Így védi az új törvénycsomag a termelőket
2024. június 13. 16:05
Az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomag a 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: termékpiaci törvény) módosítása révén a meglévő piacszabályozási eszközök fejlesztésével és új szabályozási elemek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra, valamint megteremti a termeltetők és termelők közötti kapcsolatrendszer új jogi alapját.
A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe. Az Agrárminisztérium az alábbi szakmai tájékoztatóval segíti az érintettek eligazodását a törvénymódosítás kapcsán.
Késedelmes fizetés esetén a termelő eddig csak a bíróság előtt érvényesíthette igényét – fotó: pixabay.com
Késedelmes fizetések szankcionálása
A megújult szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.
A főszabály, hogy a termelő felé a vele szerződéses kapcsolatban álló feldolgozónak, felvásárlónak, vagy forgalmazónak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ellenértékét az áru átvételétől számított harminc napot meg nem haladó módon ki kell fizetnie.
Ennek feltétele, hogy a termelő által helyesen kiállított számla a feldolgozó, a felvásárló, illetve a forgalmazó részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerüljön. Ha a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátják rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni.
Speciális eset, hogy amennyiben a szerződő felek a mezőgazdasági termék szolgáltatására irányuló szerződésben folyamatos teljesítésben állapodnak meg, akkor a fizetési határidő a tárgyhónapi teljesítés tekintetében a tárgyhónapot követő 30. nap azzal, hogy a vevő a tárgyhónapot követő 5. napig a legalább tárgyhónapi teljesítés értéke 30%-ának megfelelő összeget megfizet a termék szolgáltatójának.
Szintén speciális eset, hogy a törvény lehetőséget ad arra a jövőre nézve, hogy egy-egy mezőgazdasági ágazatban elismert szakmaközi szervezet által elfogadott, és az agrárminiszter által jóváhagyott – fizetési határidőt tartalmazó – mintaszerződés szerint kötött szerződésben eltérhetnek a fizetési határidőre vonatkozó előírástól.
A termelő és a feldolgozó, illetve a felvásárló közötti mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék tulajdonjogának átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett feldolgozó, felvásárló késedelmes teljesítése esetére a fizetésre kötelezettnek a pénzforgalmi szolgáltatója részére adott, a termék ellenértékére és a termék ellenértéke után fizetendő késedelmi kamatra vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.
Késedelmes fizetés esetén a termelő eddig csak a bíróság előtt érvényesíthette igényét. A termelővédelmi csomagnak köszönhetően a termék ellenértékének 30 napot meghaladó módon történő megfizetése esetén közvetlenül büntethetővé válik.
Az ár határidőre történő meg nem fizetése esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ágazatfelügyeleti bírságot szab ki a vevőre vagy annak képviselőjére, amelynek mértéke a meg nem fizetett ellenérték 10%-a, de legalább 1 millió forint.
Ha a kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a felügyeleti bírságot nem csak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagjával, vezető tisztségviselőjével, illetve azzal a személlyel szemben is ki lehet szabni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.
Az eljárásban az ügyfelet megillető jogokat kap a termelők érdekképviseletét ellátó elismert szakmaközi szervezet – olvasható az Agrárminisztérium tájékoztatójában.
Adásvételi szerződések új kötelező tartalmi elemei a kockázatmegosztási rendelkezések
Az új szabályozás 2024. július 1-jén, a szankciók tekintetében pedig 2025. január 1.-jén lép hatályba.
A termelő és felvásárló között a termelés és teljesítés során felmerülő kockázatok egymás közötti megosztását előíró rendelkezésekkel kapcsolatos szabályok kötelező elemei lesznek:
- a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a sertés- és baromfihús ágazatokban azon adásvételi szerződéseknek, amelyeket a termény vetése, gyümölcs esetében a termés betakarítása évének első napja, vagy haszonállat esetében annak telepítése vagy tenyésztésbe vétele előtt kötöttek;
- a mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződéseknek.
