Jól képzett szakemberek nélkül nincs biztos jövő az agráriumban
Nagy István elmondta, hogy augusztus 31-ig az ország 62 mezőgazdasági szakképző középiskolájában pótfelvételit hirdettek meg. Várják a felsőfokú oktatási intézményekbe felvételt nem nyert fiatalokat is technikusi képzésre. Azok számára, akik szakirányú középiskolában végeztek, egy év a képzés, míg az általános gimnáziumokban végzetteknek két év. Azok pedig, akik megszerzik a képesítést és szakirányú felsőfokú intézménybe jelentkeznek, 32 többletpontot szereznek.
Az államtitkár az idei aratásról szólva úgy fogalmazott: a számvetés és hálaadás ideje jött el, hiszen az ország kenyere - 558 ezer hektáron 5,2 millió tonna búza - megtermett. Hozzátette: nagy eltérések vannak azonban a mennyiséget és a minőséget illetően az egyes területeken.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a sajtótájékoztatón egyebek közt arról beszélt, hogy egymilliárd forint maradt a gazdák zsebében azzal, hogy ingyenessé tették az őstermelői igazolványok kiadását. Elmondta azt is, hogy a jégesőkár enyhítésére 50 milliárd forintig állnak a gazdák megsegítésére, miközben ötmilliárd forint befizetésével kell hozzájárulniuk a kárenyhítési alapba.
Az ősszel esedékes kamarai választásokról szólva az országos elnök elmondta: eddig a MOSZ - Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége - és a Magosz - Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége - jelentkezett be jelöltállítási listával.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Hajdúsági Expo agrárfórumán kifejtette: a vidékfejlesztési program pályázatai gyorsítópályán vannak, hiszen a kormány meghozta a döntéseket a legfontosabb területeken. Megjegyezte, hogy több az igény, mint a rendelkezésre álló keretösszeg. Az 1300 milliárd forintos összegből 670 milliárd forintról született eddig döntés. A keret több mint felét beruházásra költötték.
Elmondta azt is, hogy az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program eredetileg 40 milliárd forintos keretösszegét 68 milliárdra emelték júniusban, a beérkezett 4400 kérelemből 3900 pályázat nyert. A tejágazatban 506 nyertes pályázat volt, 56 milliárd forint megítélt támogatással - részletezte Kis Miklós Zsolt. Hozzátette, hogy a nyár végére az összes pályázatban megszületik a döntés.
Az expo keretében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Juh és Kecske Terméktanács az ágazat versenyképességének és hatékonyságának növelése, valamint a magasabb jövedelem elérése érdekében.
Magyarország alapvető érdeke a közös agrárpolitika (KAP) vívmányainak megőrzés és a jelenlegi támogatási struktúra fenntartása a 2020 utáni, új költségvetési időszakban is – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a VI. Hajdúsági Expón.
Dr. Feldman Zsolt a részletekről szólva elmondta: az agrártámogatási rendszer jövőjével kapcsolatban már számos találgatás jelent meg, ám hivatalos álláspontot még nem közölt egyik erre hivatott brüsszeli testület sem. Lezárult azonban a KAP megújításáról szóló konzultáció, amelynek keretében az európai polgárok és gazdálkodók maguk mondhatták el elképzeléseiket. Ebből kiolvasható egy erős társadalmi igény a mezőgazdaság erősebb szerepvállalására a természeti környezet védelmében, a zöld közjavak előállításában, másrészt elvárások fogalmazódnak meg egy olyan agrárpolitika irányába, amely jövedelemtámogatást biztosít a termelőknek, javítja helyzetüket az élelmiszerláncon belüli, célzott beruházásokat támogat fejlődésük érdekében. A sokféle igény termelői érdekeknek megfelelő összehangolása komoly feladat lesz a következő időszakban.
A KAP jövőjével kapcsolatos bizottsági elképzelés várhatóan a jövő év első negyedévében kerül a szakmai közvélemény elé, ez lesz az első releváns dokumentum, amelyből kiindulva a 2020 utáni agrártámogatási rendszer végleges formája kialakul majd – várhatóan 2018 közepére.
kormany.hu