Hihetetlen mértékű a vadkár Zalában, ezért hagyhatnak fel a repcetermeléssel
2024. március 25. 13:23
Akad hely az országban, ahol az őszi vetésű repcét tavaszra betakarítják. Nem, nem a gazda, hanem a vad.
A károkozás szemmel látható, ilyen körülmények között nem éri meg repcét termelni – forrás: Tóth László
Országszerte jelentős méreteket öltött az elmúlt években a vadkár, pedig a kitűzött elejtési kvótákat évről évre emeli a vadászati hatóság. Egyes nézetek szerint ennek ellenére dinamikusan növekszik a vadállomány, mások viszont úgy vélik, ez nem feltétlen van így, sokkal inkább arról van szó, hogy koncentrálódik a populáció, mely egyre több helyről kiszorul a fix kerítések és a villanypásztorok miatt. Még az erdőből is, hiszen a fiatal csemetéseket, az újulatot is védeni kell az állatoktól, ha akarjuk, hogy maradjon unokáinknak is elegendő mennyiségű fa.
A novai Novamag Zrt.-nél több tíz hektárnyi repce esik minden tavaszra áldozatul a vadnak, hiába a villanypásztor. A vadgazdálkodó által kifizetett vadkár összege Tóth László termelési igazgató szerint általában nem fedezi a termelés költségeit, veszteségesen pedig senki nem akar dolgozni – ezért már most is folyamatosan csökkentik a repce vetésterületét, de most úgy látszik, hamarosan teljesen fel is hagynak vele. A szakember szerint a repce vetésterület országos csökkenésének hátterében is részben a jelentős vadkár áll.
– Az elmúlt 5 év átlagában 110-120 hektár repcét szoktunk vetni, s eddig minden évben volt vadkárunk, pedig a területek köré minden ősszel villanypásztort húzunk – bocsátotta előre Tóth László. – Hat szál vezeték és 6000 Volt, a rendszert hetente kétszer ellenőrizzük. Hiába azonban minden, amikor összeállnak a szarvasok rudliba, semmit sem ér a villanypásztor. Errefelé akkora a szarvasállomány, hogy nem ritkák a 150-200-as rudlik sem, és ekkora csapat előtt nincs akadály. Legalábbis a villanypásztor nem az, az elsőt, amelyik nekifut, lehet, hogy kicsit megcsípi, de a többi özönlik utána és már bent is vannak a területen. Meg át is ugorják, nem tudunk olyan magasat csinálni, ami akadályt jelentene neki.
Tóth László elmondta: tavaly 27 hektáros táblájukat teljesen letarolták a szarvasok rövid idő alatt, karácsonytól január 10-ig. A növényeket gyökérnyakig lerágták. Egyszer a vadgazdálkodó hivatásos vadásza szürkületben észlelt a területen egy rudlit, s hogy elriassza a vadat, lelőtt közülük két szarvastehenet. Elkezdte zsigerelni az elejtett állatokat, csak a fejlámpája világított, s az egész nem tartott tovább 20 percnél. Mire végzett, a rudli már újra kint volt a repcésben. Hiába a lövések, a vér, a társak elpusztulása, az állatokat még ez sem riasztotta el.
A szarvas a növény közepét harapja ki, mert az a repce legfrissebb, legzsengébb része. Ebből nagy termés már nem lesz – forrás: Tóth László
– Idén 100 hektárt vetettünk, ebből már csak 40 hektár van meg épségben, ami várhatóan a szarvasok miatt még tovább fog csökkenni. Ez addig okoz masszív problémát, amíg a rudlik fel nem bomlanak újra (ez hamarosan bekövetkezik), a magányos állatok már nem jelentenek veszélyt a növényre, de amikor csapatban vannak... Hát az brutális – szögezte le a termelési vezető.
Egyetlen hatékony megoldás lenne velük szemben, az, amit egy szomszéd magántermelő csinált: a repceföldjei köré fix kerítést épített akácfaoszlopokkal, acéldrót huzalokkal, az állat szemmagasságában pedig 2 centiméter átmérőjű színes optikai szál, hogy lássa, észrevegye a vad. Vagy tovább kell növelni az elejthető vad mennyiségét – véli a szakember.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
A talaj a növénytermesztés kulcsa, de honnan tudjuk, mi van a talpunk alatt?
2023. szeptember 19. 15:28
Milyen módszerekkel ismerhető meg a talajösszetétel?
A PREGA – Precíziós Gazdálkodás Konferencián "Mit mutatnak a talajszelvények? Biomassza potenciál és talajhibák kapcsolatának vizsgálata" címmel Bucsi Tamás, az Agro AIM Hungária Kft. vezetője, talajtankutató tartott előadást.
Elkötelezett az agrártárca az erdei iskolai programok támogatása mellett
2023. november 17. 15:50
Az állami erdészeti cégcsoport 2010 óta 40 milliárd forintot fordított az erdei turisztikai infrastruktúra, köztük számos erdei iskola fejlesztésére – mondta az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a Madas László Erdészeti Erdei Iskola mai jubileumi ünnepségén.