- Adásvétel esetén a vevőnek és az eladónak, míg mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződés esetén a megrendelőnek és vállalkozónak arányosan kell megosztania a mezőgazdasági termelő eladóként vagy vállalkozóként viselt, a mezőgazdasági termelési és termékelőállítási tevékenység körébe nem tartozó szerződéses kötelezettségekből eredő kockázatát. Ebbe azonban nem értendő bele az érintett termékek piaci árainak változásaiból eredő kockázat.
A törvénymódosítás eredményeként a termelőt csak közvetlenül magához a mezőgazdasági termelési tevékenységhez kapcsolódó kockázatok érintik, az ezen túlmutató kockázatokat pedig meg kell osztani a felek között vagy ha a megállapodás szerint azokat a termelő viseli, akkor számára anyagilag vagy más módon kompenzálni szükséges – írja az Agrárminisztérium.
A termelő és felvásárló között megoszlanak a kockázatok – fotó: pixabay.com
A szerződés ide vonatkozó, kockázatmegosztással érintett rendelkezései közé számít például:a minőségi hibákért való felelősség megállapítása, az áru szállításához kapcsolódó megállapodások, az áru átvételének ütemezése, a szerződéstől való elállás feltételeinek, vagy a teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményeinek meghatározása.
Fontos, hogy a törvényi szabályozásból következően:
- a szerződéseknek tartalmaznia kell például, hogy a felnevelt élőállat elszállítása során az elhullás kockázatát arányosan kell viselnie az állattartónak és a vevőnek.
- Rendelkezni kell például arról, hogy a rossz minőségű palántából, takarmányból adódó veszteség se csak a termelő kockázata legyen.
- Az átvételkori minőségi kifogás esetén szükséges az egyértelmű következmények rögzítése. Megegyezés hiányában például egy közösen elfogadott független szervezet által végzett minősítés elfogadása és a költségek közös viselése. Az átadás-átvétel időpontjában fennálló rejtett és lényeges minőségi hibákért, a felelősség megállapítása érdekében szóba jöhet külső szereplő által végzett növény- vagy állategészségügyi vizsgálat igénybevétele és az eredmény elfogadása.
- Külön rendelkezések szükségesek a szerződésekbe arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben utasítható vissza az áru átadása vagy átvétele (pl. vis maior, műszaki probléma, baleset stb.).
- A törvény a kötelezettségek nem teljesítése esetére – 2025. január 1-jétől – szankciót is előír a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő számára: a NÉBIH ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke tízmillió forint, de legfeljebb a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél – jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért – nettó árbevételének tíz százaléka.
Ha a kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a felügyeleti bírságot nem csak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagjával, vezető tisztségviselőjével, illetve azzal a személlyel szemben is ki lehet szabni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.
Az eljárásban az ügyfelet megillető jogokat kap a termelők érdekképviseletét ellátó elismert szakmaközi szervezet – írja az Agrárminisztérium tájékoztatója.
Termeltetői együttműködés
Az önkéntes termeltetői együttműködésekre vonatkozó új szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.
a) A termeltetői együttműködés a termeltető és termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen választható együttműködési forma. Termeltető lehet élelmiszerfeldolgozó, a mezőgazdaság és élelmiszer területén működő nagykereskedelmi vállalkozás, továbbá állattenyésztésben a bérhízlalást végeztető mezőgazdasági termelő is. Ez az együttműködési forma lényegében a vertikális integráció speciális szabályozási hátterét teremti meg.
A termelő és termeltető között ebben az együttműködési formában termeltetői szerződés jön létre, amely az érintett termékek termeléséhez, előállításához kapcsolódó szolgáltatások – amely állattenyésztésben az állatok tenyésztését, hízlalását jelenti - nyújtására vonatkozó kölcsönös kötelezettségeket tartalmazza.
