A meghívott újságírókat Oláh Zsanett, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntötte, majd bemutatta gróf Tisza Ilonát, a család egyik leszármazottját (a miniszterelnök Tisza István dédunokáját), aki már az argentínai emigrációban született a II. világháború után, így csak felnőtt fejjel léphetett át az ősi otthon küszöbén.

Oláh Zsanett és Tisza Ilona (Fotó: NÖF)

 

Ilona édesapja történetein keresztül elevenítette fel a családi eseményeket, szokásokat, az egyes szobákhoz vagy tárgyakhoz fűződő emlékeket, míg a másik kísérőnk, Tárnok Balázs idegenvezető szintén személyes élményekkel fűszerezte profi vezetését. A geszti születésű és lakosú Balázs ugyanis ide járt iskolába, mivel ezt a kastélyt sem kímélte a történelem vihara, s a második világháború alatti kifosztása, majd az államosítás után diáküdülő, művelődési ház és – egészen 2017-ig – iskola is működött a jobb napokat látott épületben.

 

Mintegy fél évszázadnyi élettapasztalat választja el a két mesélőt egymástól, mégis közös vezetésüket átjárja egyfajta vidámsággal és egymás iránti tisztelettel ötvözött harmónia, mi pedig észre sem vesszük, hogy röpül az idő, és egyre beljebb kerülünk a Tiszák csodálatos világába.

Tárnok Balázs és Tisza Ilona a család ősi címere előtt kezdi az idegenvezetést (Fotó: Vajk Brigitta)

 

 

Politikus elmék és nagyasszonyaik

De kik is voltak a Tiszák? A család a magyar történelem egyik legjelentősebb arisztokrata dinasztiája, amely több politikust és két jelentős miniszterelnököt is adott az országnak, apát és fiát: Tisza Kálmánt, akinek a kormánya a „boldog békeidők” korszakát hozta, és a tragikus sorsú, ellentmondásos megítélésű Tisza Istvánt, akinek még a bírálói is elismerik emberi és politikusi értékeit, szilárd jellemét. A geszti kastély mindkettőjük otthona is volt, s egyben a korabeli társadalmi és politikai élet központjaként is funkcionált, ráadásul abban az időben a történelmi Magyarországon belüli elhelyezkedése is jóval központibb volt a mainál, és a pezsgő hangulatú Nagyvárad is közel volt, ahol a család több tagja is született.

 

A család figyelmet szentelt gyermekeik taníttatásának is. A nevelők szerepe, szellemisége mindig is meghatározó volt számukra – nem véletlen, hogy Tisza Lajos legkisebb gyermekét, Domokost Arany János is tanította. 

 

Az ő emléke előtt tiszteleg a parkban a kis nádfedeles házikó, szerény berendezése hűen tükrözi lakója jellemét, egy teljes falrészen a költő itt született verseit olvashatjuk, s feltárul a Tisza család élete, a névnapi ünnepek, a vadászatok és a geszti emberek hétköznapjai.

A szalon eleganciáját emeli a Stelzhamer zongora (Fotó: Vajk Brigitta)

 

De a Tiszák asszonyai is említésre méltóak, a kiállítás külön fejezetet is szán nekik, megtudjuk, hogy Tisza Kálmán feleségét, Degenfeld-Schomburg Ilonát a „jószívűek generálisának” nevezték, aki – a többi geszti nagyasszonnyal egyetemben – híres volt jótékonyságáról, járványok, éhínségek idején segítette a rászorulókat.

 

A kastély úrnőinek kulcsszerepük volt a geszti otthon egyedülálló hangulatának megteremtésében és alakításában, de a teljes birtok napi szintű működtetését és a személyzet irányítását is magukra vállalták. Vendégszeretetük, önzetlenségük, szerénységük és pazarlásmentes életvitelük példamutató volt, mesélik vezetőink.

 

A leghíresebb tarokkpartik helyszíne

A kastély legfontosabb helyszíne, a geszti vendégszeretet és a korabeli társadalmi és politikai élet központját reprezentáló szalon volt – innen indult házbejárásunk is –, ahol megannyi közéleti személyiség és író, köztük Jókai és Mikszáth is megfordult. Érdekesség, hogy bár Jókai a Kőszívű ember fiainak szereplőit – főként a rideg, engedetlenséget nem tűrő öreg Baradlayt – a Tisza család néhány tagjáról mintázta, mégis ilyen sorokkal emlékszik vissza a Tiszáknál eltöltött boldog időkre: „Holtomig feledhetetlenek maradnak a geszti otthonban töltött édes napok. Ott láttam az igaz magyar családi életet, zavartalan boldogságot a maga tökéletességében.”

A geszti szalon játékszobája kártya- és biliárdasztalokkal, a falon a Markó-tájkép és a tarokkjátékot megörökítő festmény társaságában pipatórium is látható (Fotó: Vajk Brigitta)

 

A háromosztatú szalonban számos eredeti tárgyat és festményt csodálhatunk meg, a Stelzhamer zongora láttán, szinte előttünk a kép, ahogy a leány- és fiúgyermekek bontakozó tehetségüket villogtatták, a túloldali játékszoba láttán pedig többnyire a férfi vendégeket látjuk magunk előtt, ahogy biliárdot, azaz karambolt játszottak vagy épp tarokkoztak a kártyaasztalnál. Ez utóbbit könnyebb elképzelni a falon lógó Történelmi tarokkparti című festmény jóvoltából. A „játékteremben” a Tiszáktól elválaszthatatlan pipázás fennmaradt műtárgyai is láthatók, köztük óriás méretű, faragott tajtékpipa, valamint a tárolásra használt különleges pipatórium.

