A kormánynak hamarosan döntenie kell a cafeteria munkabérbe épülésének módjáról, mert ez adózási kérdés, tehát érinti a jövő évi költségvetést, aminek a törvényjavaslatát a kabinet április 26-án terjeszti az Országgyűlés elé. A Magyar Hírlap kormányzati forrásból úgy értesült: a kormány kitart amellett, hogy 2017 januárjától lépjen életbe a készpénzesített, azaz a bérbe épülő cafeteria rendszer. Lapunk úgy tudja: a kormány képviselői kedden egyeztetnek a munkáltatók és a munkavállalók képviselővel, a megbeszélés résztvevőit Pankucsi Zoltán adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár tájékoztatja majd a részletekről. A Magyar Hírlap értesülése szerint 2017-től havi húszezer forintban maximalizálnák a bérbe épülő cafeteria összegét, tehát ez legfeljebb évi 240 ezer forintot jelentene. Erre az összegre nem járna szociális ellátás, tehát nem számít majd bele a nyugdíjba, gyesre, táppénzre sem jogosít. Lapunk információi szerint azok a munkáltatók, akik eddig nem adtak béren kívüli juttatást, a jelenlegi elképzelések szerint csak akkor csatlakozhatnának az új, bérbe beépülő cafeteria rendszerhez, ha kétszázalékos béremelést hajtanak végre.

A béren kívüli juttatások napjainkban 1,8 millió munkavállalót érintenek, és csaknem ötvenezerre tehető azoknak a munkáltatóknak a száma, akik vagy kollektív szerződésben rögzítették, vagy attól függetlenül működtetnek cafeteria rendszert. A lakáscélú támogatás vagy a kockázati biztosítás jelenleg adómentesen adható. A Szép-kártya, az Erzsébet-utalvány vagy éppen az önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulás béren kívüli juttatása után mintegy 35 százalékos közterhet kell fizetnie a munkáltatónak. 

A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint ha a Szép-kártyát készpénzesítik, akkor annak nyolcvan százaléka „elveszik”, másra költik a felhasználók, mint eddig. Dávid Ferenc a Magyar Hírlapnak azt mondta: több mint egymillióan élhetnek jelenleg a Szép-kártya kedvezményével, fejenként hetvenezer forintos összeggel lehet kalkulálni, tehát ez egy hetven-nyolcvanmilliárd forintos piac. Hozzáfűzte: most a belföldi turizmusba, vendéglátásba áramlik ez a pénz, a dolgozók regenerálódását szolgálja, számos vidéki szálloda talpon maradását garantálja. Ha azonban beépül a munkabérbe, átutalják a munkavállalók számára, akkor ezt az összeget az emberek többsége „cipőre meg villanyszámlára költi”, vagy külföldön használja fel. A VOSZ főtitkára megjegyezte: az Erzsébet-utalvány 170-180 milliárd forintos piacot jelent az élelmiszer-kereskedelemben. Szerinte a Szép-kártyát és az Erzsébet-utalványt össze kellene vonni, meg kellene tartani, valamint az önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztári hozzájárulást is: a dolgozók ezen béren kívüli juttatásait egy külön kártyára kellene átutalni. Dávid Ferenc úgy véli: nem bérreform a cafeteria bérbe építése.

Sajtóorgánumok szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a minap azt javasolta: maradjon meg a Szép-kártya, de szűnjön meg az étkezési és ajándékutalványok adókedvezménye. Az MKIK azt is szorgalmazza: a bér egy része után a munkaadó csupán csekély közterhet fizessen, és ezt az utalványozott összeget fizetésként is oda lehessen adni a dolgozónak.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke tudomásul veszi, hogy az üdültetés, a hosszú távú megtakarítás lehetősége megszűnik a munkavállalóknak a béren kívüli juttatások bérbe építésével. Palkovics Imre lapunknak elmondta: nem szeretnék, ha a módosítással bármelyik dolgozó rosszabbul járna. Hozzáfűzte: a jelenlegi kormányzati elképzelések révén a cafeteria bérbe emelésével a munkáltatók olcsóbban növelhetik a béreket. A Munkástanácsok elnöke hangsúlyozta: ez nem bérfelzárkóztatási program, ám arra mihamarabb szükség van. Palkovics felhívta a figyelmet arra, hogy a visegrádi országok – Csehország, Lengyelország, Szlovákia – bérszintjéhez képest 25-30 százalékkal maradnak el a magyarországi keresetek. Szerinte két-három éven belül megvalósítható lenne a 25-30 százalékos bérfejlesztés: az emberek teljesítménye, az ország termelékenységi mutatói, a gazdasági növekedés módot ad erre.