A legnépszerűbb pálinkagyümölcs, a kajszi az előző évekhez képest sokkal nagyobb mennyiségben termett az országban, és bár egyes területeken előfordulnak komolyabb kiesések, a többi gyümölcs terméskilátásai is kedvezőek. Mind a szilvánál, mind a szőlőnél előfordultak fagykárok, és a szüretig is sok minden történhet még, a szakmai szereplők összességében kedvezőbb évre számítanak, ami a pálinkaforgalmazás kismértékű erősödését vetítheti elő: remélik, a tavalyi visszaesés után ismét 600 ezer hektoliterfok* feletti mennyiségre számíthatunk.

 

*Hektoliterfok: a pálinka alkoholtartalmának kifejezésére szolgáló mértékegység. 1 hektoliterfok mennyiségű párlatban 1 liter 100%-os etil-alkohol van. (Vagyis például 2 liter 50%-os, illetve 2,5 liter 40%-os alkoholtartalmú pálinka ugyanúgy 1 hektoliterfoknak megfelelő mennyiség.)

A népegészségügyi termékadó 2019-es bevezetése óta gyakorlatilag megfeleződött a pálinka kereskedelmi forgalma, szemben a 2019 előtti, rendre 1 milliót meghaladó mértékkel tavaly például 581 ezer hektoliterfok volt ez a mennyiség Ezt egészíti ki a bérfőzésből származó csaknem ekkora mértékű, 572 ezer hektoliterfoknyi párlat. Az ezen kívül magánfőzésben készülő párlatoknak csupán töredékét jelentik be a NAV felé, ezek mennyisége tehát ismeretlen.

A kajsziból készült pálinka ma is az egyik legnépszerűbb párlatnak számít – Fotó: Pixabay

 

„A kereskedelmi pálinkafőzdéknek komoly kihívást okoz, hogy a kedvező terméskilátások ellenére a gyümölcsárak a tavalyi magas értékek közelében rekedtek – magyarázta Mihályi László, Pálinka Nemzeti Tanács elnöke. – A magasabb költségeket már nagyon nehéz beépíteni a fogyasztói árakba:. A fizetőképes kereslet véges, és egy további emelés még több fogyasztót terelne a magánfőzdék felé. A pálinkások ugyanakkor nem a magánfőzdék ellen harcolnak, csupán az a céljuk, hogy nagyobb fokú ellenőrzések segítsék elő azt, hogy ebben a körben legalább a jelenlegi liberális főzési szabályokat betartsák."

Agárdi Pálinkafőzde

 

Az elmúlt 10 évben nőtt a magánfőzés népszerűsége, a bejelentett főzőberendezések száma, illetve a magánfőzés keretében előállított párlat mennyisége. A bejelentett magánfőző berendezések száma Magyarországon ma több mint 30 ezer darab.

 

A magánfőzés mellett olyan, világszerte tapasztalható tendenciával is meg kell küzdeni, mint az alkoholfogyasztás fokozatos visszaszorulása. Terjednek a ginek és olyan más italok, amelyeket jobban lehet long drinkként értékesíteni. Mindezek ellensúlyozására egyedi, minőségi pálinkatermékek előállítására van szükség, ami jelentős technológiai fejlesztésekre ösztönözte és ösztönzi a piac szereplőit. Emellett a szakma olyan rendezvényekkel is igyekszik népszerűsíteni a minőségi pálinkákat, mint az országos pálinkaverseny, vagy a 2019 óta megtartott Pálinka Éjszakája.

 

Folyamatos ellenszélben: reprezentációs adó, kötelező visszaváltási rendszer

Az elmúlt években a pálinka árának már mintegy 50 százalékát tették ki a különféle adók (szeszadó, népegészségügyi termékadó, ÁFA, stb.). Egy ilyen feszített árképzési környezetben kiemelt jelentőséggel bír minden adókedvezmény. A pálinkapiac szereplői azonban egyelőre nem tudták elérni, hogy a borászok számára tavaly november óta járó kedvezményt, a reprezentációs adó eltörlését ajándékozási célra közvetlenül a termelőtől vásárolt tételek esetében ők is megkaphassák.

 

A július 1-jétől bevezetett kötelező visszaváltási rendszer (DRS) is számos problémát generál mind a pálinkafőzdék, mind a fogyasztók számára. Főszabályként ettől az időponttól csak olyan terméket lehet forgalomba hozni, amelynek palackját a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-nél (MOHU) regisztrálták. Amely főzde azonban 5000 darabnál kevesebb palackot ad el éves szinten, annak továbbra sem kell belépni a DRS rendszerébe. Két azonos palack közül tehát az egyik 50 forintért visszaváltható lesz, a másik pedig nem. A különbséget a fogyasztó csak egyféle módon észlelheti: rajta van-e az 50 forintos logó, vagy sem.

 

„A pálinkákat igen változatos palackokba töltik, ezek regisztrációja rengeteg adminisztrációval és költséggel jár, miközben a pálinkásüvegek mennyisége a többi palackhoz képest annyira elhanyagolható mennyiséget jelent majd a visszaváltási rendszerben, hogy az egész pálinkaszegmenset célszerűbb lett volna inkább kihagyni az egészből. Annál is inkább, mert ellentétben mondjuk az ásványvízzel, ahol egy jelenleg 100 forintos termék fél literes palackján lesz 50 forintos betétdíj, a pálinka esetében egy 10 ezer forintos termék palackjához kapcsolható ugyanez az összeg. Ezért a fél százaléknyi különbségért valószínűleg sokkal kevesebb fogyasztó tesz majd akár csak egy lépést" – tette hozzá Mihályi László.

 

forrás: agroinform.hu