Ismét változik a támogatási rendszer, jön az új AKG!
2023. november 16. 17:20
Szükségessé vált a KAP Stratégiai Terv módosítása.
A szántóföldi növénytermesztésben fontos a termelési szerkezet differenciálása, speciálisabb piacképes fajták termesztése, tudatosabban szükséges gazdálkodni az inputanyagokkal, továbbá kedvezőtlenebb adottságú területeken érdemes nyitni a kevéssé energiaintenzív termesztési technológiák alkalmazása felé, megfelelve az ökológiai szempontoknak – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett kaposvári gazdafórumon szerdán.
Kedvezőtlenebb adottságú területeken érdemes nyitni a kevéssé energiaintenzív termesztési technológiák alkalmazása felé
Feldman Zsolt előadásában ismertette, hogy Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét 2022. november 7-én fogadta el az Európai Unió. 2023. április végétől június elejéig zajlott az első, új KAP Stratégiai Terv alapján kiírt támogatások igénylése. A jogszabályalkotás és a támogatásigénylés tapasztalatai alapján – ahogyan minden uniós tagállamban – szükségessé vált a KAP Stratégiai Tervünk módosítása, amelynek elfogadása december végéig, január elejéig várható.
Az államtitkár a módosítások legjelentősebb elemei közül kiemelte egyebek mellett az Agro-ökológiai Program (AÖP) gazdálkodók által választható gyakorlatainak bővítését gyepen és szankciórendszer sávossá alakítását. A gyepgazdálkodók az AÖP támogatás eléréséhez jövő évben az eddigiekhez képest többféle, környezeti szempontból kedvező vállalást tehetnek, ami könnyebbé teszi a programban való részvételüket a jövő évtől.
Sikerült az Európai Bizottsággal kitárgyalni, hogy már az idei évben igényelt AÖP támogatások esetében a 100%-os teljesítési kötelezettség helyett a részleges teljesítés is lehetséges, természetesen arányosan csökkentett kifizethető támogatás mellett. Az induló szabályok alapján eddig a részleges teljesítés is 100%-os támogatásmegvonást eredményezett volna.
Feldman Zsolt az új KAP első évének tanulságaként említette, hogy megszokásból nem lehet már megfelelni, nemcsak a támogatásoknak, hanem a változó természeti és piaci környezetnek sem. Például a szántóföldi növénytermesztésben érdemes a vetésforgót sokkal jobban diverzifikálni, ezzel támogatva a termés és a betakarítás biztonságát, illetve mérsékelni a kedvezőtlen időjárási tényezők okozta jövedelmezőségi kockázatokat.
A széles körben termesztett öt fő kultúrnövény, azaz a búza, kukorica, árpa, napraforgó, repce körén kívül sok gazdálkodó kezd el foglalkozni alternatív szántóföldi kultúrák termesztésének lehetőségével, legyen az szója, cirok, köles, olajlen, a különböző pillangós virágúak (vörös here, lucerna), mák, rozs, tritikálé vagy éppen szántóföldi zöldségtermesztés. Perspektivikus a méhlegelőkre, vadföldekre, zöldtrágyanövényekre, köztes növényekre irányuló vetőmagtermesztés is sokak számára.
Az Agro-ökológiai Programban (AÖP) bővültek a gazdálkodók által választható gyakorlatok
Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a közelmúltban tette közzé a 2024. évi vidékfejlesztési pályázati menetrendet, amely a www.kormany.hu oldalon érhető el. A jövőre meghirdetésre kerülő pályázatok lehetőséget biztosítanak majd a kis-, közepes- és nagygazdaságok számára egyaránt, hogy az elmúlt két év gazdasági-piaci változásaira reagálva, a termelésüket hatékonyabbá tegyék vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak.
Mindezek mellett megkezdődött a 2025. január 1-jével induló agrár-környezetgazdálkodási támogatási program szakmai előkészítése az időben történő meghirdethetőség érdekében.
forrás:agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
A gazda pénztárcája bánja, ha nem így tekint a talajra
2024. február 14. 17:06
Összefoglaló és videó a Talajjavítás karbonmegkötéssel Agroinform Webináriumról.
Döbbenetes dolog derült ki a magyar gazdákról: ez tényleg nem fontos nekik?
2022. december 14. 12:58
A természeti csapások ma már olyan mértékben veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést, hogy irreális kockázatot vállalnak azok a gazdálkodók, akik valamilyen módon nem biztosítják be magukat. A gyakorlatban mégis az látszik, hogy - miként az idei súlyos aszály kapcsán is kiderült - sokan egyáltalán nem kötnek biztosításokat, és más, állami vagy uniós támogatásokra épülő biztosítási rendszerhez sem csatlakoznak. De hogyan működik ma Magyarországon a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, és milyen elemei vannak? Az öngondoskodás fokozásával miként csökkenthetik a gazdálkodási kockázatokat a mezőgazdasági termelők, ennek érdekében milyen hozzájárulásokat és díjakat kell fizetniük, illetve milyen támogatásokat vehetnek igénybe? A szakértők ezekre a kérdésekre keresték a választ a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián.
