza volt bekészletezve, amit még tonnánként 130-140 ezer forintos áron vásároltak, és aminek azóta is finanszírozzák a tárolását. Az elmúlt hónapokban a lisztárak 15-20 százalékkal csökkentek, ahogy a búza  is – a világpiaci és az ukrán import okozta hatások eredményeként – lényegesen kevesebbe kerül, ma már 83–85 ezer forint körüli tonnánkénti ár a jellemző.

 

Tavaly még azt gondolták, hogy ez a készlet április végéig lesz elegendő, azóta viszont ez a termelés visszaesése miatt meghosszabbodott, így ez a drágán beszerzett készlet már május végéig is kitarthat. Ezt egyben azt is jelenti, hogy a malomipar a második negyedévben nagyon nagy veszteséget fog elkönyvelni– tette hozzá a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke.

 

A gazdálkodók szeretnének szabadulni terményüktől

Lakatos Zoltán elmondta, hogy a piacon most némi termelői pánik tapasztalható, hiszen a gazdálkodók szeretnének minél hamarabb megszabadulni a terményüktől, mert tartanak attól, hogy az új termést nem tudják majd betárolni. Hozzátette, hogy sokan közülük – főként Kelet-Magyarországon – bérbe adták a raktáraikat az ukrán gabona elhelyezésére. De van még a saját termésből is: annak aki tavaly nem adta oda a búzáját, szembesülnie kellett azzal, hogy nem csak a malomipar érdeklődése szűnt meg, hanem a magyar exportőrök sem szállítanak a hagyományos piacainkra, mert az olasz és a román piacot teljes egészében az ukrán termények uralják.

 

A költségkülönbségek óriásiak: míg egy Ukrajnából Olaszországba induló hajó tonnánként körülbelül 25 euróért el tudja vinni a búzát, addig kamionan vagy vagonban Magyarországról ez a költség 45 euró. Azaz az ottani jóval alacsonyabb termelési költségek mellett hátrányban vagyunk még a szállításban is.

 

A Gabonaszövetség úgy számol, hogy nagyon magas, 900 ezer, egymillió tonna körüli lesz a június 30-ai átmenő készlet. Mivel a búza vetésterülete több mint egymillió hektárra nőtt, és a vetések igen  jó állapotban vannak, akár 5,2–5,5 millió tonnás termés sem kizárt az idei évben.

 

A következő szezonban rendelkezésre álló búza-árualap mintegy hatmillió tonna is lehet, amiből itthon felhasználunk 2,5 milliót, vagyis 3,5 millió tonnát kellene kivinni az országból, amire most nem sok remény van – részletezte Lakatos Zoltán.

 

 

Folyamatos kínálati piac alakul ki

Mivel mindez egy folyamatos kínálati piacot vetít előre, így valószínűsíthető, hogy a feldolgozók sem fognak kéthavi készletnél többet tárolni. A feldolgozók ígéretet tettek azoknak a termelőknek akik a tárolókapacitásaik lekötése miatt aggódnak, hogy amennyiben szükség lesz rá, bérbe adják nekik a saját raktáraikat.

 

Most nyugtatni kell a piacot, hogy ne süllyedjen 80 ezer forint alá az ár, a „8-assal kezdődő" árakkal ugyanis már a malomipar is tud működni, ilyen áron a búza- és a lisztpiacon is versenyképesek tudunk maradni az ukránokkal is – hangsúlyozta az elnök,  hozzátéve, hogy az ukránokkal, mint konkurensekkel hosszabb távon is számolni kell.

 

A kukoricánál még ennél is rosszabb a helyzet, mert a toxinfertőzés következtében nagyon nagy mennyiség ragadt a termelőknél. Lakatos Zoltán véleménye szerint kormányzati segítséggel lehetne úrrá lenni ezen a helyzeten, mégpedig úgy, hogy támogatást kellene adni az etanolgyáraknak azért, hogy feldolgozzák a szennyezett terményt. A pénzügyi ösztönzésre azért lenne szükség, mert az alapanyag toxintartalma miatt az etanolgyártáskor keletkező mellékterméket nem lehet takarmányként felhasználni. A Gabonaszövetség alelnöke elmondta, hogy kormányzati beavatkozása nélkül félő, hogy a termelők összekeverik a megmaradt tételeket majd az új terméssel, rontva annak minőségén.

 

forrás: vg.hu