A tavaly tomboló aszályban a tó helyzete odáig romlott, hogy a hajók már sok helyütt saras mocsárban álltak ott, ahol annakelőtte a vizen úsztak - írta júniusban a Wiener Zeitung. Most sajnos ismét veszélyben a Fertő-tó, miután a vízutánpótlása gyakorlatilag megszűnt létezni - írta meg a Euronews nyomán az index.hu.

Az osztrák–magyar határon átnyúló tó vízszintje ismét kritikus, és hihetetlen, de majdnem három éve szinte alig esett bármiféle csapadék a területére.

 

Mindeközben a klímaváltozás megemelte hőmérséklet, valamint a fokozott párolgás miatt az utolsó kis tócsáig kiszáradhat a szebb napokat látott tó. A dolgok normális rendje szerint a szél és a meleg őszre már jellemzően odáig apasztja a tó vízszintjét, hogy az tavaszra nagyon alacsonnyá válik. És mivel a tavat a hőség és a szél apasztja, és párolgás hatására a vízszint csökken, a legalacsonyabb értékeket általában ősszel rögzítik. Ehhez társul a száraz talaj, amitől megnő a villámcsapás okozta tüzek kockázata a nádasokkal fedett területeken. Éppen emiatt az osztrák hatóságok eddig 40 000 köbméter iszapot kikotortak a hajóközlekedés fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

 

Megdőlhet a szomorú rekord is

A tavalyi aszály során a tó környéken ki kellett tenni az "alacsony vízállás" feliratú figyelmeztető táblák, hogy a fürdőzni vágyók nehogy beugorjanak a nagyjából derékig érő vízbe, miközben a Fertő tó történelmének egyik legsekélyebb vízállásával küzdött. Akkor a 115,09 méteres tengerszint feletti magasságon fekvő tó vízszintje mindössze négy centiméterrel haladta meg a történelmileg mért legalacsonyabb értéket (1965 óta, mióta a nyilvántartás egyáltalán létezik). A legsekélyebb vízállás egyébként 2003 szeptemberében volt – mondta Christian Sailer, Burgenland tartomány vízgazdálkodási főosztályától.

 

Jön a tüzek szezonja

Idén március elején hatalmas lángok borították el óriási tűz tombolt a Fertő tó partját, amikor egy nádarató gép tüzet okozott. Az akkor a lángok martalékává vált terület nagyságát drónokkal mérték fel, és ez a legutóbbi adatrögzítés alkalmával már meghaladta a 200 hektárt. Akkor a  parton a tűzoltók 26 járművel és 120 fővel kűzdöttek a természeti katasztrófa ellen.

 

Tavaly június utolsó hetében három hektár nádas égett le az ausztriai oldalon, a tűz eloltásában helikopterek is részt vettek. Egy kiszáradás esetén a növények persze a szárazon is képesek életben maradni, de annak jelentősen megnő az esélye, hogy villámcsapás, vagy emberi figyelmetlenség, hanyagság esetén kigyulladnak, és a tűz vízhiány idején garantáltan gyorsabban terjedhet.

 

A vízpótlás a már régóta emlegetett módszerrel a Mosoni-Dunából is lehetséges lenne, és a csapadék is hozhat enyhülést.

 

A Mosoni-Duna bevonása

Kiemelt vízügyi beruházással épülhet meg a jánossomorjai csatorna. Ennek feladata a hazai és az ausztriai termőföldek öntözéséhez szükséges vízhozam biztosítása lenne, valamint a Lébény-Hanyi főcsatorna meghosszabbítása is napirenden van a határig. Ezekkel együttesen már érdemben lehetne pótolni a Fertő-tóból hiányzó vízmennyiséget.

bővebben a  2022 07 12.-i cikkben: 

https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/veszelyben-a-ferto-to-most-eppen-a-viz-fogy-el-57735-001?

 

A Velencei-tó tekintetében már megoldódni látszanak az aszályos években visszatérő problémák, hiszen a tó vízpótlásának és a vízminőségi problémák megelőzésének érdekében egy úgynevezett megkerülő csatornát építenek a tóhoz, melyhez az odavezető vízkormányzó létesítmény kialakítását már el is végezték.  E szerint a vízgyűjtő területről a víz az új csatorna segítségével megkerüli a Zámolyi-víztározót, és a tavasszal lehulló csapadék már közvetlenül kerül be a tóba. Egy ilyen csatorna ugyanis gyorsabb vízutánpótlást adhat, és a minőséggel sem lesznek problémák. 

 

forrás: agroinform.hu