Hőség az irodában

2018. július 30. 07:49
A klíma szárítja a levegőt, ezért fontos, hogy a munkavállalók megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszanak az ilyen munkahelyeken. De hány fokra állítsák a klímát?
Hőség az irodában

Ma már egyre több kimatizált munkahelyet találhatunk. Tudjuk, hogy a megfelelő hőmérséklet biztosítása a munkáltató feladata, de arra nem ad utasítást egyetlen jogszabály sem, hogy a klímaberendezéseket hogyan érdemes beállítani. De kezdjük az elején. A munkahelyen biztosított hőmérsékletet jogszabály határozza meg. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletének 1. melléklete definiálja, hogy milyen tevékenység mellett milyen hőmérséklet biztosítása szükséges (lásd képünkön).

A zárt munkahelyeken, így különösen az irodákban, üzemekben, csarnokokban olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell beépíteni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás káros hatásait. A munka jellegétől és az évszakoktól függően – a munka nehézségi fokát figyelembe véve álló munkánál 1 méteres magasságban, ülő munkánál pedig félméteres magasságban kell a jogszabályban előírt hőmérsékletet (klímatényezőt) garantálni. Ez azt jelenti, hogy szellemi tevékenységnél 21-24 fokot, könnyű fizikai munkánál 19-21 fokot, közepesen nehéz fizikai munka esetében 17-19 fokot, míg nehéz fizikai munka esetén 15-17 fokos hőmérsékletet kell biztosítani.

Amennyiben az előírt hőmérsékleti értékek nem valósíthatók meg, akkor az úgynevezett effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletet kell figyelembe venni. (Ezeket úgy határozzák meg, hogy figyelembe veszik a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebességet, illetve a hősugárzást is).

A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Ha a munkahely hőmérséklete a 24 fokot meghaladja, óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell a munkafolyamatok közé beiktatni.

Ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius-fokot meghaladja, igény szerint, de legalább félóránként általában 14-16 fokos ivóvizet kell a dolgozók rendelkezésére bocsátani. A folyadékveszteség pótlására ízesített alkoholmentes ital is adható, ha annak a cukortartalma a 4 súlyszázalékot nem haladja meg, kivéve, ha az italt mesterséges édesítőszerrel ízesítették. Védőitalként nem kötelező ásványvizet venni, hanem sima csapvíz is adható, ha annak a hőmérséklete megfelelő.

A klímát használó munkahelyeken az általános ajánlás az, hogy a külső hőmérséklettől 7-8 fokkal lehet maximum hűvösebb egy irodában, ami egy 33-34 fokos napon, gyakorlatilag 25-27 fokot jelent. Ez a hőmérséklet például öltönyben igen messze van a kellemestől, azonban az ennél nagyobb eltérés káros lehet a hőstressz miatt, ami akkor terheli meg szervezetünket, ha a jól behűtött irodából a melegebb folyosóra megyünk ki vagy jövünk be onnan.

Fontos, hogy fokozatosan fűtsük, melegítsük a szervezetünket. Ha hirtelen lépünk ki a melegbe, szédülés és émelygés jelentkezhet, ez komolyan megterheli a szervezetet. Ha a kinti hőségből lépünk a 20 fokosra hűtött szobába, akkor megfázással és tüdőgyulladással kalkulálhatunk. Fontos tudni, hogy a légkondicionálók nem friss levegőt juttatnak a szobába, hanem a benti levegőt hűtik le (vagy éppen melegítik), és keringetik. Ezért nagyon fontos a klimatizált helyiség rendszeres szellőztetése is. Érdemesebb a hűvösebb, éjszakai vagy hajnali órákban felfrissíteni a levegőt, de ha ez kevés, akkor napközben is nyiss ablakot. Ha többen dolgoztok a szobában, akkor hamar elfogyhat az oxigén, ami fejfájást, bágyadtságot okozhat. A legtöbb klíma működési elvéből következően szárítja is a levegőt, ami leginkább a szem és a torok kiszáradásán érezhető. A nyálkahártyák kiszáradása irritáló, könnyen gyulladáshoz, fertőzéshez vezethet.

A berendezések felszerelésekor ügyelni kell arra, hogy a készülékből kiáramló hideg levegő ne közvetlenül érjen minket. Úgy kell megtervezni a készülékek elhelyezését, hogy a légáram fő iránya olyan helyre menjen, ahol keveset tartózkodunk. A légmozgás közvetlenül hat a szervezetünkre, a megfázás mellett nem csak tüdőgyulladás, de kellemetlen izom- és ízületi fájdalmak is jelentkezhetnek.

Gál István: Ha fagyos az irodában a hangulat (hrportal.hu) című cikkében azt írja, a munkáltató ugyan abba nem tud beleszólni, hogy ki hány fokon használja a klímát, de csökkentheti a konfliktusok és megbetegedések számát a következőkkel:

  • fel kell hívnia a figyelmet a klíma szélsőséges használatának veszélyeire,
  • biztosítania kell a folyadékpótlást,
  • biztosítania kell a munkaközi szünetet,
  • ha lehetősége van, szervezheti úgy a munkát, hogy a rekkenő hőségben ne kelljen a kollégáknak bent lenni,
  • folyamatosan karban kell tartatnia, gombátlaníttatnia a klímaberendezéseket.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Beáldozták a vidékfejlesztést a területalapúért

2018. május 08. 08:22
Sok múlik a nemzeti kormányokon a következő uniós pénzügyi ciklusban. Nemcsak a célok kitűzése és elérésének módja tartozik majd a hatáskörükbe, de eurómilliók átcsoportosításával vagy a nemzeti társfinanszírozás mértékével dönthetnek egy-egy ágazat jövőbeni versenyképességéről.

Ezek a munkavédelmi ellenőrzések tavalyi tapasztalatai

2017. április 06. 10:55
A munkaügyi hatósághoz hasonlóan a munkavédelmi hatóság is évente, jelentésben értékeli az ellenőrzések tapasztalatait, melynek legfontosabb tanulságait az alábbiakban mutatjuk be. A kormányzati ígéreteknek megfelelően a munkavédelmi ellenőrzések száma emelkedik, ennek mértéke tavaly 13% volt. Ennek eredményeképpen közel 15.000 munkáltató került ellenőrzés alá. A munkavédelmi ellenőrzések 79.1%-os jogsértési arányt tártak fel, ez az arány a munkaügyi ellenőrzések esetében 84%. Ez pedig azt jelenti, hogy 10 munkáltatóból 8 nincsen tisztában teljes mértékben a jogi kötelezettségeivel.