Hogyan lehet eladhatóbb a magyar bodza?
2023. március 28. 10:00
Hazánkban nagyobb felületen termesztik a következő hetekben virágzó bodzát, mint az egyéb bogyósokat.
Napjainkban reneszánszukat élik az olyan szabadban termő növények, mint a fekete bodza, a som, a berkenye és a galagonya. Ezek közül a legnagyobb „karriert" a sorban elsőként említett cserje, a „szegény ember patikája" futotta be az elmúlt tíz-tizenöt évben; termőterülete 3000-ről 6000 hektárra nőtt. 1988-ban az 50 hektárt sem érte el ültetvényeinek mérete.
Térhódításában szerepet játszott a szőlőterület csökkentése is. Annak érdekében, hogy a földet ne kelljen átminősíteni, vagy parlagon hagyni, sok helyen telepítettek fekete bodzát a tőkék helyére. Kedvező, hogy egyszerűbb a termesztéstechnológiája, mint az almának, a kajszi- vagy az őszibaracknak.
Nagyüzemi növénnyé vált tehát és ha tudja, ha nem, mindenki fogyasztja, hiszen élelmiszerek, drogok, gyógyszerek alapanyagául szolgál vitaminokban, illóolajokban, egészségvédő vegyületekben gazdag a virágzata és a termése. Mindeközben megmaradt az erdőszélek, mezsgyék és utak májusban illatozó, fehérben díszlő bokorcsodájának is.
A termesztett fajtaválaszték azonban csak a Haschberg fajtára korlátozódik, ami jelentős kockázatot jelent a termésbiztonságra. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjának Fertődi Kutatóállomása a fajtaválaszték bővítésével igyekszik javítani a bodzatermesztés jövedelmezőségét. Nemesítési programjával több ígéretes fajtajelöltet állított elő.
Kollányi Gábortól, a kutatóállomás munkatársától megtudtuk, hogy a fajtaválaszték bővítése terjesztheti ki a bodza piaci lehetőségeit. Új fajtákkal jobban kielégíthető lenne például a gyógyászati hatóanyag és a kozmetikai alapanyag iránti igény. További előny lehet, hogy az eltérő fajták különböző időjárási és talajviszonyokhoz alkalmazkodhatnak. A termesztők szintjén változatos fajtatelepítéssel csökkenthető a termesztés kockázata, javítható a termésbiztonság. Az idegenbeporzás pedig növeli a termés mennyiségét.
A kutatás azzal is kecsegtet, hogy az egyes fajták eltérő mértékben ellenállók a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Rezisztens, toleráns fajták használatával csökkenthető a termésveszteség és a növényvédő szerek használata is, ami költségmegtakarítást eredményez.
A termelők igénylik az adott területen a legjobb minőségű és beltartalmi értékű, a termesztési célnak legjobban megfelelő fajtákat. A magasabb minőségű, az adott felhasználási célnak jobban megfelelő termékek általában magasabb áron értékesíthetők, ami növelheti a jövedelmezőséget.
A bodza alakgazdagsága hazánkban igen nagy. A vad ökotípusok széles genetikai változatossága elősegíti a különféle tulajdonságok szelekcióját és kombinálását.
A kisparcellás, többismétléses összehasonlító kísérletek szerint több vizsgált növény alkalmas a fajtabejelentésre. Ezek termésmennyiségben és színanyagtartalomban képesek felvenni a versenyt a ma egyedüliként termesztett Haschberg fajtával.
A MATE Fertődi Kutatóállomásán 2009-től a korábbi tájszelekciós munkát kiegészítették keresztezéses nemesítéssel. A nemesítési program eredményeként 2022-ben bejelentették a Fertődi alfa fajtajelöltet állami elismerésre.
Ez a megjelenés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel történt együttműködés keretében jött létre.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Fontos híreket közölt az Államkincstár a támogatásokról: ez minden gazdát érint
2022. december 02. 09:56
2022-ben a magyar gazdák 51571 kárbejelentést nyújtottak be, ebből 47975-et az aszály okozta károk miatt - mondta el Detre Miklós, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián. A szakember beszámolt arról is, hogy az egyes jogcímeken mennyi támogatáshoz juthattak, illetve juthatnak idén az ágazati szereplők, valamint beszélt arról is, hogy hogyan folytatódnak a kifizetések 2023-ban és melyek a kincstár támogatásfolyósítással kapcsolatos újabb tervei.
Táplálékháló a talajban
2023. április 18. 09:15
Az elmúlt száz év legnagyobb vesztesége a talajok széntartalmának drámai csökkenése. Mivel a humusz építőköve a szén, a talajok humuszban is szegényebbek lettek. Ha a talajok elvesztik széntartalmukat, elvész humuszmegújító képességük is. Ez nagy baj lenne, mert humusz nélkül nincs termőföld, nincs termőképesség. A cserepes, repedezett talaj, a talajszétesés mind a helytelen gazdálkodási módszerek következménye.