Hazautazás költségtérítése: mikor kell fizetni, mikor nem?

2019. augusztus 22. 08:05
Munkavállaló az önéletrajzában budapesti címet tüntetett fel, s az állásinterjú során is elmondta, hogy Budapesten él. A személyes dokumentumai bemutatásakor derült ki, hogy vidéki az állandó lakcíme, a tartózkodási helye budapesti. Nem a mi állásajánlatunk miatt költözött Budapestre, igazolhatóan az előző munkahelyei is Budapesten voltak. Kötelező a munkáltatónak a hazautazás költségét megtéríteni? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

Érdemes kiindulópontként néhány fogalmat tisztázni – kezdte válaszát szakértőnk.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. kormányrendelet értelmében munkába járás:

– a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá

– a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.

Lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik. Jelen esetben ez a vidéki lakcímet jelenti.

Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. Ez a budapesti lakás, a kérdésben leírtakból még nem következik, hogy a vidéki lakóhelyét el kívánná hagyni (sőt, ha odautazik, akkor végképp nem).

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. kormányrendelet értelmében a munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (2)–(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló

a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,

b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,

c) elővárosi vasúton (HÉV-en),

d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven

utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.

A munkavállalónak – jogi szempontból nézve is – Budapest a tartózkodási helye, ezért a fentiek szerinti térítésre nem jogosult.

Ugyanakkor az állandó lakcímnek van jelentősége. A rendelet szerint hazautazás a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidőbeosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 százaléka, legfeljebb havonta

– 2010-ben 30 000 forint,

– 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege.

Amennyiben a munkavállaló él a hazautazás lehetőségével (a vidéki állandó lakóhelyére), abban az esetben a munkáltató köteles megfizetni a fentiek szerinti költségtérítést.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Módosíthatja-e a munkáltató a már kiadott szabadság időpontját?

2020. január 14. 08:59
A munkáltató kötelezettsége, hogy előre közölje a munkavállalóval, hogy a részére járó szabadságot mikor adja ki. Nem kizárt azonban, hogy miután a munkáltató tájékoztatta a dolgozót a szabadság időpontjáról, kiderül, hogy a munkáltatónak mégis szüksége van ebben az időszakban a dolgozóra. Eltolhatja-e utólag más időre a munkáltató a szabadságot? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol az uzletem.hu-n.

Munkajogi kérdések és a COVID-19

2020. szeptember 23. 08:30
A koronavírus (COVID-19) 2020. tavaszi első hullámában a kormány által elrendelt rendkívüli helyzet és az ahhoz kapcsolódó rendkívüli intézkedések – jogszabályok segítették elő a védekezést. Ilyen módon az alap jogi szabályozáshoz képest több könnyítés került bevezetésre, azonban ezek a rendkívüli helyzet megszüntetésével nagyrészt hatályukat veszítették, ezért a jelenlegi helyzetben a védekezést már az általános és alap jogi szabályozás keretei között kell megszervezni - írja honlapján dr. Pajor Dávid.