Változatos hasznosíthatóságának köszönhetően a 20. század során volt, hogy Magyarországon 23 ezer hektáron termesztették a kendert – fotó: Shutterstock

 

A kender felhasználási módjai

A kendert a Kárpát-medencében már a honfoglalás előtt is termesztették. Legősibb és legjelentősebb rostnövényünk volt, melyet általában a falvak jó minőségű földjébe vetettek. A rostok fellazításához a növényt folyóvízben áztatták, majd lógatva szárították. A rostokból kötelet, vitorlavásznat, ruházati alapanyagokat készítettek. A növény magjából olajat sajtoltak, és állati takarmánynak használták. A levelekből görcsoldó, fájdalomcsillapító teát főztek.

 

Változatos hasznosíthatóságának köszönhetően a 20. század során volt, hogy Magyarországon 23 ezer hektáron termesztették, ma a világon az összes termőterülete nincs 100 ezer hektár sem.

 

Tények és tévhitek

A Cannabis nemzetségébe közel 200 faj tartozik, többek között a Cannabis indica, valamint a Cannabis sativa, melyeket világszerte termesztenek. A Cannabis indica faj alacsonyabb, sűrűn elágazó bokrával szemben a Cannabis sativa akár 5 méter magasra is megnőhet, és kevesebb elágazása van. A kenderfajok változatos összetételben és mennyiségben közel 450 aktív hatóanyagot tartalmazhatnak, melyek közül a leghírhedtebb a pszichoaktív hatású tetrahidrokannabinol, azaz a THC.

 

A marihuána kifejezést a kender magas THC-tartalmú, bódító hatású, szárított, nőnemű virágzatára használják, aminek termesztése és kereskedelme Magyarországon illegális. A Cannabis sativa fajhoz tartozó ipari kender esetében hazánkban maximum 0,2%-os THC-tartalom a megengedett. Az ipari kendertermelés egyik problémája a kender szél általi beporzása és alacsony genetikai stabilitása, ugyanis a nemesítéssel létrehozott ipari fajták könnyen visszavadulnak, így THC-tartalmuk meghaladja a megengedett szintet. A közelmúltban egy másik kendervegyület is a figyelem középpontjába került: a nem bódító hatású, viszont számos gyógyhatással rendelkező kannabidiol, a CBD.

 

A kannabiszt már Kr. e. 3000-ben alkalmazták orvosi és spirituális célokra, főleg idegrendszeri és fertőző betegségek kezelésére, valamint fájdalomcsillapításra. A 20. század elején még receptre felírható gyógyszerek alapanyaga volt, szerepelt a magyar gyógyszerkönyvekben is. A kannabiszt 1967-ben vette fel az ENSZ a tiltott, veszélyes anyagok listájára, ezzel közel fél évszázadra megakasztva a gyógyászati felhasználás lehetőségeinek a vizsgálatát is.

 

A 2000-es évek óta a kannabiszalapú gyógyszerek reneszánszukat élik a modern nyugati orvoslásban. A THC-t, CBD-t és egyéb aktív vegyületeket tartalmazó készítmények orvosi felügyelet mellett számos országban hozzáférhetőek többek között idegrendszeri, autoimmun és rákos betegségek tüneteinek enyhítésére. Néhány éve Magyarországon is megjelentek a CBD-alapú készítmények, olajok táplálékkiegészítőként, ami egyes kereskedőket arra sarkallt, hogy a bizonyított gyógyhatásokat messze túlszárnyaló csodaszerként hirdessék készítményeiket.

 

Kannabiszt orvosi, gyógyászati céllal jelenleg nem szabad használni Magyarországon, azonban ipari kendert bármelyik mezőgazdasági termelő vethet, amennyiben az Európai Unióban bejegyzett fajtájú, fémzárolt vetőmagot vásárol. Érdemes mindenesetre a helyi mezőőrnek és a rendőrőrsön lejelenteni, hogy milyen mezőgazdasági tevékenységre készülünk.

 

A kender környezeti igényei

A kender nem szárazságtűrő és nem is igénytelen növény, azonban vegyszermentesen, szerves trágyákkal, öntözés nélkül jelentős hozam érhető el. Kiemelkedően gyorsan fejlődik, és nagy mennyiségű szén-dioxidot köt meg. Vetés után 2 hónappal rostra, 4 hónappal pedig már magra is betakarítható, így alkalmas elő- vagy utóveteménynek is. Jól illeszkedhet a biotermelés vetésforgóiba is, mechanikai gyomszabályozással termeszthető. Terebélyes növekedésének köszönhetően a soron következő kultúrák gyomosodását is segít visszaszorítani. A rostnak termesztett kender mélyre hatoló gyökerei alkalmasak a nehézfémekkel, növényvédő szerekkel szennyezett talajok megtisztítására is. A kendermoly és a harlekinkatica károsíthatja a virágzatát és a termését.

 

A kendermag

A kendermag egy legálisan fogyasztható olajos mag, mely igazi szuperélelmiszernek számít. Megfelelő arányban található benne ómega-3 és ómega-6 zsírsav, és magas fehérjetartalma révén a növényi alapú táplálkozásban is fontos alapanyag lehet.

 

Csökkenti a koleszterinszintet, optimalizálja a vérnyomást, és pozitív hatással van a keringési rendszerre. Erősíti az immunrendszert, emeli a szervezet energiaszintjét, 40 százalékos rosttartalma pedig a legmagasabb rosttartalmú gabonákéval vetekszik.

 

A kender a modern iparban

A kender ipari felhasználása során két alapanyagot dolgoznak fel, a szár külső részén található rostot és a belső üreget kitöltő pozdorját. A pozdorjából készülhet építőanyag cement, mész és víz hozzáadásával, valamint hagyományos papír, de lehet belőle alom is a haszonállatok számára.

 

Kenderrostból készültek régen a kötelek, a szövetek, ma már számos más innovatív felhasználási mód létezik, még az autóipar is elkezdte hasznosítani.

 

Kihívást jelent azonban a kendertermesztés magas munkaerőigénye, valamint a betakarításhoz és a feldolgozáshoz szükséges speciális és drága gépek hiánya.

 

Vegyszermentes és öntözés nélküli termeszthetőségének, szén-dioxid-megkötő képességének és változatos felhasználhatóságának köszönhetően a kendernek jelentős szerepe lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben.

 

Forrás: greendex.hu