Időzavar és túlterheltség: ez stresszeli legjobban a magyar munkavállalókat

 A HVG 2025 márciusi riportja szerint a magyar dolgozók túlnyomó többsége – mintegy 81 százaléka – közepes vagy magas szintű stressznek van kitéve a munkahelyén. A leggyakoribb kiváltó okok: az állandó időhiány és a feladatmennyiség folyamatos túlburjánzása.

A felmérésből az is kiderült, hogy a munkavállalók stresszszintje sokkal inkább kapcsolódik a szervezeti működéshez, mintsem a munkakör tartalmához. Nem a szakmai kihívások vagy a felelősség viselése jelenti a legnagyobb megterhelést, hanem az, ha valaki tartósan nem tudja teljesíteni az elvárásokat a rendelkezésre álló idő és erőforrások keretein belül.

Túl sok feladat – túl kevés ember?

A háttérben egy strukturális probléma is felsejlik: egyre több vállalat működik alulfinanszírozott létszámmal, ahol a kieső vagy elmenő munkavállalók feladatait a maradó csapatra terhelik rá. Ez különösen a közszférában, az adminisztrációs és ellátó szektorokban jellemző, de a versenyszférában sem ismeretlen.

Az időhiány következményeként csökken a munka minősége, romlik a belső kommunikáció, nő a hibázási kockázat – és végső soron nő a kiégés veszélye. A folyamatos stressz ugyanis nemcsak pszichés megterhelés, hanem hosszú távon fizikai betegségekhez, mentális zavarokhoz és munkahelyi balesetekhez is vezethet.

A szakszervezeti válasz: rendszerszintű beavatkozás kell

A MÉDOSZ és más érdekképviseletek számára ez a trend egyértelmű jelzés: nemcsak bérekben kell versenyképes környezetet teremteni, hanem a munkafeltételek és a terhelés ésszerűsítésében is. Szükség van a feladatok újraelosztására, a munkaidő rugalmasabb kezelésére, és arra is, hogy a munkáltatók stratégiai szinten ismerjék fel: a kevesebb sokszor több – különösen, ha hosszú távon gondolkodnak.

A munkahelyi stressz nem pusztán egyéni probléma. Társadalmi, gazdasági és egészségügyi kérdés is – és egyre sürgetőbb, hogy ezzel rendszerszinten is foglalkozzunk.