Azok az ágazatok vagy vállalkozások, amelyek hosszabb időre tudnak munkát biztosítani, nagyobb eséllyel indulnak a munkaerőért folytatott versenyben – fotó: freepik.com

 

Jelentősek a különbségek a bérek terén az ország különböző részein, míg van ahol a napi bér 12 ezer forint, van olyan hely is, ahol egy nap alatt 18 ezer forintot kereshetnek a dolgozók. A külföldi munkások megjelenése is egyre gyakoribb a súlyos munkaerőhiány és rossz bérek miatt. Mivel a helyzet rövid távon sem látszik javulni, az elvándorlás valamint az elöregedés pedig csak tetézi a bajt – további kihívások elé állítva az ágazatot – írja a Pénzcentrum.

 

A kemény fizikai munka kevésbé vonzó a munkavállalók számára

A munkaerőhiány már általánossá vált mind a magyar gazdaságban, mind az agráriumban. Míg 2024. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 (a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600) forint volt, addig a mezőgazdasági szektorban a bruttó átlagkereset 457 ezer forint volt, ami nagyjából nettó 304 ezer forintot jelentett havonta.

 

Alacsonyabbak a jövedelemszintek más gazdasági ágakhoz képest, ráadásul a kemény fizikai munka kevésbé vonzó a munkavállalók számára.  A több generáción át gazdálkodókat kihívások elé állítja a modernizáció és az egyre fejlődő technológiák, valamint a folyamatos digitalizációs folyamatok. Hiány alakult ki a képzett szakemberekből, így problémát okoz, hogy a mezőgazdászoknak még nincs elegendő tapasztalatuk az újabb gépek kezelésében, az évtizedekkel ezelőtti gépészeti tudás pedig már nem elegendő az újabb eszközök működtetéséhez.

 

Milyen idénymunkák vannak nyáron?

A Pénzcentrum dr. Apáti Ferencet, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs elnökét kérdezte meg arról, hogy 2024 nyarán mi minden várható a szektorban, milyen fizetésekre lehet számítani.

 

"A gyümölcstermesztésben két nagy munkacsúcs élőmunka-igényes munkaművelet van: a metszés, ami késő ősztől kora tavaszig tart, és jellemzően törekszenek a gazdák állandó vagy családi munkaerővel megoldani" – mondta dr. Apáti Ferenc, majd hozzátette, hogy emellett a másik munkacsúcs a betakarítás, – ami gyümölcsfajtól függően 1-3 hónapos időszak–a fajtól függően tavasztól késő őszig, amit nem lehet csak állandó munkásokkal megoldani, ide a szezonális munkaerőre is szükség van.

 

Azok az ágazatok vagy vállalkozások, amelyek hosszabb időre tudnak munkát biztosítani, nagyobb eséllyel indulnak a munkaerőért folytatott versenyben. Emiatt előrelátó módon sokan olyan termelési struktúrát alakítanak ki, ahol tavasztól-őszig mindig van munka: például a szamóca mellett dinnyét, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek. Ennek eredményeképpen az idénymunkásokat nem csak 1-2 hónapig, de akár 6 hónapig is foglalkoztatni tudják.

 

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs elnöke elmondta, hogy a gyümölcstermesztésben a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik jelentős munkaerőigény, mivel jórészt május-júniusban zajlik a termésritkítás, illetve májustól októberig tart a szüretelés.

 

"A szabadföldi zöldségtermesztésben is döntően április-májusban zajlik a vetés, palántázás, majd szintén nyárra és őszre esik a betakarítás. Van olyan speciális eset, mint például a spárga, ahol már április közepe óta dübörög a betakarítás. A hajtatott zöldségtermesztésben viszont gyakorlatilag egész éven, vagyis 12 hónapon át folyamatos a munka" – mondta, majd kitért arra is, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatok többsége nagyon munkaerő-igényes tevékenységeket takar. Míg a teljesen gépesíthető művelésű fajok (a csemegekukorica, a zöldborsó, a hagyma) élőmunkaigénye elhanyagolható vagy nincs, addig a csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtól függően 500-4000 munkaóra/ha között van (sőt elérheti egyes esetekben a 6000 munkaórát is elérheti), míg a hajtatott zöldségtermesztésben 10 000-25 000 munkaóra/ha a foglalkoztatás-igény.

 

"Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70%-ban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal" – mondta az elnök.

Előrelátó módon sokan olyan termelési struktúrát alakítanak ki, ahol tavasztól-őszig mindig van munka – fotó: pixabay.com

 

Bérek és munkaerőhiány

A szektort érintő munkaerőhiány kapcsán dr. Apáti Ferenc elmondta, hogy a munkaerőhiány a kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek a legfőbb gátja, megelőzve még az időjárási problémák és a tőkehiány okozta akadályokat is.

 

"Számításaink szerint közvetlenül és közvetve évi mintegy 50 milliárd és 80 milliárd forint közötti kárt (termelésiérték-kiesést) okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben az elégtelen munkaerő-ellátottság, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz. Míg 15-20 évvel ezelőtt az ágazat még bővelkedett az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni. Odáig jutottunk, hogy már azt sem nagyon zavarjuk el, aki nem végzi rendesen a munkáját, még megfeddni sem nagyon merjük, nehogy odébb álljon" – mondta.

 

Kiemelte, hogy "a munkaerőhiány visszaesést is okozott a termőterületekben, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, vagyis ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban."

