Tüntettek a hatnapos munkahét ellen, de a görög kormány nem hátrált meg / Fotó: AFP

 

A görög munkaügyi és szociális biztonsági miniszter a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy az új szabályozás semmilyen módon nem érinti a görög törvények által előírt általános 5 napos és 40 órás munkahetet, a törvénymódosítástól a fekete foglalkoztatás csökkenését várják – összegezte a Világgazdaságnak a változtatás lényegét Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa.

 

Nem mellesleg, a döntés hátterében az áll, hogy Görögországban a második legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta az Európai Unióban, alacsony a részmunkaidősök aránya, miközben a legmagasabb a ténylegesen ledolgozott munkaórák heti átlagos száma, valamint a legmagasabb a hosszú munkaidőben dolgozók aránya.

 

Hosszabb, vagy rövidebb munkahét?

A görög kormány azt reméli, hogy az új modellel pótolni tudja a hiányzó munkavállalókat, és felveszi a harcot a feketepiaci foglalkoztatással. A hatnapos munkahetet nem a görögök vezették be elsőként, a Samsung Koreában már meglépte. 

 

Több más ország ugyanakkor rövidebb munkaidővel kísérletezik, és inkább a négynapos munkahét felé fordulnának.

 

Szalai Piroska szerint ha kellőképpen rugalmas a munka törvénykönyve, nem kell új szabályokat alkotni, bármikor lehet élni a négynapos munkarenddel, ami ma nálunk részmunkaidőnek számít.

 

Magyarországon a részmunkaidő nem népszerű, nagyon kevesen dolgoznak így. 

 

 

A szomszédos Ausztriában viszont kifejezetten elterjedt, a még nem iskoláskorú gyermeket nevelő anyák közül sokan élnek ezzel a lehetőséggel. Tipikusan átmenetileg, és 32, vagy 36 órás munkahét formájában. Így a péntek nem munkanap, vagy csak négy órát dolgoznak a nyolc óra helyett ekkor.

 

A heti 40 óránál hosszabb munkarendet a magyar szabályok átmenetileg engedik meg. A ledolgozott plusz órákat vagy egy adott időkereten belül jóvá kell írni, vagy túlóraként el kell számolni, de a túlórák számát a törvény éves szinten maximalizálta.

 

Munkaszüneti napok

Az Európai Unió tagállamaiban nagyon eltérő a munkaszüneti napok száma. A legkevesebb Görögországban van, ahol mindössze 6 nap, a legtöbb pedig Lettországban, Litvániában és Szlovákiában 15 nap. Hazánkban idén 11 hétköznapra eső munkaszüneti nap van, ami az uniós átlag, az évi 11,7 nap alapján abszolút középmezőny.

 

Csalóka a kép

Sok olyan nyugat-európai ország van, ahol a nők sokkal kisebb óraszámban dolgoznak, mint nálunk, a keleti blokk országaiban. Ott tipikusan sokkal később, csak a hetvenes-nyolcvanas években álltak be a munkaerőpiacra, és ma is nagy az atipikus munkavállalás aránya – mutatott rá a munkaerőpiaci szakértő. Szalai Piroska szerint a csak az átlagos munkában töltött időt vizsgálni csalóka, akkor látszanak objektívebb számok, ha a részmunkaidősöket külön vizsgáljuk.

 

Hazánkban a 2006–2010 közötti időszakban számos munkáltató váltott négynapos munkahétre átmenetileg azért, hogy kevesebb munkavállalótól kelljen megválni, azaz minél többet meg tudjanak tartani a válság alatt. Ez arányosan csökkentette a kereseteket is.

 

Vissza a múltba?

Görögországban most visszatértek a nálunk sem ismeretlen rendszerhez, ami a hetvenes-nyolcvanas évekig általános volt Magyarországon is.

 

A hatnapos munkahétből fokozatosan tértünk át, először lett minden második szombat szabad, végül teljesen kivezették a szombati munkanapot.

 

Több generáció óta az ötnapos munkarendben élünk, olyannyira hozzászoktunk ehhez, hogy nehezen elképzelhető, hogy újra sztenderddé tegyék – véli a szakértő. 

 

Szalai Piroska szerint a kettős hatás, 

egyes ágazatokban csökken a munkaerő iránti kereslet, miközben szakmák szűnnek meg, mások pedig új korszakot írnak majd ugyan, de attól nem kell tartani, hogy ne legyen majd munkánk.

 

A képet árnyalja a pandémia alatt elterjed home office, a Covid óta ugyanis sokkal inkább elképzelhető és megengedett az otthoni munkavégzés, mint előtte.

 

Tegyük hozzá, hogy  a home office aránya nálunk még most is az egyik legalacsonyabb az uniós országokban.

 

A munkaerőpiaci átalakulás legutóbb is rettentően gyorsan lezajlott a számítógépek és online rendszerek elterjedésének idején a kilencvenes években, illetve az internet-forradalom során az elmúlt 10-15 évben. 

 

A béren felüli juttatások

Hazánkban az éves átlagos bruttó kereset 84 százalékát teszi ki az átlagos alapbér, a többi a béren felüli keresetelemekből áll. Ebbe a rendszeres, tehát minden hónapban megkapott pótlékok és a nem rendszeres jutalmak, prémiumok, karácsonyi illetve húsvéti egyszeri kifizetések is beletartoznak. A béren felüli juttatások közül közel egyforma, 8-8 százalék a rendszeres és a nem rendszeres kereseti rész átlagosan – mondta Szalai Piroska.

 

forrás: vg.hu