 

Vezetőink elmondták, hogy a kastélyban található tárgyak mind a családtól származó eredeti bútorok, használati és műtárgyak, amelyek részben gondos kutatómunka, részben a Tisza család leszármazottjai jóvoltából kerültek vissza a kastélyba, vagy múzeum adta kölcsön őket.

 

A három szinten – pincétől a padlásig – elterülő kiállítás mind a 24 terme feltár egy-egy érdekességet a Tiszákról és a magyar történelem sorsfordító időszakaiból, elmerenghetünk mindkét miniszterelnök dolgozószobájában a felvállalt hatalmas felelősségen, a családfaterem ötletes installációján vagy a Degenfeld-Schomburg Ilonát bemutató „legyezőteremben”, amelynek eredeti ruhadarabjai, kiegészítői mellett hatalmas kinyitható legyező hordozza az információkat.

Degenfeld-Schomburg Ilona életét bemutató „legyezőterem”  (Fotó: Vajk Brigitta)

 

A kiállítás értelmezését egyebek mellett kosztümös rövidfilmek, hangjátékok is segítik, felidézik a Tiszák híres lovastudását és természetszeretetét, vagy épp az első magyar egyiptomi expedíció pillanatait. De az I. világháború frontját is megidézi a tárlat, ahol Tisza István 1917 nyarától ezredesként szolgált. 

 

Különleges helyszín még a Tisza István dolgozószobája melletti és azzal megegyező berendezésű „érezd magad otthon szoba”, ahol a látogató replikák segítségével átélheti a politikus dolgos hétköznapjait, betekinthet a titkos iratokba, leveheti a könyveket a polcról és átlapozhatja azt a miniszterelnöki székben, s akár szelfik tömkelegét is megoszthatja magáról.

 

Mesélhetnék még számos részletről, a pincében látható minikiállítások rendkívüli atmoszférájáról, vagy a család hatalmas „étkezőasztaláról”,  amely a kor gasztronómiai szokásai mellett a geszti specialitásokat is bemutatja, vagy épp arról, miért lett (és maradt) a Pavilon terem nevéből Babilon, netán a gyerekszoba kedves játékait is bemutathatnám, helyette inkább arra buzdítom az olvasót, vegye fel a geszti kastélyt is hazai bakancslistájára, de ne egy napra érkezzen.

Ezen a szőnyegen halt meg Tisza István, amikor lelőtték, a tragikus esemény óta  sosem tették a földre (Fotó: Vajk Brigitta)

 

Interaktív kiállítóterek, szabadtéri programok

A bejáráson azt is megtudtuk, hogy a több éven át tartó rekonstrukciót követően nemcsak a kastély főépülete öltözött új köntösbe – ahol az ötletesebbnél ötletesebb interaktív kiállítóterek mellett múzeumpedagógiai foglalkoztató és kávézó is helyet kapott – de megújult a kastélykert és park is. 

 

Többfunkciós sportpálya (teniszpálya, röplabda, kézilabda), labdarúgópálya, valamint egy petanque pálya is várja itt a sportolni és kikapcsolódni vágyókat, továbbá tárolókat is kialakítottak a kerékpárral érkezők számára. Esti kivilágítást kaptak park sétaútvonalai és a sportpályák is, így a vendégeink napszaktól függetlenül élvezhetik a szabadtéri időtöltést.

 

A park látványosságai közé tartozik a már említett Arany János Emlékház is, de megújult az egykori tiszttartó ház is, ahol apróbb és komolyabb ajándékokat és a Tisza család történetét elmesélő kiadványokat vásárolhatunk. Aki pedig az újjászületett Tisza-kriptára is kíváncsi, egy negyedórás sétát kell mindössze bevállalnia a park mellett.

A kastélyt modern üvegfolyosó köti össze az étteremmel és a vendégházzal, jobbra a parkban az Arany-emlékház látható (Fotó: Vajk Brigitta)

 

Vendégház, étterem, adventi programok

A geszti kastély kényelmes szálláslehetőséget is kínál látogatóinak. Az új építésű, meghitt atmoszférájú Arany János Vendégházban 29 modern apartmanszoba biztosít pihenést a több napra érkezőknek, és mindazoknak, akik elvonulásra és elcsendesedésre vágynak.

fotó:tiszakastely.hu

 

A kastélykert és a kastélypark határán elhelyezkedő vendégház egy hangulatos étteremben folytatódik, amelyet üvegfolyosó köt össze a kastély főépületével. A házias fogások elfogyasztása közben a kastély mesés látványában gyönyörködhetünk, ráadásul most, az adventi időszakban mindezt ünnepi fényárban élvezhetjük. 

 

Vendéglátóink minket is ebédre invitáltak, és én azon szerencsések közé tartoztam, akiknek asztalához leült Tisza Ilona, így folytatódhatott a kedélyes beszélgetés az ősökről Ilona argentínai gyermekélményeivel fűszerezve. Ebédünk utolsó fogása a a Tisza-torta volt, amelynek receptje a nevezetes családi szakácskönyvből származik.

 

Az adventi időszakban egyébként tematikus programok, élményfestés, mézeskalácssütés és családi mesedélután várja az érdeklődőket, továbbá decemberben még három alkalommal (december 14., 21., 28., 15:00 órai kezdettel) különleges teadélutánhoz is csatlakozhatunk, amelyen gróf Tisza Ilona mesél a család háború utáni történetéről és az utolsó geszti birtokosokról.

 

Borítókép: Vajk Brigitta

 

forrás: turizmus.com