 

Az elmúlt évtizedben a legnagyobb munkaerőigénnyel rendelkező ágazatokban (a kajszi, az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek) nagyon jelentős, 30-50 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést tapasztaltak. Csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok (például a bodza, a dió, a meggy, a szilva és a teljesen gépesített szabadföldi zöldségek), érték el a stagnálást vagy némi növekedést.

 

"Az elöregedés és a külföldi munkavállalás miatt kisebb a merítési bázis, ráadásul az oktatásból kikerülő diákok jelentős része szerez felsőfokú diplomát – ők pedig jellemzően nem jönnek el kétkezi munkát végezni. Ezek az okok idézik azt elő, hogy a 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest legalább 300 000-500 000 fő munkavállaló hiányzik a magyarországi munkaerő-piacról (nem csak az agráriumból), úgyhogy nem csoda, például fülöp-szigeteki és egyéb, látszólag egzotikus helyekről származó munkások „importjában" kell gondolkodnunk" – fogalmazott, majd a bérekkel kapcsolatban elmondta, hogy a bérezést nagyban befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés, nagy különbségek vannak az egyes régiók, országrészek között.

 

"Az északkeleti országrészben ugyan még csak 12 ezer forint körül van a napibér, az ország középső és nyugati részein viszont napi 15 000-18 000 forint a jellemző" – mondta dr. Apáti Ferenc, majd azt is kifejtette, hogy mitől függ az egyes munkák bérezése.

 

"Nincsenek hatalmas különbségek a munka jellegéből eredően, de persze vannak kicsit jobban fizető munkakörök"- kezdte. Ilyenek például a hűtőházban végzett áruvá készítési feladatok, illetve a magas áruértékű termékek szedése, ezek valamivel magasabb bérezést érdemelnek.

 

Igazán jelentős jövedelemre a betakarítás során, teljesítménybérezés esetén van lehetőség, ahol bizonyos szedők kiemelkedő teljesítményük miatt jutnak nagyobb jövedelemhez. Külföldön sincs ez másképp: alacsonyabb bért általában a rossz szedők szoktak kapni, akik teljesítménybérben vannak, és magasabb, jellemzően órabéres fizetést kapnak a némi szakmai tapasztalatot igénylő munkakörökben dolgozók. Viszont vannak olyan gyümölcsök, zöldségek, melyeket a szedési minőségre nagyon érzékenyek, ezeket „nem merjük" teljesítményben szedetni, mert a mennyiségi motiváció gyakran a minőség rovására megy. Továbbá igaz az is, hogy a nagyobb szakértelmet igénylő munkák (pl. a gyümölcsfák metszése) általában magasabb órabéren kerülnek megfizetésre" – részletezte a jelenlegi helyzetet a szakértő.

A magyarországi zöldség-gyümölcs ágazat körülbelül 140 ezer főállású foglalkoztatottnak ad munkát, idénymunkásokkal együtt pedig 200 000-250 000 ember talál munkát – fotó: freepik.com

 

Külföldi munkások megjelenése a szektorban

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs elnökétől as Pénzcentrum azt is megkérdezte, hogy mennyire van szükség a magyar földeken külföldi idénymunkásokra és hány százalékban dolgozhatnak jelenleg a magyar földeken.

 

Az elnök a kérdésre válaszolva elmondta, hogy az előző években főként a környező országokból, – Romániából és Ukrajnából – érkeztek vendégmunkások, elsősorban magyar anyanyelvűek – ami mindössze néhány ezer főt jelent.

 

"Igaz ugyanakkor, hogy nagyon sokan inkább továbbmennek Nyugat- Európa felé, ahol a munkabérek annyival magasabbak, hogy azt a magyar gazdaságok egyszerűen nem tudnák biztosítani" – tette hozzá. Németországban a vonatkozó törvény kötelező minimális órabért határoz meg, Spanyolországban is van ilyen előírás, míg Olaszországban nincs. Ennek a nyugatra vándorlásnak az lett a következménye, hogy Magyarországon messze nincs annyi külföldi idénymunkás, mint a nyugati országokban.

 

"Az Ukrajnában több mint két éve zajló háború rányomja hatását erre a piacra is, de elsősorban nem nálunk, hanem Lengyelországban, ahol a hatalmas kézimunkaigényű bogyós gyümölcs ültetvényeken (málna, szamóca, áfonya) jellemzően ukránok dolgoztak, míg a lengyel idénymunkások Németországba mentek. Spanyolországban szinte csak Afrikából, főleg az északi Maghreb-övezetből származó idénymunkások dolgoznak" – tájékoztatott  a szakértő.

 

A végén dr. Apáti Ferenc azt is elmondta, hogy milyen konkrét foglalkoztatási számok mutatkoznak a szektorban és mire lehet számítani a jövőben.

 

"A magyarországi zöldség-gyümölcs ágazat körülbelül 140 ezer főállású foglalkoztatottnak ad munkát, idénymunkásokkal együtt pedig 200 000-250 000 ember talál munkát az ágazatban. A munkaerő-helyzet óriási problémát jelent az agráriumban: egyszerűen nem áll rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű ember. Ez a helyzet rövid távon biztos, hogy nem javul majd számottevően, részint az elöregedő társadalom, részint a Nyugat-Európába történő elvándorlás (többségében a legjobbak mennek el) miatt" – tért ki a Pénzcentrumnak adott válaszában a szakértő.

 

forrás: agroinform.hu