A most kialakult helyzet mindenkiben különböző érzelmeket vált ki, ez teljesen rendben van. Ez egy nagyon bizonytalan helyzet, amiben sokan kiszolgáltatottnak érezhetjük magunkat, sokszor éljük át a tehetetlenség érzését is, és a mindennapjaink is felborulnak, erre mindenki másképp reagál. Sokan elbagatellizáljak, sokan viszont túlszorongják. Ebben a helyzetben azonban mind a két véglet rendben van, hiszen mindenki más és más. Mindannyian másként tudunk megküzdeni ezzel a stresszhelyzettel. Ha jól megfigyeljük az emberek viselkedését, akkor láthatjuk, hogy valóban ketté szakadt a társadalom.

Azok, akik elbagatellizálják ezt a kialakult helyzetet azoknál általában ugyanaz az érzés és feszültség van, mint azoknál, akik ezt ki is tudják mutatni, csak ők másként reagálnak erre, máshogy küzdenek meg ezzel. Hiszen ők, így egy kicsit el tudják távolítani maguktól ezt a szorongást, és így nem kell vele szembenézniük. Számukra így elviselhetőbb ez a helyzet, nyilván ez a hozzáállás a társadalom szintjén, egészség szempontjából nem ideális. De fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ez a bagatellizálás az a szorongásnak a hárításáról szól. És ha ezt el tudjuk fogadni és ezzel szembe tudunk nézni akkor már ezt is át tudjuk keretezni. Hiszen, ha elfogadom, hogy ez nem „csak” egy influenza, és szembe tudok nézni azzal, hogy igen, ez nekem szorongást okoz, akkor azzal segíteni tudok másoknak, mert akkor tudok majd felelősségteljesen viselkedni

– hangsúlyozta a szakember.

Abban az esetben, ha valaki nem hajlandó szembenézni a félelmeivel, akkor a későbbiekben az is előfordulhat, hogy még nagyobb traumával kell majd megbirkóznia. Például akkor mikor az elővigyázatlanságuk miatt megfertőződnek. Jelenleg ugyan még nem rendeltek el kijárási tilalmat viszont fel kell rá készülnünk, hogy a más országok példájára hazánkban is bevezetésre kerülhet ez a szabályozás.

Ez egy nagyon új helyzet lesz mindannyiunknak, hiszen ilyenre még sosem volt példa. Ezért is félünk ettől az egésztől, mert teljesen ismeretlen ez a helyzet számunkra. Lesznek olyanok, akiket ez nagyon meg fog viselni. De akkor tudjuk a legjobban kezelni ezt a kialakult helyzetet, ha úgy fogjuk fel, hogy ez egy kihívás. Kihívás az egész emberiségnek, mert akkor nem ellenségesen fogunk hozzáállni, hanem a megoldást fogjuk keresni arra, hogy tudjuk megoldani együtt. Hiszen ez az egy lehetőségünk van

– fogalmazott a pszichológus.

Az iskolák bezárása, az otthoni munkavégzés is új kihívás elé állít minket. A bezártság az, hogy a négy fal közé vagyunk kényszerülve – van, aki saját döntése miatt és van, aki a megbetegedés miatt – nagyon sok feszültséget okoz. Ezért is fontos, hogy ne hagyjuk el magunkat. A szakember számos olyan módszert ajánl, amivel ezt a feszültséget csökkenteni tudjuk:

• Próbáljunk meg azokra a dolgokra figyelni, amiket tudunk kontrollálni, irányítani. Mert, ha arra koncentrálunk, amit nem tudunk az csak fokozza a szorongásunkat, ami egy ördögi kört indíthat be. Viszont, ha végig gondoljuk, hogy mi az, amit tudunk irányítani az oldhatja a feszültséget. Például azt, hogy a járvány megjelent Magyarországon, azt nem tudjuk befolyásolni, viszont azt, hogy ez, hogyan terjed tovább, abban igenis felelősségünk van mindannyiunknak. Ez egy közös harc, amiben mindannyian részt veszünk.
• Most nagyon sok negatív inger ér minket, amik nagyon ijesztőek, feszültségkeltőek. Az ilyen veszélyhelyzetekben még inkább érzékenyek vagyunk ezekre a negatív információkra, de keressük is ezeket pont azért, hogy találjunk valamilyen kontrollt. Ezért érdemes azokat az tájékoztató oldalakat olvasni, amik megbízhatóak, és szűrni azt, hogy mit és mikor olvasunk. Például reggel és este adjunk magunknak idő arra, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk. Fontos, hogy nemszabad egész nap ezzel foglalkoznunk, hiszen ez is felboríthatja a mentálisegészségünket.
• Ami nagyon fontos, hogy keressük a társastámaszt. Keressük egymás támogatását. Ez egyrészt azért is nagyon fontos mert így tudunk segíteni egymásnak ebben a közös harcban. Másrészt ez azért is nagyon jó, mert azokat a negatív érzéseket, gondolatokat, amik megfogalmazódnak bennünk azokat, áttudjuk beszélni, ki tudjuk adni magunkból. Azonban, ha nincs olyan személy, akivel ezeket megbeszélhetnénk, akkor adjunk magunknak napi tíz-húsz perc panaszidőt, amikor is koncentráltan erre fókuszálunk, így nem éjszaka jutnak eszünkbe ezek a gondolatok.
• Ne felejtsünk el gondoskodni magunkról. Ne engedjük el azokat a pozitív érzéseket, amelyek feltöltenek, kikapcsolódást jelentenek. Ez természetesen mindenkinél más és más. Valakinek ez a sportolás – amit otthon is lehet végezni – valakinek egy jó könyv olvasása, a lényeg, hogy mindenki találjon magának olyan elfoglaltságot, ami feltölti. Az ilyen időszakokban a káros szokásaink is felerősödhetnek, figyeljünk arra, hogy inkább az egészségünk megőrzésére helyezzük a hangsúlyt és ne ezekre.
• És talán, ami a legfontosabb, hogy próbáljuk meg átkeretezni azokat a negatív – sokszor talán irracionális – gondolatainkat, amik nem hagynak minket nyugodtan- és racionálisan gondolkozni. Nagyon sokat tud segíteni az, hogy ha tudatosan figyelünk arra, hogy mi az, amire szükségünk van és mi az, ami jó érzéssel tölt el bennünket. Azt is érdemes átgondolni, hogy a most kialakult helyzetnek milyen pozitív hozadéka lehet számunkra. Minden krízishelyzetben benne van a fejlődés lehetősége. Az ilyen időszakok után mindig többek leszünk, hiszen ilyenkor tudunk csak igazán fejlődni. Ez egy jó alkalom arra is, hogy megismerjük magunkat. Ebben a rohanó világban nagyon gyakran felejtjük el azt, hogy mi kik is vagyunk valójában és nem foglalkozunk az érzéseinkkel. És ez a kényszerhelyzet remek alkalom arra, hogy időt szakítsunk magunkra.

hellovidek.hu