Hőség az irodában
Ma már egyre több kimatizált munkahelyet találhatunk. Tudjuk, hogy a megfelelő hőmérséklet biztosítása a munkáltató feladata, de arra nem ad utasítást egyetlen jogszabály sem, hogy a klímaberendezéseket hogyan érdemes beállítani. De kezdjük az elején. A munkahelyen biztosított hőmérsékletet jogszabály határozza meg. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletének 1. melléklete definiálja, hogy milyen tevékenység mellett milyen hőmérséklet biztosítása szükséges (lásd képünkön).
A zárt munkahelyeken, így különösen az irodákban, üzemekben, csarnokokban olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell beépíteni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás káros hatásait. A munka jellegétől és az évszakoktól függően – a munka nehézségi fokát figyelembe véve álló munkánál 1 méteres magasságban, ülő munkánál pedig félméteres magasságban kell a jogszabályban előírt hőmérsékletet (klímatényezőt) garantálni. Ez azt jelenti, hogy szellemi tevékenységnél 21-24 fokot, könnyű fizikai munkánál 19-21 fokot, közepesen nehéz fizikai munka esetében 17-19 fokot, míg nehéz fizikai munka esetén 15-17 fokos hőmérsékletet kell biztosítani.
Amennyiben az előírt hőmérsékleti értékek nem valósíthatók meg, akkor az úgynevezett effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletet kell figyelembe venni. (Ezeket úgy határozzák meg, hogy figyelembe veszik a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebességet, illetve a hősugárzást is).
A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Ha a munkahely hőmérséklete a 24 fokot meghaladja, óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell a munkafolyamatok közé beiktatni.
Ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius-fokot meghaladja, igény szerint, de legalább félóránként általában 14-16 fokos ivóvizet kell a dolgozók rendelkezésére bocsátani. A folyadékveszteség pótlására ízesített alkoholmentes ital is adható, ha annak a cukortartalma a 4 súlyszázalékot nem haladja meg, kivéve, ha az italt mesterséges édesítőszerrel ízesítették. Védőitalként nem kötelező ásványvizet venni, hanem sima csapvíz is adható, ha annak a hőmérséklete megfelelő.
A klímát használó munkahelyeken az általános ajánlás az, hogy a külső hőmérséklettől 7-8 fokkal lehet maximum hűvösebb egy irodában, ami egy 33-34 fokos napon, gyakorlatilag 25-27 fokot jelent. Ez a hőmérséklet például öltönyben igen messze van a kellemestől, azonban az ennél nagyobb eltérés káros lehet a hőstressz miatt, ami akkor terheli meg szervezetünket, ha a jól behűtött irodából a melegebb folyosóra megyünk ki vagy jövünk be onnan.
Fontos, hogy fokozatosan fűtsük, melegítsük a szervezetünket. Ha hirtelen lépünk ki a melegbe, szédülés és émelygés jelentkezhet, ez komolyan megterheli a szervezetet. Ha a kinti hőségből lépünk a 20 fokosra hűtött szobába, akkor megfázással és tüdőgyulladással kalkulálhatunk. Fontos tudni, hogy a légkondicionálók nem friss levegőt juttatnak a szobába, hanem a benti levegőt hűtik le (vagy éppen melegítik), és keringetik. Ezért nagyon fontos a klimatizált helyiség rendszeres szellőztetése is. Érdemesebb a hűvösebb, éjszakai vagy hajnali órákban felfrissíteni a levegőt, de ha ez kevés, akkor napközben is nyiss ablakot. Ha többen dolgoztok a szobában, akkor hamar elfogyhat az oxigén, ami fejfájást, bágyadtságot okozhat. A legtöbb klíma működési elvéből következően szárítja is a levegőt, ami leginkább a szem és a torok kiszáradásán érezhető. A nyálkahártyák kiszáradása irritáló, könnyen gyulladáshoz, fertőzéshez vezethet.
A berendezések felszerelésekor ügyelni kell arra, hogy a készülékből kiáramló hideg levegő ne közvetlenül érjen minket. Úgy kell megtervezni a készülékek elhelyezését, hogy a légáram fő iránya olyan helyre menjen, ahol keveset tartózkodunk. A légmozgás közvetlenül hat a szervezetünkre, a megfázás mellett nem csak tüdőgyulladás, de kellemetlen izom- és ízületi fájdalmak is jelentkezhetnek.
Gál István: Ha fagyos az irodában a hangulat (hrportal.hu) című cikkében azt írja, a munkáltató ugyan abba nem tud beleszólni, hogy ki hány fokon használja a klímát, de csökkentheti a konfliktusok és megbetegedések számát a következőkkel:
- fel kell hívnia a figyelmet a klíma szélsőséges használatának veszélyeire,
- biztosítania kell a folyadékpótlást,
- biztosítania kell a munkaközi szünetet,
- ha lehetősége van, szervezheti úgy a munkát, hogy a rekkenő hőségben ne kelljen a kollégáknak bent lenni,
- folyamatosan karban kell tartatnia, gombátlaníttatnia a klímaberendezéseket.
liganet.hu