Január 1-jétől a felvásárlóknak 30 napon belül ki kell fizetni a termelőket
2024. december 09. 12:05
A 30 napos fizetési határidő a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellenértékének kifizetésére már 2012 óta hatályos előírás, azonban – a termelők védelme érdekében – ennek megszegése jövő év elejétől már közigazgatási bírsággal is jár.
Késedelmes fizetés esetén a termelők eddig csak a bírósághoz fordulhattak – de 2025. január 1-től a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) közvetlenül is büntetheti a késedelmes fizetőt. A bírság mértéke a határidőre meg nem fizetett ellenérték 10%-a, de legalább 1 millió forint, ha a vevő – legyen az felvásárló, feldolgozó vagy forgalmazó – túllépi a törvényben foglalt 30 napos fizetési határidőt.
A vevő az áru átvételétől számított 30 napon belül kell, hogy kifizesse a termék árát a termelő részére, azonban ennek előfeltétele, hogy a termelő az áru átadását követő 15 napon belül átadja a helyesen kiállított számlát a vevő részére. Amennyiben a termelő 15 napon túl adja át a számlát, úgy a vevőnek a helyesen kiállított számla beérkezésétől számított 15 napja van a kifizetésre.
Fennmarad az a korábbi szabály is, hogy a határidőn túli kifizetések esetében késedelmi kamatot is fizetni kell.
Azokban a szerződésekben, amelyekben folyamatos szállításról állapodnak meg a felek, a fizetési határidő szintén a tárgyhavi teljesítést követő 30. nap, azonban azzal a további feltétellel, hogy a vevő a teljesítési hónapot követő 5. napig a legalább a tárgyhavi teljesítés értékének 30%-át megfizeti a termelőnek.
Az Agrárminisztérium ezzel a kisgazdaságok és a termelők piaci pozíciójának erősítéséhez járul hozzá, hiszen azok így kevésbé lesznek kiszolgáltatott helyzetben a felvásárlókkal szemben. A termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően ugyanis gyorsabban juthatnak majd árujuk ellenértékéhez a gazdálkodók az eddigiekhez képest.
forrás: AM Sajtóiroda
Kapcsolódó cikkek
Kigazdálkodhatatlan önköltséggel szembesülhetnek a szarvasmarhatartók
2024. február 07. 15:10
Lelassulhatnak a tejipari beruházások is, ami középtávon igen rossz hír a hazai gazdaságnak.
Nagy szükség lenne a jó átvételi árakra és a fogyasztásbővülésre mind a tej, mind a marhahús tekintetében. A döntéshozóknak fel kellene ismerni, hogy az élelmiszerellátás az alapanyag-termelőknél kezdődik, így meg kell becsülni és nem akadályozni őket. Nem szabad tovább hagyni, hogy a közvéleményt hozzá nem értő, gazdálkodástól távol álló emberek alakíthassák. A termelőknek hosszú távon alkalmazkodni kell a klimatikus viszonyok változásaihoz – írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.
Döbbenetes dolog derült ki a magyar gazdákról: ez tényleg nem fontos nekik?
2022. december 14. 12:58
A természeti csapások ma már olyan mértékben veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést, hogy irreális kockázatot vállalnak azok a gazdálkodók, akik valamilyen módon nem biztosítják be magukat. A gyakorlatban mégis az látszik, hogy - miként az idei súlyos aszály kapcsán is kiderült - sokan egyáltalán nem kötnek biztosításokat, és más, állami vagy uniós támogatásokra épülő biztosítási rendszerhez sem csatlakoznak. De hogyan működik ma Magyarországon a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, és milyen elemei vannak? Az öngondoskodás fokozásával miként csökkenthetik a gazdálkodási kockázatokat a mezőgazdasági termelők, ennek érdekében milyen hozzájárulásokat és díjakat kell fizetniük, illetve milyen támogatásokat vehetnek igénybe? A szakértők ezekre a kérdésekre keresték a választ a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián.
