Jöhet a várva várt fordulat: jelentősen csökkenhet a vöröshagyma ára
2023. április 11. 14:20
A drasztikus hagymadrágulás után a következő hónapokban és az új termés megjelenésekor némileg korrigálhatnak az árak, és növekedhet a hazai termőterület is.
2022-ben csökkent a vetésterület
Varga István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke nyilatkozott a Világgazdaságnak a hagymapiacon eddig tapasztalt árakkal kapcsolatban. Elmondta, hogy a hagyma árát a 2021 decemberétől felfelé elinduló műtrágya- és növényvédőszer-árak alapvetően befolyásolták, ahogy az input anyagoknál adódó ellátási nehézségek, valamint az orosz–ukrán háború is hatást gyakoroltak rá.
Mindezek eredményeképpen Európában nagyjából 9 százalékkal csökkent a hagyma vetésterülete, ami már önmagában is 500 ezer tonna kiesést jelentett.
Ezt súlyosbította a tavalyi pusztító aszály, ami a betakarítható mennyiséget még további 20 százalékkal csökkentette. A kontinensen így összességében 1,5-2 millió tonnával kevesebb hagyma termett.
Varga István véleménye szerint azonban még ennél is nagyobb mennyiség hiányzik, mert kiesik az Ukrajnából importált hagymamennyiség egy része is (békeidőben az EU és Nagy-Britannia évi egymillió tonnát is importált onnan).
Dinamikus volt az áremelkedés
Számos hír szólt arról az elmúlt hetekben, hogy a vöröshagyma ára Ausztriában a négyszeresére emelkedett. Az áremelkedés hazánkban is dinamikus volt: a Budapesti Nagybani Piacon egy kilogramm hagyma ára a 12. héten az egy évvel korábbi – mérettől függően – 140–160 forintról 400–430 forintra nőtt az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legutóbbi jelentése szerint.
Fontos megjegyezni, hogy a költségemelkedés itt is jelentős: a tavalyi 30 százalék után idén további 15-20 százalékkal drágulhat a termelés. Jelentős tétel lett a szántóföldi önköltség, hektáronként 8-9 ezer euróval lehet számolni, amihez még hozzáadódnak a post harvest és logisztikai költségek is.
Nagy összeget kell fordítani a post harvest folyamatokra, mert az olyan szántóföldi zöldségeknek, mint a sárgarépa, a vöröshagyma vagy a káposztafélék a tárolása nagyon energiaigényes a nagy tömegük miatt, ez pedig a sokszorosára emelkedett áramárakkal jelentős költségtényezőként jelentkezik.
Nő az igény a vöröshagyma iránt
Megfigyelhető az is, hogy a világpiacon a vöröshagymára folyamatosan többletigény keletkezik.
Míg 1990-ben még 27-30 millió tonna volt a világ termelése, ez napjainkban 70-80 millió tonnára emelkedett, 2050-re pedig elérheti a 150 millió tonnát is.
Az európai művelési költségek is kiegyenlítődnek, maximum 5-10 százalék lehet az eltérés egy magyar, egy spanyol, egy holland vagy egy francia termelő ráfordításai között.
Az előrejelzések szerint amíg egyes spanyolországi régiókban a vöröshagyma termőterülete akár 25-30 százalékkal is csökkenhet, addig Magyarországon éppen ellenkező irányú folyamat megy végbe.
A pontos vetésterületi adatokra majd csak az egységes kérelmekből lehet következtetni, de az eddigi vetőmageladások és a termelői információk arra utalnak, hogy a hagymatermő terület – ami az AKI adatai szerint tavaly 1360 hektár volt – 10-20 százalékkal emelkedhet hazánkban.
A hagyma fogyasztói ára olyan szintre jutott, ami fölött már egyre kevesebb fogy belőle: a vásárlók nem hajlandók ennyit áldozni rá. A kiskereskedelmi ár már december elején 600 -700 forint fölé emelkedett, és eddig nem sokat mozdult lefelé. Varga István szerint azonban ez a következő hetekben megváltozhat: stabilabbá válik a piac és 20-30 százalékkal csökkenhetnek a fogyasztói árak is.
forrás: vg.hu
Kapcsolódó cikkek
Az Agrárminisztérium elkötelezett a kistermelők támogatása mellett
2023. május 02. 11:14
Az Agrárminisztérium (AM) újabb 8 milliárd forint mezőgazdasági kisüzemet segítő támogatásról döntött a napokban – mondta Nagy István agrárminiszter a 24. Gyomaendrődi Nemzetközi Sajt- és Túrófesztiválon április 29.-én, szombaton.
A tárcavezető kiemelte, hogy az elmúlt időszakban tovább nőtt a kistermelői, kézműves tejtermékek népszerűsége, a vásárlók pedig egyre tudatosabbak.
A növényi alapú étrend totálisan felforgatja az élelmiszeripart, és egyre több követőre talál
2023. február 27. 10:26
A növényi eredetű élelmiszerek fogyasztása soha nem látott ütemben növekszik. De hogyan nevezzük a húspótló élelmiszereket?
A növényi alapú étrend egyre fontosabbá válik mind az egészségtudatos, mind pedig a környezettudatos fogyasztók számára, és még a fenntartható élelmiszerellátási lánc kialakításához is hozzájárul.
Bánáti Diána és Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszermérnöki Intézetének kutatói arra keresték a választ a független vizsgálólaboratóriumokat működtető Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által támogatott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb tudományos cikkében, hogy a szakirodalomban „plant-based meat alternatives” vagy „meat analogues” névvel illetett, kizárólag növényi alapanyagokból készített, húskészítményekre hasonlító élelmiszerek mely egyéb, széles körben, laikusok számára is használatos elnevezésekkel illethetők.