Nem tekintendők termeltetői szerződésnek azok a szerződések, amelyek a mezőgazdasági termelő vagy termelők részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további kötelezettségeket nem tartalmaznak. A szolgáltatások között az értékesítés és a termék megvásárlásának vállalása mellett például a termelésirányítás, termelésszervezés, előfinanszírozás is megjelenhet. Fontos, hogy a termeltetői szerződésben foglalt áruszállításhoz és szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a termeltetői szerződésen kívül más háttér-megállapodás nem köthető.
b) Egy-egy mezőgazdasági termelési ágazatban az abban működő elismert szakmaközi szervezet vagy annak hiányában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére az agrárminiszter mintaszerződéseket hagyhat jóvá, amelyek segítséget nyújthatnak a gazdasági szereplőknek a szerződéses konstrukciók megalkotásában. Ezek a mintaszerződések meghatározhatják az érintett felek kölcsönös kötelezettségeit és különösen a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó minimális garanciákat.
c) A termeltetőket a Magyar Államkincstár kérésükre nyilvántartásba veszi, róluk és az általuk kötött termeltető szerződésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vételnek a jelentősége a jövőben akkor jelenik majd meg, amikor az agrártámogatási rendszerben a termeltetői státusz bármely agrár- és vidékfejlesztési támogatási konstrukciónál értékelési szempontként megjelenik. Értelemszerűen ez a 2025-ben elinduló szabályozás a 2024-ben megjelenő agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívásoknál még nem tud érvényesülni. A nyilvántartásba vett termeltető minden év március 31-ig a Nemzeti Kifizető Ügynökség számára adatot szolgáltat az előző naptári évi tevékenységéről, a következő adatok és dokumentumok megküldésével.
A termeltetői szerződések további részletes szabályozása miniszteri rendeletben fog megjelenni – olvasható az Agrárminisztérium által közzétett tájékoztatóban.
A termeltetői együttműködés a termeltető és termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen választható együttműködési forma – fotó: pixabay.com
Foglalkozástól eltiltás
Az új szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.
A tevékenységtől eltiltás azoknak a kereskedelmi vállalkozásoknak a tulajdonosait, illetve vezető tisztségviselőjét tiltja el a további ilyen jellegű tevékenységtől, amelyek a mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenértékét nemcsak, hogy nem fizették meg, hanem ennek a fedezetét is elvonták a felszámolás vagy végelszámolás megkezdése előtt.
Az eltiltást a cégbíróságnak jogi személy bejegyzése esetén kell figyelembe venni, amennyiben az említett tulajdonost vagy vezető tisztségviselőt a büntető bíróság csődbűncselekményben vagy fedezet elvonásának bűncselekményében jogerősen elmarasztalta.
Magyarországon történő feldolgozása esetén a feldolgozásra alaptermékként beszállított meggy, alma, valamint a Magyarországon megtermelt torma felvásárlására irányuló szerződést kötelező írásba foglalni – fotó: pixabay.com
Néhány fontosabb, szerződésekre vonatkozóan már korábban bevezetett speciális szabály emlékeztetőül
Friss, gyorsan romló termék esetében átvétel után nincs minőségi kifogás – A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában értékesített friss, illetve gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék vonatkozásában a felek között létrejött írásbeli szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idő leteltét követően, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában a termék birtokba vételét követően minőségi kifogásnak nincs helye.
Kötelezően írásba foglalt szerződések – A Magyarországon történő feldolgozása esetén a feldolgozásra alaptermékként beszállított meggy, alma, valamint a Magyarországon megtermelt torma felvásárlására irányuló szerződést kötelező írásba foglalni és abban a beszállított termékekért fizetendő árat rögzített módon, illetve meghatározott tényezők összesítése alapján számítva, képlettel kell tartalmaznia
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Vészesen csökken az agrártermelők száma az EU-ban
2024. július 04. 17:48
A pályaelhagyók jelentős része egy nagyobb gazdaságba olvad bele.
Bartholomäus Grill, német újságíró könyvet írt az európai mezőgazdaság jelenlegi fejlődéséről. Ebben megállapítja, hogy az EU tagországokban naponta összesen mintegy 1.000 parasztgazdaság hagy fel a termeléssel.
Hatalmas lehetőség előtt az állattenyésztők ágazata
2024. április 19. 14:32
Brüsszel hatalmas károkat okoz a háborúpárti politikájával az európai agráriumnak, a gazdáknak és még intenzív támadásokat folytat az állattenyésztés ellen is, hitelteleníti a gazdálkodókat és megtéveszti a fogyasztókat.
