A választás május 22-re esett, mely világszerte a biológiai sokféleség világnapja is egyben.

A kitüntetett nap a természeti értékeink iránti tiszteletet szimbolizálja, amelyen mindannyiunk közös kincsét, és jólétünk zálogát ünnepeljük: a természetet.

Ennek örömére a Sokszínű Vidék idén a teljesség igénye nélkül összegyűjtötte hazánk tíz egyedülálló természeti kincsét, ahová egyszer az életben muszáj minden magyarnak eljutnia, még ha korábban nem is hallott róla.

A magyar Gyilkos-tó Fotó: Sokszínű Vidék

Hazánk szívében, a Bakonyban, Bakonybél közelében is létezik egy tó, mely szépségében, hangulatában vetekszik a hargitai tóéval. A Hubertlaki-tó, vagy más néven bakonyi Gyilkos-tó mesés szépségét csak kevesen ismerik az országban, pedig aki egyszer ellátogat a partjára, az örökre az emlékezetébe vési.

Monoszlói Hegyestű MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 méter magas bányafal azonban felfedi számunkra a mintegy 8 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét.

Római-fürdő Fotó: Sokszínű Vidék

A név megtévesztő, mert nem egy fürdőről van szó, és a helynek a rómaiakhoz sincsen köze: a Gaja-patak sziklák közé szorult vízesését nevezik így. Hogy miért, az talány, egyes források szerint a sziklaszurdokon áttörő patak lépcsőzetes medencéket alkot, és ezek ihlették a névadást.

Arlói-tó Fotó: Szinok Gábor

Arló község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén a Hódos-patak völgyében fekszik. Fő nevezetessége a tó, mely a 338 méter magas Csahó-hegy déli oldalának megcsúszása következtében keletkezett: egy 300 méternél is hosszabb 50-60 méteres függőleges szakadásfal mentén csúszott meg az a homoktömeg, amely elzárta a Szohony-patak völgyét. Annak vize így feltöltötte a kialakult mélyedést, létrehozva a páratlan szépségű Arlói-tavat.

A magyar Grand Canyon

A Páris-patak szurdokvölgye természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. Több millió évvel ezelőtt folyó kanyargott itt, és a felhalmozódott hordalék megkövesült rétegeit lehet megcsodálni. A hajdani folyó úgy vájta ki medrét, hogy ha a szurdokban sétál az ember, fölé magasodnak a hordalékból keletkezett, sziklaszerű építmények. Néhol fagyökerek szövik át a kőrétegeket, itt-ott kidőlt fatörzseken és mohától csúszós kőtömbökön kell átmászni. Indák nyúlnak a gyanútlan vándor után, és szúnyoghadak ostromolják.

A magyar homokos tengerpart Fotó: Ötvös Sándor

Sokak csak álmodozhatnak arról, hogy az Adrián vagy a Földközi-tenger partjain töltsék jól megérdemelt nyári szabadságukat, de van egy jó hírünk: nem kell messzire utaznunk, hogy tengerparti élményben legyen részünk. A Körös-torok Csongrádban, a Tisza jobb partján található. A várost 1855 és 1864 között rendszeresen árvizek fenyegették, ezért elengedhetetlenné vált a folyó rendezése. A keletkezett jelentős mennyiségű hordalékból a város keleti végétől a Tisza jobb partján hosszú és széles homokpadot hoztak létre, ami pontosan úgy néz ki, mint egy homokos tengerpart.

Európa Amazonasa Fotó: UNESCO

Van Magyarországon egy hely, amiről egyre többször hallunk és amit egyre inkább Európa Amazonasának hívnak.  Mura–Dráva–Duna határon átnyúló bioszféra-rezervátum hazánk első, úgynevezett második generációs bioszféra-rezervátuma. A mintegy 631 hektárnyi terület az egyik legnagyobb összefüggő, érintetlen természeti terület a Duna-medencében, amely biztosítja a nagy folyóink élővilágának védelmét, és fantasztikus biológiai sokféleségét.

Megyer-hegyi tengerszem Fotó: Facebook / Megyer-hegyi tengerszem

Sárospatak közelében, a Zempléni-hegységben csodálatos látnivaló a Megyer-hegyen lévő tengerszem, melyet évszázadok alatt emberkéz formált. Régen ezen a helyen bányászták a gabonaőrlők és érczúzók malomköveit. A bányát 1907-ben zárták be a termelés folyamatos csökkenése miatt. Az egykori bányaudvaron jelenleg is megfigyelhető néhány félig kész malomkő, valamint a kőfaragó tevékenység melléktermékei is.

A magyar Maldív-szigetek Fotó: H. Szabó Sándor, ORFK

Magyarország talán egyik legszebb, de legkevésbé ismert csodája a Csepe-Szigetszentmiklós Kavicsbánya tavak tó- és szigetrendszere. A madártávlatból édeninek látszó szigeteken több mint ötszáz ház épült fel, ezek közül a legtöbb horgásztanya és nyaraló, de a legfrissebb adatok szerint hetven család egész évben itt él.

Tóti-hegy Fotó: MTVA/Bizományosi/ Jászai Csaba

A Balaton-felvidék panorámáinak alig ismert királya. A Tóti-hegy tud mindent, amit minden rendes hegy errefelé – szőlő, bazalt, pince -, de ad valami olyant, amilyent szinte egyik sem. Kopasz tetejéről 360 fokos panoráma nyílik, ezzel többek között a Szent György-hegy vetekedhetne, csakhogy a Tóti-hegyet még tökéletesebb helyre teremtette a Jóisten. Mert a Balaton mellett hazánk két legszebb medencéje, a Tapolcai- és a Káli is belátható innen, hiszen a cukorsüveg alakú bazaltcsúcsa éppen a kettő között fekszik, majdnem a Balaton-parton.