Szabadnak születtünk, mert őseink rendre az elsők között álltak csatába, ha a szabadságért kellett küzdeni – mondta Karcagon Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Kiemelte: hat évtizede a magyarság összefogva, a történelmében ritkán látható egységben fordult a sztálinista terror, a gazdasági csőd, az élelmiszerhiány, a föld elvétele, a kolhozosítás, a téeszesítés ellen.

A miniszter úgy fogalmazott: a szülőföldjéhez végletekig ragaszkodó, attól megfosztott, kommunista terror által tönkretett magyar parasztságot sújtotta a legtöbb kitelepítés; több mint 400 ezer főt érintettek a ki és belakoltatások, az internálások, a börtönbüntetések, a vagyonelkobzások, beszolgáltatások, kifizethetetlen adók és bírságok. A felszámolt parasztgazdaságok eredményeként, szülőföldjüket, házaikat, terményüket és jószágaikat elveszítve nincstelenné lettek a szülőföldünket megművelő gazdák.

A Május 1. termelőszövetkezet tagjai kosarakban viszik a frissen szüretelt paprikát a csomagolóhelyre Cecén, 1956 nyarának végén (MTI Fotó: Tóth László)

A szabadság élményének megtapasztalása mellett az akkori események legfontosabb üzenete a közösségi szolidaritás fontossága - hangsúlyozta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Abdán, a Községházán megrendezett ünnepi megemlékezésen, jelezve, hogy ez a szolidaritás bebizonyította, az összefogás még egy kis nemzetben is óriási energiákat képes felszabadítani. Éppen ezért mondhatjuk, hogy október 23. a szabadságharc novemberi vérbefojtása ellenére is piros betűs ünnep az egész magyarság számára - emelte ki Nagy István.

V. Német Zsolt a Vasalja Község Önkormányzata által rendezett ünnepségen, arról beszélt, hogy voltak a magyar történelemnek olyan fejezetei, amelyek hősökért kiáltottak – nem hagyták, hogy a hétköznapi emberek „átaludják az életüket”, egy ilyen fejezetet nyitott 1956. október 23-a. Hozzátette: „Nemzetünk jelenének pedig vannak olyan ünnepei, amelyek megállásra, emlékezésre szólítanak – nem engedik, hogy számolatlanul, tét nélkül peregjenek a napok.” „Ilyen ünnep a mai is, amikor a 60. évforduló alkalmából tisztelgünk az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt” – hangoztatta V. Németh Zsolt a rendezvényen, ahol a Horváth József kőfaragómester által készített 56-os emlékművet is felavatták.

Czerván György államtitkár Nagykátán a 60 esztendővel ezelőtti napok különös hangulatáról szólt, arra emlékeztetve az egybegyűlteket, hogy milyen volt egyszerre megtapasztalni a történelem megváltoztatásának felemelő pátoszát és a hétköznapi hősiesség emberi gesztusait, amikor egyetlen akarattá egyesült a reménytelenségből való kitörni vágyás. Az államtitkár közölte: az akkori napok legfőbb nemzeti élménye a szabadság mellett a közösségi szolidaritás megélése, amely bebizonyította: óriási energiákat képes felszabadítani az összefogás. Ez az egységbe forrt elszántság adott erőt ahhoz, hogy egy kis nemzet fegyvert merjen ragadni a világháború győztes nagyhatalma, a szovjet birodalom hadserege ellen. Czerván György arra is ráirányította a figyelmet, hogy ’56-ban- történelmünkben 1848/49 után másodszor - a külvilág valóban Magyarországra figyelt, A magyarok harcát osztatlan rokonszenv övezte.

Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár bajai beszédében kifejtette: olyan esemény évfordulójához érkeztünk, amely alapvetően formálta hazánk, sőt, egész Európa huszadik századi történelmét. 1956 októbere az összefogásról, a szabadság és a függetlenség iránti vágyról szólt. Azokról az emberi érzésekről, amelyek hatvan év elteltével is összekovácsolják a nemzetet. A forradalmárok, a szabadságharcosok a mi hőseink, a világnak is példát mutatnak. Köszönet a kitartásukért, a kiállásukért, a rendíthetetlen bátorságukért.

agroinform.com