A Sakkolimpia üdvözlésére két fiatal sakkozó játszott Sisi hintóján a Madame Tussauds Budapestben (Fotó: Madame Tussauds Budapest)

 

A Koltai Jenő Sportközpontban kedden látványos ünnepség keretében nyitotta meg Arkagyij Dvorkovics, a Nemzetközi Sakk Szövetség (FIDE) elnöke a 45. budapesti sakkolimpiát. Az orosz sportvezető emlékeztetett rá, hogy a szervezet idén ünnepli alapításának 100. évfordulóját, majd hozzátette: Budapesten közel 200 ország képviselteti magát, ami rekord a sakkolimpiák történetében. 

Schmidt Gábor sportigazgatásért és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár felidézte, hogy "hazánkban a versenyszerű sakk hosszú múltra tekint vissza, hiszen már 1926-ban otthont adott a nem hivatalos sakkolimpiának. Azóta a magyarok nemcsak kiemelkedő versenyzőkkel, hanem olyan különleges, korukat megelőző technikákkal is hozzájárultak a sportág fejlesztéséhez, mint például a világhírű Polgár-módszer."

 

A sakkolimpia fáklyáját a kétszeres olimpiai bajnok, a sportági Hírességek Csarnokába beválasztott Polgár Judit vitte fel a színpadra, majd Arkagyij Dvorkovics és Schmidt Gábor társaságában gyújtotta meg a lángot. A rendezvényen szerepet kapott a másik két Polgár nővér, Zsuzsa és Zsófia is - ők abban a sorsolásban segédkeztek, amelyben eldőlt, hogy a nyílt kategóriában és a nők versenyében a párosítások első csapata az első és a harmadik táblán sötéttel fog játszani.

 

A svájci rendszerű, 11 fordulós viadal jövő vasárnapig tart. A nyílt szekcióban 196, a nőknél pedig 184 csapat versenyez egymással.

 

Egy kis sakktörténelem

Ugyan a sakkvilág 1926-ban is Magyarországra fókuszált, a nem hivatalos sakkolimpia megrendezésekor, azonban hazánk sakkélete már sokkal korábban, a jelenleg a Madame Tussauds Budapestnek otthont adó épületben kibontakozott, az első nagy magyar sakksikerrel. 

 

A Dorottya utca 6. alatti gyönyörű épületet ma Palazzo Dorottyának hívják és többek között a Madame Tussauds Budapest produkció működik a falai között. Ugyanezek a falak az 1800-as években a Wurm Kávéházat vették körbe, amely a bankárok, a kereskedők és a sakkozók kedvelt találkozóhelye volt. 

 

Itt alakult meg 1839 tájékán a Pesti Sakk-kör, amelynek három vezéregyénisége Grimm Vince nyomdász, Löwenthal Jakab és Szén József lehettek, de a fiatal Erkel Ferenc is a kör lelkes tagja volt, majd később 29 éven át a kör elnöki tisztét is betöltötte.

 

A magyarok egy nap kihívták a Café de la Régence csapatát - a párizsi kávéház a legkiválóbb francia sakkozóknak adott otthont. A pestiek részvényeket bocsátottak ki, hogy fizetni tudják a nevezési díjat, majd 1843-ban elkezdődött a két évig tartó verseny. A csapatoknak négy napjuk volt egy-egy lépés megtervezésére, ám telefon híján az utasítások napokig zötykölődtek postakocsin. 

 

A franciák erősebb játékosokat vonultattak fel, ám a Wurmban jobb volt a csapategység és a döntéshozatali struktúra, így hatalmas meglepetésre Pesti Sakk-kör kétszer is legyőzte a Café de la Régence csapatát.  

 

A világ figyelme ekkor a magyar sakkozókra irányult és ez a mai napig mit sem változott. 

 

A Madame Tussauds Budapest büszke az épület örökségére, külön érdekesség, hogy a Wurm kávéházban állítólag Kossuth Lajos is figyelte néha a játékosokat. Ma az államférfi viaszmása a látogatókat tartja szemmel, hiszen Kossuth figurája is látható a történelmi Hauszmann csarnokban, sőt ott van Neumann János, a XX. század egyik legnagyobb lángelméje is, a játékelmélet megalkotója.

fotó: DigitalHungary

 

forrás: turizmus.com