Az agrár CO2 kalkulátort sajtóbeszélgetésen mutatták be a K&H székházában (Fotó: Czifrik Katalin)

 

Habár a klímaváltozás, a Közös Agrárpolitika szabályrendszere és a szigorúbb fogyasztói elvárások is a környezetet kímélő megoldások irányába tolják az agráriumot, csupán minden tizedik cégnek van erre irányuló írott stratégiája, és eseti jelleggel is mindössze a vállalkozások 40 százaléka foglalkozik a fenntarthatósággal.

Ez derül ki a K&H fenntarthatósági indexéből.

 

A bankcsoport és az Agrárközgazdasági Intézet olyan digitális programot fejlesztett ki és tett ingyenesen elérhetővé, amely alapján bármelyik növénytermesztő kiszámíthatja, hogy mekkora a karbonlábnyoma.

A teljes kibocsátásnak csak a 27 százaléka származik az élelmiszergazdaságból (Forrás: AKI)

 

A CO2 kalkulátorral az agrárvállalkozások tudatosságát és fenntartható működését szeretnék támogatni. Abban bíznak, hogy hozzájárul az általános szemléletváltáshoz, aminek lényege, hogy az egyre szigorúbb és általánosabb fenntarthatósági elvárások teljesítésében ne csak a kínos kötelezettséget, hanem a lehetőséget is felismerjék a gazdálkodók.

 

A kibocsátás-tudatosság, különösen a tényleges adatok ismerete ugyanis a nyereséges működést és az ESG jelentésekhez szükséges saját, illetve beszállítói információszolgáltatást is elősegítheti.

 

Az idei évtől ugyanis a tőzsdén jegyzett nagyobb vállalatoknak már jelentést kell készíteniük arról, hogy árbevételük és költségeik mekkora hányada kapcsolódik fenntartható tevékenységhez,

a továbbiakban pedig évről évre szélesedik az a vállalati kör, amelynek kötelező lesz az ESG (Environmental, Social, Governance) beszámolás.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat összesítése szerint hazánk széndioxid-kibocsátása 2021-ről 2022-re 7 százalékkal mérséklődött, ami az 1990-es bázisévhez képest 37 százalékos csökkenés – mondta Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletágának vezetője. Az ipar 18, a mezőgazdaság pedig 12 százalékkal csökkentette a környezetterhelését 2022-ben az előző évhez képest, tehát az irány jó, de vannak még hiányosságok.

 

AZ IDŐJÁRÁSI KÖRÜLMÉNYEK VÁLTOZÁSÁHOZ ALKALMAZKODNI KELL, MÉGIS A BANK SZÁZ AGRÁRÜGYFELÉBŐL MINDÖSSZE EGY AKAD, AKI SZÁMSZERŰSÍTENI TUDJA A KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁSÁT.

Pedig a szakember szerint, aki a fenntarthatóság kérdésében komolyan gondolkodik, az eredménytermelő képességben is előre tud lépni. A növekedés motorja ugyanis a fenntarthatósági átállás lesz. A karbonlábnyom meghatározásának a költségek csökkentésében és a versenyképességben is egyre nagyobb szerepe van. Az EU-n belüli nagyvállalatok egy része máris elvárja a beszállítóitól.

 

A CO2-kalkulátor működése egyebek mellett a termesztett növénykultúrák, vetésterületek, terméshozamok, trágyahasználat, talajjavító eljárások és természetesen a felhasznált energia – üzemanyag, tüzelőanyagok, elektromos áram – adatain alapul. Ezekből számolja ki, hogy mennyi az adott gazdaság éves, azon belül hektárra vetített fajlagos széndioxid-kibocsátása, és mekkora mennyiségekkel járulnak ehhez hozzá az egyes tevékenységei.

 

A használata nem fog gondot okozni egy gyakorló növénytermesztőnek – mondta el dr. Goda Pál, a fejlesztő Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója -, a modellszámítások pedig nemzetközi sztenderdek alapján történnek.

 

Kiemelte azt is, hogy az Európai Zöld Megállapodás nemcsak a mezőgazdasággal, hanem minden iparággal szemben komoly elvárásokat fektet le. Ezek azonban már a világ sok részén társadalmi és nem utolsó sorban fogyasztói elvárásként jelennek meg.

A szakemberek szerint egy gyakorló gazdálkodónak nem okoz gondot az agrár CO2 kalkulátor használata. Az eredmény azonban sokat segíthet a költségek racionalizálásában is (Forrás: K&H)

 

Ugyanakkor a kitűzött vállalások, így az ÜHG 2030-ig történő 30 százalékos csökkentése nem lesznek elérhetők a jelenlegi gyakorlatok mellett. Drasztikusan változtatniuk kell a gazdálkodóknak a működésükön, és a pénzintézetek az elsők között érzik ennek a nyomását.

 

Az MNB ajánlása alapján előnyben (tőkekövetelmény-kedvezményben) részesülhetnek a “zöld” ügyfeleik és ügyleteik.

 

A mezőgazdaság területén például zöld ügyfélnek számít, aki akg- vagy ökogazdálkodást folytat, Natura 2000-es területen gazdálkodik, ökológiai állattartással vagy gombatermesztéssel, méhészettel vagy ökológiai élelmiszerfeldolgozással foglalkozik.

 

Direkt zöld ügyletnek számítanak a Vidékfejlesztési Program keretében támogatott élőhelyfejlesztések, azaz nem termelő beruházások, valamint az energiahatékonyságot növelő beruházások és a talajkímélő gazdálkodással, mechanikai gyomirtással, valamint gyepgazdálkodással összefüggő eszközbeszerzések. Az indirekt zöld ügyletek közé sorolják a Mezőgazdaság digitális átállását szolgáló precíziós fejlesztéseket, mivel azok hozzájárulhatnak például az inputanyagfelhasználás csökkenéséhez.

 

A Nemzeti Leltárban elszámolt ÜHG-n belül a mezőgazdaság széndioxidot, metánt és dinitrogén-oxidot bocsát ki, amelyeket az egyszerűség kedvéért széndioxid-egyenértékre számolnak át.

 

Bár világszerte sokan tekintenek az ágazatra a klímaváltozás egyik elsőszámú felelőseként, Magyarország 2018-as teljes bruttó kibocsátásában – ami 65 Mt CO2-ekvivalens volt – csak 27 százalékos részesedése volt a teljes élelmiszerágazatnak.

Ezen belül is 56 százalékot tett ki a Mezőgazdasági termelés kibocsátása, amiből a növénytermesztés 56, az állattenyésztés pedig 44 százalékban vette ki a részét. Azért is választották az agrár CO2 kalkulátor első változatának alapjául a növénytermesztést (és nem az állattenyésztést), mivel a legnagyobb hatást ezen a területen lehet elérni a fenntarthatóbb gyakorlatokkal és a karbonlábnyom csökkentésével.

 

A K&H agrár CO2 kalkulátor ezen a linken elérhető.

 

forrás: magyarmezogazdasag.hu