Hogy alakulhatott a foglalkoztatottság a második hullám küszöbén?

2020. szeptember 18. 10:36
Júliushoz képest augusztusban nem változott a foglalkoztatottság a GKI Gazdaságkutató Zrt. reprezentatív lakossági felmérése szerint.
Hogy alakulhatott a foglalkoztatottság a második hullám küszöbén?

Júliusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma – a KSH jelentése szerint – az egy hónappal korábbihoz képest 3 ezerrel nőtt, 4 millió 460 ezer volt, ami a tavaly júliusinál 65 ezerrel kevesebb.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában a GKI jelezte: augusztusban a stagnálás feltehetően részben annak a következménye, hogy az idénymunka például a mezőgazdaságban, az építőiparban és a turizmusban már júliusban megjelent. A foglalkoztatás mégis nőhetett a külföldi vendégmunkások alkalmazása miatt, akikre javarészt nem vonatkoztak az egészségügyi beutazási korlátozások – tette hozzá a gazdaságkutató.

(Fotó: depositphotos.com)

(Fotó: depositphotos.com)

 

A felmérésre adott válaszok alapján nőtt a munkahelyére bejáró foglalkoztatottak száma, miközben a távmunkában foglalkoztatottak aránya hibahatáron belül, a részmunkaidőben dolgozók aránya pedig érezhetőbben csökkent. Enyhén emelkedett az állásidőn levők száma.

A további kilátások szempontjából nagy kérdés, hogy a magyar „kurzarbeit” lezárulása, a járvány új erőre kapása és a külföldi kereslet alakulása milyen hatással lesz a foglalkoztatásra – írta a GKI.

A gazdaságkutató augusztusban ezer megkérdezetten alapuló, reprezentatív lakossági felmérést végzett a magyar foglalkoztatási helyzet megismerésére. Az 1000-ből 679 volt foglalkoztatott, ami alig tér el a 15–64 évesek 69,6 százalékos, KSH által mért júliusi foglalkoztatási rátájától. A felmérés idején már nem voltak érvényben szigorú hatósági egészségügyi korlátozások, és még csak kevés ország esetében voltak érvényben ki-, illetve beutazási korlátozások.

 

piacesprofit.hu

Kapcsolódó cikkek

A Fülöp-szigetekről érkezhet a megoldás a növekvő munkaerőhiányra?

2022. július 11. 08:23
Az elmúlt néhány évben elsősorban a termelő szektorban egyre nagyobb számban jelentek meg vendégmunkások, mert sok területen és térségben már lényegében „elfogyott” a bevethető magyar munkaerő. Azonban mára eljutottunk oda, hogy már a környező országokban sem találni megfelelő számban olyan dolgozókat, akik segíthetnének orvosolni az egyre égetőbb hazai munkaerőhiányt. A háború bizonytalanságai pedig még tovább súlyosbíthatják ezt a helyzetet.

Rengeteg dolgozó mondhat le fizetése egy részéről a negyedik hullámban: nem kis összegről lehet szó

2021. szeptember 30. 12:37
Már az év első felében is rengetegen jelentettek beteget a munkahelyükön, a negyedik hullám azonban csak most kezdődött. A koronavírus és influenza járvány együttesen sokakat teríthet le még a lábáról év végéig, a dolgozók hetekre kieshetnek a munkából. Ami egyben azt is jelenti, hogy fizetésüknek csak 70, vagy 50-60 százalékát kapják majd kézhez, egy hetes kiesés így a fizetésük mértékétől függően több tízezres kiesést is jelenthet a családi kasszában.