A VOSZ és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája több, mint 1000 fő bevonásával készített egy primer felmérést a gyártósori dolgozók egészségi állapotáról. A kérdőívből kiderült, hogy minden negyedik munkavállalónál vannak olyan mozgásszervi megbetegedések, amelyeket munkája során szerzett és valamennyire gátolja a mindennapokban. Ennek következményei könnyen láthatóak: kevesebb munkában töltött idő, növekvő fluktuáció, balesetveszély és csökkenő hatékonyság.
 
 

A két szervezet tavaly márciusban a GINOP-5.3.5-18-2020-00166 számú pályázat keretében, a primer kutatás eredményeit látva arra vállalkozott, hogy a “számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása” nemzetgazdasági ágazatban feltárja azon modernizációs és automatizációs lehetőségeket, amelyek javítják a gyártósori munkavégzés hatékonyságát és hozzájárulnak az emberi egészség és a munkavégző képesség hosszútávú megőrzéséhez.

Vida Péter elmondta, hogy a nagyszabású program alatt két eszközt teszteltek 10 cégnél 100 munkavállaló bevonásával. Az egyik az exoskeleton, melynek egyik fajtája a helyes testtartást elősegítő mellény, más néven ergoskeleton. Nem csak a gyárakban, hanem irodai ülő munkában is hasznos, akár informatikusoknak. Ha nem megfelelő a munkavállaló testtartása, akkor a viselője a két lapockája között a hátán érez nyomást. Ez arra kényszeríti, hogy húzza ki magát, tehát a hát-, a derékfájás, a gerincproblémák megelőzéséhez járul hozzá.

A másik eszköz az emelést és az anyagmozgatást segítő exoskeleton váz. Ez a szegycsontnál megtámasztja a felsőtestet, átviszi az erőhatást a gerinc melletti vékony izmokról a vastag izomcsoportokra, például a combizomra, amelynek terhelése már nem jár együtt egészségkárosodással. Az ergoskeletonokat használók egy idő után kisebb izomlázat éreztek, mert a tartásjavítás eleinte okozhat ilyet a folyamatos testtartás korrekció miatt.  Fontos eredménye volt a kutatásnak, hogy 20 százalékkal nőtt azoknak a munkavállalóknak a száma, akik nem éreztek fájdalmat munkavégzés közben. Az eszközök előnye, hogy kényelmes viselni, kevés ponton csatlakozik a testhez, néhány másodperc alatt kikapcsolható, ha más munkafolyamatban akadályt jelentene. Az exoskeletonok integrálása könnyű volt, mivel semmilyen módosításra nem volt szükség a munkafolyamatokban. A dolgozók is legtöbb esetben nyitottan álltak a termékek használatához.

Vida Péter

A projektben a kollaboratív robotok alkalmazását is vizsgálták. Ezek egyszerűbb, sematikus, monoton, motorikus készséget nem igénylő feladatokat végeznek. Vida Péter példát is említ. “Autógyárakban 150 fokon egy gőzölővasaló vasalja át a bőrüléseket. Magas hőmérsékleten végzett balesetveszélyt is magában hordozó munka ez, ami kollaboratív robottal kiváltható. Helyette a munkavállaló több gépet kezelhet vagy minőségbiztosítási munkát végezhet.” A HR szakember felhívja a figyelmet az alapos előkészítésre. “Alapvető emberi tulajdonság, hogy tartunk az ismeretlentől, a változástól. Sokakban él az a tévhit, hogy az automatizáció, a robottechnológia megjelenése elveszi a munkahelyeket az emberektől. A pályázati projekt egyik célja az volt, hogy megváltoztassuk ezt. Mind a munkáltatói mind a munkavállalói oldalnakbemutattuk, hogyan lehet az innovatív technológiák alkalmazásával hatékonyabbá, biztonságosabbá tenni a munkahelyeket, hogy a munkavállalók egészségét és munkavégzési képességét minél hosszabb távon megőrizhessük. A munkakör átalakítása előtt először a munkavállalóval beszéltünk: megkérdeztük, hogy mi a feladata, mi a nehézség ebben. Közösen találtuk ki, hogyan lehet optimalizálni a munkát, milyen terhet vehet le a robot a válláról és ezzel neki milyen más, kevéssé az egészséget igénybe vevő munkákra jut ideje” - magyarázza. A kollaboratív robotok alkalmazása komolyabb tervezési feladattal jár, bár 1-2 hét alatt ez a technológia is beilleszthető a termelésbe. Ugyanakkor ennyi idő alatt még valós egészségügyi változás nem mérhető a munkavállalóknál.

Mennyibe kerülnek? Folyamatos munkarendben akár 50 Ft/óra díjon is bérelhető exoskeleton kollaboratív robotok ára nagyban függ a feladat méretétől és a szükséges eszközök beszerzésétől.

A projekt február 28-án zárult le. A hogyan továbbról a VOSZ humánerőforrás szekciójának elnöke elmondta, hogy javaslatcsomagot készítenek a döntéshozóknak. Szeretnék folytatni a kutatást, hogy az eszközök egészségmegőrzésre gyakorolt pozitív hatásait hosszabb távon is felmérjék. Javasolják, hogy pályázati vagy állami támogatási formában - például az egészségügyi segédeszközökéhez hasonló ártámogatással - is beszerezhetők legyenek. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy most még a multinacionális gyártó cégek vásárolják ezeket. A hazai KKV-szektor számára az eszközök egy támogatásos konstrukcióban lennének vonzóbbak.

www.hrportal.hu